ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Az elmúlt évek globális történései rávilágítottak az egészség mentális dimenziójának meghatározó szerepére. A mentális egészség jelentősége már a pandémia időszakában is középpontba került, a fertőzés, a fertőződéstől való félelem és a korlátozások koncepcióin keresztül. A társadalom kiszolgáltatottsága a világban végbemenő történések terén, hűen tükrözi a mentális terhek növekedési arányát, ezáltal növelve a morbiditási kockázatokat.
A járványhelyzet okozta mentális deficitből, az orosz-ukrán háború és az azt követő magas infláció nem segített kilábalni, sőt a reduktív folyamatot tovább erősítette.
Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az elmúlt három év globális krízisei (pandémia, orosz-ukrán háború, infláció), milyen mértékű a mentális egészséggel kapcsolatos állapotromlást eredményezett a vizsgált populációban. A hipotéziseink fókuszába került a nem, kor, illetve az iskolai kvalifikáltság kapcsolata a mentális állapot progressziójával, valamint a globális történések okozta mentális károk mértéke.
A vizsgálatba 226 fő került bevonásra, online kérdőív által, ún. hólabda módszerrel. Az adatok kiértékelését SPSS 29.0 programcsomaggal végeztük.
Az eredményeink rámutattak, hogy a mentális egészségi állapot progressziójához leginkább a magas infláció miatti áremelkedés járult hozzá, mindazonáltal arra következtetve, hogy a magas árak miatt az alapvető fiziológiás szükségleteket biztosító elemekhez való hozzáférés kerülhet veszélybe. A globális kihívások időszakát tekintve legjellemzőbben domináns attitűdként jelenik meg a bizonytalanság, a félelem, az aggodalom és a stressz.
A mentális egészségünk megőrzésében nagy szerepe van az átélt események egyéni percepciójának, a személyek rezilienciának, illetve a megküzdési stratégiák (coping) ismereteinek és alkalmazásának. A globális krízisek közepette, felértékelődik az individualitás, a mikro- és makro közegben betöltött szerep, a szociális háló és a társdalami szerepvállalás jelentősége.
Ahmed, N., Barnett, P., Greenburgh A., Pemovska, T., Stefanidou, T., Lyons, N., Ikhtabi, S., Talwar, S., R Francis, E., M Harris, S., Shah, P., Machin, K., Jeffreys, S., Mitchell, L., Lynch, C., Foye, U., Schlief, M., Appleton, R., R K Saunders, K., Baldwin, H., M Allan, S., Sheridan-Rains, L., Kharboutly,O., Kular, A., Goldblatt, P., Stewart, R., B Kirkbride, J., Lloyd-Evans, B., Johnson, S. (2023). Mental health in Europe during the COVID-19 pandemic: a systematic review. The Lancet, 10(7), 537-556. https://doi.org/10.1016/S2215-0366(23)00113-X
Amand-Eeckhout, L. (2023). Mental health in the EU. EPRS | European Parliamentary Research Service. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2023/751416/EPRS_BRI(2023)751416_EN.pdf (Letöltés: 2024.01.10)
Antalka, Á. (2023). A koronavírus, a háború és az infláció hatása az egyénekre és a munkahelyi viszonyokra. Korunk, 34(5), 83-90. https://epa.oszk.hu/00400/00458/00702/pdf/EPA00458_korunk_2023_05_083-090.pdf (Letöltés: 2024.01.25)
Balogh, K. (2023). A családi kapcsolatokkal való elégedettség a Covid–19-járvány árnyékában. In: Csurgó, B & Kovách, I. (Eds.). A Covid-19 járvány társadalmi hatása. Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/183305/1/posztkovid_kvanti.pdf (Letöltés: 2024.01.20)
European Commission (2023, october). Health - Mental Health (online). Flash Eurobarometer 530. https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3032 (Letöltés: 2024.02.11)
Farkas, P. (2023). A láthatatlan sebek gyógyítása. Gondolatok a háború által okozott krízishelyzetekről és azok iskolai feldolgozásának lehetőségeiről. Iskolakultúra, 33(7), 3-18. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.7.03
Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J., Sartorius, N. (2015). Toward a new definition of mental health. World Psychiatry, 14(2), 231-233. https://doi.org/10.1002/wps.20231
Gottschick, C., Diexer, S., Massag, J., Klee, B., Broda, A., Purschke, O., Binder, M., Sedding, D., Frese, T., Girndt, M., I. Hoell, J., Michl, P., Gekle, M., Mikolajczyk, R. (2023). Mental health in Germany in the first weeks of the Russo-Ukrainian war. BJPsych Open, 9(3), e66. doi:10.1192/bjo.2023.21
Guld, Á., Balázs, A. (2022). „Nem volt elég a pandémia, most még egy háború is kitört a szomszédunkban.” Az orosz-ukrán háborús konfliktus befogadói interpretációja z generációs fiatalok körében. Szabad Piac. Milton Friedman Egyetem. 2022/2, 30-44. https://epa.oszk.hu/04500/04520/00006/pdf/EPA04520_szabadpiac_2022_02.pdf (Letöltés: 2024.01.30)
Győri, Á. (2023). Az egészség és a segítő network néhány összefüggése a koronavírus-járvány utolsó fázisában. In: Csurgó, B., Kovách, I. (Eds.) A Covid-19 járvány társadalmi hatásai: Társadalomtudományi Kutatóközpont (pp. 25-34). https://szociologia.tk.hu/uploads/files/posztkovid_kvanti.pdf (Letöltés: 2024.01.20)
Kopp, M., & Pikó, B. (2006). Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp, M., Kovács M. E. (Eds.). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó.(pp. 10–19).
Kurapov, A., Pavlenko, V., Drozdov, A., Bezliudna, V., Reznik, A., & Isralowitz, R. (2022). Toward an Understanding of the Russian-Ukrainian War Impact on University Students and Personnel. Journal of Loss and Trauma, 28(2), 167–174.
Lass Hennemann, J., Sopp, M, R., Ruf, N., Equit, M., K. Schäfer, S., E. Wirth, B., & Michael, T. (2023). Generation climate crisis, COVID 19, and Russia–Ukraine War: global crises and mental health in adolescents. European Child & Adolescent Psychiatry, 33(1), 2203-2216. https://doi.org/10.1007/s00787-023-02300-x
Louie, P., Wu, C., V. Shahidi, F., & Siddiqi, A. (2023). Inflation hardship, gender, and mental health. SSM - Population Health, 23(101452). https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2023.101452
Maczali, K. (2018). A mentális egészség újradefiniálásának irányába – cikkismertetés, Egészségfejlesztés, 59(1), 61-62. doi: 10.24365/ef.v59i1.230
Molnár, L.,& Hajdú, N. (2023). Az infláció hatása a magyar lakosság pénzügyi helyzetére - Szemelvények egy országos, reprezentatív felmérés eredményeiből. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 20 (1),108-120. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.9
Mottola, F., Gnisci, A., Kalaitzaki, A., Vintilă, M., & Sergi, I. (2023). The impact of the Russian-Ukrainian war on the mental health of Italian people after 2 years of the pandemic: risk and protective factors as moderators. Frontiers in Psychology, 14(1), 01-13. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1154502
Nagy, E. (2016). A testi, lelki, társadalmi és mentális egészséget befolyásoló tényezők. In: Karlovitz (Ed., 2016). Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. (pp. 263-270). DOI: 10.18427/iri-2016-0031
Perczel-Forintos, D. (2020). A jót keresd, ne a rosszat – megküzdés járvány idején. A COVID-19 pszichés hatásai. Orvosképzés, 95(3), 562-569. https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2020/11/Perczel-Forintos-D_A-j%C3%B3t-keresd-ne-a-rosszat_megk%C3%BCzd%C3%A9s-j%C3%A1rv%C3%A1ny-idej%C3%A9n.pdf (Letöltés: 2020.01.22)
Reynolds, D.L., Garay, J.R., Deamond, S.L., Moran, M.K., Gold, W., & Styra R. (2008). Understanding, compliance and psychological impact of the SARS quarantine experience. Epidemiology & Infection, 136, 997–1007.
Sipos, A. (2022). Mentális egészség és Covid-19 érintettség. In: A Covid-19 járvány társadalmi hatásai. Kutatási gyorsjelentés. Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet. Budapest, 6-9. https://real.mtak.hu/150130/1/ACovid-19jarvanytarsadalmihatasaiMentalisegeszsegesCovid-19erintettseg.pdf (Letöltés: 2024.01.20)
Tömő, Zs., & Beke, Sz. (2023). A stressz és a táplálkozás relációja, társadalmi hatástani elemzése. In: Lugasi, A. (Ed.). Tanulmánykötet. Magyar Táplálkozástudományi Társaság. (pp.115-127). https://www.doki.net/tarsasag/taplalkozas/upload/taplalkozas/document/mtt_tanulmanykotet_2023.pdf?web_id= (Letöltés: 2024.02.14)
Tőzsér, A. (2019). A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása. Polgári Szemle, 15(4–6), 370–382. DOI: 10.24307/psz.2019.1224
Vörös, Cs. (2022). Ébresztő: A fenntartható jövőért. Szabad Piac. Milton Friedman Egyetem. 2022/2, 62-69. https://epa.oszk.hu/04500/04520/00006/pdf/EPA04520_szabadpiac_2022_02.pdf (Letöltés: 2024.01.30)
Wernigg, R. (2020). A mentális egészség a XXI. század egyik nagy népegészségügyi kihívása. Egészségfejlesztés, 61(2), 3-6. doi:10.24365/ef.v61i2.586
World Health Organisation (2022, June). Mental Health. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response (Letöltés: 2024.02.12)
