ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A review célja egy átfogóbb képet prezentálni a bántalmazások fogalmáról, egyes megnyilvánulási módozatok, mint például fizikális és érzelmi erőszak perspektíváit figyelembe véve, fókuszba helyezve a pszichés hatásokat, a teljesség igénye nélkül. A bántalmazások elkövetői rendszerint maguk is átesetek valamilyen típusú bántalmazáson vagy traumán. A fizikai bántalmazások pszichés vonzatain, jóval túlmutat az érzelmi erőszak okozta sérülés.
Elemzésre kerül milyen felnőttkori hatásmechanizmusa lehet a különböző agresszióknak, hogyan és mi vezethet a családon belüli és családon kívüli agresszív bántalmazó viselkedéshez. A gyermekkorban bántalmazáson átesettek, felnőttkorban hajlamosak lesznek a bántalmazásra? Milyen mértékű jelentősége van a fiatalok esetében a kortárs csoportoknak az agresszió megjelenésében?
A verbális agresszió mentális, pszichés terhe előbukkan korunk modern digitális világában a cyber térben is. Egy viszonylag fiatal de lelki szempontból destruktívan ható megjelenési formája a verbális agressziónak a cyberbullying. A mai Y, de leginkább a Z generáció gyakorlatilag a virtuális trébe születik bele, ahol számtalan veszélynek, erőszaknak vannak kitéve. A fogalmak prezentálásán, egyes aspektusok kiemelésén túl, a tanulmány kitér az erőszak lehetséges pszichés illetve pszichoszomatikus manifesztációira is.
Antal, K. (2003). Problémák és megoldási lehetőségeik a Münchausen szindróma ápolásmenedzselése során. IME, 2(9), 33-36. https://www.imeonline.hu/tmp/ 8842778d12634ed9c7191bb233c80c19.pdf. (Letöltés: 2023.03.30.)
Borbás, G., D. (2020). A verbális agresszió kevésbé nyilvánvaló esetei és leleplezésük. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat. 10(2), 25-98. http://acta.bibl.u-szeged.hu/71826/1/tntef_010_002_025-098.pdf. (Letöltés: 2023.04.04.)
Christakis, A.N., & Fowler, H.J. (2009). Kapcsolatok hálójában. Typotex Kiadó.
Erikson, H., E. (2002). Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó.
Farkas, P. (2006). A szeretet közössége. L’Harmattan Kiadó.
Fodor, L. (2014). A testi és a lelki egészség egysége. Magiszter. 12(3). 16-25. http://epa.niif.hu/03900/03976/00019/pdf/EPA03976_magiszter_2014_03_016-025.pdf (Letöltés: 2023.03.30.)
Győrffy, Zs., Sándor, I., Csoboth, Cs., & Kopp, M. (2010). A fizikailag bántalmazott nők reprodukciós zavarai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(4), 297-312. doi:10.1556/ Mental.11.2010.4.4
Herczog, M. (2007). Gyermekbántalmazás. Complex Kiadó.
Jacques, T. (1996). Lelki jajok – testi bajok, A pszichoszomatikus betegségekről 2. Park Kiadó.
Kegyesné, Sz.E. (2008). Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. 35. 61-89. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2545/1/61-89_Kegyesne_Szekeres.pdf. (Letöltés: 2023.03.27.)
Kiss E. Cs., & Makó, Sz.H. (2015). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pannónia Könyvek. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Regisztrált sértettek, sértetté válások. https://www.ksh.hu/stadat_files/iga/hu/iga0005.html (Letöltés: 2023.03.29.)
Lajkó, K. (2005). Viselkedésünk és lelki egyensúlyunk. Medicina Kiadó.
Moore, J., M., Nakano, T., Enomoto, A., & Suda, T. (2012). Anonymity and roles associated with aggressive posts in an online forum. Computers in Human Behavior, 28(3), 861-867. https://doi.org/10.1016/j.chb.2011.12.005
Morvai, K. (1998, 2003). Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog. Kossuth Kiadó.
Németh, E. (2012). Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények. A Központi Statisztikai Hivatal színes on-line magazinja. https://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html (Letöltés: 2023.03.09.)
Papházi, T. (2016). A gyermekbántalmazás statisztikája. Metszetek, 5(4), 123-137. doi: 10.18392/METSZ/2016/4/8.
Ranschburg, J. (2006). A meghitt erőszak. Saxum Kiadó.
Ribiczey, M.N., Szabó, B., & Jármi, É. (2018). Bullying az óvodában – az óvodai bántalmazás sajátosságai. Alkalmazott Pszichológia, 18(1), 91–112. doi: 10.17627/ALKPSZICH.2018.1.91.
Tománé, M. A., Egeresi, F., & Vingender, I. (2022). A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai. Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete. Orvosi Hetilap, 163(39). 1544–1552. doi: 10.1556/650.2022.32586.
Újhelyiné, N.A., & Kuritárné, Sz.I. (2020). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1), 1–36. doi: 10.1556/0406.21.2020.008.
Vassné, F. E. (2023). Erőszak a családban. In F. Margitics (Ed.), Család-pszichológia, pp. 80-110. Kery Publishing.
Visontai-Szabó, K. (2014). A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi kérdései. Acta Universitatis Szegediensis : forvm : acta juridica et politica, 4(1), 237-273. http://acta.bibl.u-szeged.hu/37972/
Zsila, Á., & Demetrovics, Z. (2018). Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió: a közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással. Médiakutató, 19(1), 21-33. https://epa.oszk.hu/03000/03056/00068/pdf/EPA03056_mediakutato_2018_tavasz_021-033.pdf
Zsila, Á., Ujhelyi, A., & Demetrovics, Z. (2015). Online zaklatás a legújabb kutatások tükrében. Imágó Budapest, 4(4), 50-64.
