ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Napjainkban a járványügyi helyzet újra definiálja az egészségről, mint fogalomról, illetve értékről alkotott képünket.
A tanulmány szakirodalmi összefoglalás alapján egy átfogó képet kíván adni, az egészség, mint fogalom értelmezésében bekövetkező folyamatos változásról, valamint a fogalom tárgykörébe tartozó szegmensek meghatározó jellegéről és az abban bekövetkező értékszemlélet változásáról.
A WHO egészségfogalmának 1946-ban történ megalkotása óta, folyamatos fejlődésen és változáson megy át. A korábbi teljes és magasfokú fizikai, szellemi, szociális jólléti állapot idealisztikus képéből, mára egy sokkal inkább realisztikus és az egyes egészségdeterminánsok közötti dinamikus kapcsolatra fókuszáló elképzelés az elfogadott.
Az egészségdeterminánsok közötti kapcsolatok meghatározó jellegét szem előtt tartva számos egészségmodell megalkotására került sor, melyet a tanulmány szerzői részletesen bemutatnak, azzal a szándékkal, hogy mindennek az értékszemléletre gyakorolt hatását kiemeljék. Egy-egy modell által képviselt értékszemlélet nem csak elméleti jelentőségű, hiszen a szakemberek által közvetített kép közvetetten, de kihat az egyén, illetve közösség egészségi állapotára is. Korábbi évtizedek szakmai elképzelését a biomedikális modell határozta meg, mely az egészséget alapvetően testi oldalról közelítette meg, s a lelki egészség jelentős mértékben háttérbe szorult, mind a prevenció, mind a gyógyítás színterein. A napjainkra jellemző holisztikus szemlélet ugyanakkor pont ennek ellenkezőjét képviseli, s az emberre teljes komplexitásában tekint, melyet a jelenlegi járványügyi helyzet csak még tovább erősített, hiszen a postcovid szindróma testi tünetei mögött számos mentális egészséget érintő probléma is megjelenik. A pandémia egészségre gyakorolt káros hatásai a magyar populáción belül is romló mentális státuszt eredményeztek, így a lelki egészség tekintetében is káros következményekkel kell számolnunk, mely az értékszemléletet és az egészség fogalmának kérdéskörét is befolyásolja.
Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD). (2019). Magyarország Egészségügyi országprofil 2019. https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf (Letöltés: 2021. november 3.)
Perczel-Forintos, D. (2020). A jót keresd, ne a rosszat-megküzdés járvány idején. A COVID-19 pszichés hatásai. Orvosképzés, 95(3), 562-569.
Vida, V., Popovics , P. (2021). A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot). Régiókutatás Szemle, 4 (1), 25-36. doi:10.30716/RSZ/21/1/2
Osváth, P. (2021). A COVID–19-pandémia mentálhigiénés következményei. Hogyan tudunk felkészülni a pszichodémiás krízisre? Orvosi Hetilap, 162 (10), 366-374. doi:10.1556/650.2021.31141
Frecska, E., Balla, P. (2021). A COVID-19 fertőzés neuropszichiátriai szövődményei. Lege Artis Medicinae, 31.(7), 267-273.
Pikó, B. (2005). Lelki egészség a modern társadalomban. Budapest: Akadémia Kiadó.
Andrejkovics , M., Gasparik, É., Bokor, P., Frecska, E. (2013). Az orvoslás és a pszichoterápia új paradigmája: a bio-pszicho-spirituális modell. Pszichoterápia, 22.(2), 93-99.
Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Könyvkiadó.
Kállai, J., Varga, J., Oláh, A. (2014). Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó.
Kézdy, A., Martos, T., Urbán, S., & Horváth-Szabó, K. (2010). A vallásos attitűdök, megküzdési módok és a lelki egészség összefüggései serdülő és fiatal felnőtt korban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(1), 1-16.
Pikó, B., Keresztesi, N. (2019). Sport, lélek, egészség. Akadémia Kiadó. doi:10.1556/9789634544630
Urbán , R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. ELTE PPK.
Kőműves, S. (2017). Az engeli biopszichoszociális modell. Metszetek, 4.(2.), 98-123.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (2019) Európai Lakossági Egészségfelmérés. (2019). https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/szubjektiv_jolet_2019/index.html (Letöltés: 2021. 10. 23.)
Petőné Csima, M. (2012). Az egészségmagatartás és koherencia-érzet szerepe az életminőség formálásában. PhD disszertáció share https://docplayer.hu/47936766-Pecsi-tudomanyegyetem-bolcseszettudomanyi-kar-oktatas-es-tarsadalom-nevelestudomanyi-doktori-iskola-nevelesszociologia-program-petone-csima-melinda.html (Letöltés: 2022.01.26.)
Magyar Tudományos Akadémia (2021.március 2.)Demertovics, Z., Király, O.. A COVID-19 járvány hatása a mentális egészségre., forrás:: https://mta.hu/tudomany_hirei/a-covid-19-vilagjarvany-hatasa-a-mentalis-egeszsegre-111251 (Letöltés: 2022.. 01. 16.)
