ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
The aim of the review is to present a more comprehensive picture of the concept of abuse, taking into account the perspectives of some forms of manifestation, such as physical and emotional violence, focusing on the psychological effects, without claiming to be complete. Abusers usually experience some type of abuse or trauma themselves. The damage caused by emotional violence goes far beyond the psychological effects of physical abuse.
It will be analyzed what kind of adult action mechanism different aggressions can have, how and what can lead to aggressive abusive behavior within and outside the family. If you were abused as a child, will you be prone to abuse as an adult? To what extent do peer groups play a role in the emergence of aggression for young people?
The mental and psychological burden of verbal aggression emerges in the modern digital world of our time in cyber space as well. Cyberbullying is a relatively young but psychologically destructive manifestation of verbal aggression. Today's generation Y, but especially generation Z, is practically born into the virtual world, where they are exposed to countless dangers and violence. In addition to presenting the concepts and highlighting certain aspects, the study also covers possible psychological and psychosomatic manifestations of violence.
Antal, K. (2003). Problémák és megoldási lehetőségeik a Münchausen szindróma ápolásmenedzselése során. IME, 2(9), 33-36. https://www.imeonline.hu/tmp/ 8842778d12634ed9c7191bb233c80c19.pdf. (Letöltés: 2023.03.30.)
Borbás, G., D. (2020). A verbális agresszió kevésbé nyilvánvaló esetei és leleplezésük. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat. 10(2), 25-98. http://acta.bibl.u-szeged.hu/71826/1/tntef_010_002_025-098.pdf. (Letöltés: 2023.04.04.)
Christakis, A.N., & Fowler, H.J. (2009). Kapcsolatok hálójában. Typotex Kiadó.
Erikson, H., E. (2002). Gyermekkor és társadalom. Osiris Kiadó.
Farkas, P. (2006). A szeretet közössége. L’Harmattan Kiadó.
Fodor, L. (2014). A testi és a lelki egészség egysége. Magiszter. 12(3). 16-25. http://epa.niif.hu/03900/03976/00019/pdf/EPA03976_magiszter_2014_03_016-025.pdf (Letöltés: 2023.03.30.)
Győrffy, Zs., Sándor, I., Csoboth, Cs., & Kopp, M. (2010). A fizikailag bántalmazott nők reprodukciós zavarai. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 11(4), 297-312. doi:10.1556/ Mental.11.2010.4.4
Herczog, M. (2007). Gyermekbántalmazás. Complex Kiadó.
Jacques, T. (1996). Lelki jajok – testi bajok, A pszichoszomatikus betegségekről 2. Park Kiadó.
Kegyesné, Sz.E. (2008). Verbális agresszió és nemi sztereotípiák. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. 35. 61-89. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2545/1/61-89_Kegyesne_Szekeres.pdf. (Letöltés: 2023.03.27.)
Kiss E. Cs., & Makó, Sz.H. (2015). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pannónia Könyvek. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Regisztrált sértettek, sértetté válások. https://www.ksh.hu/stadat_files/iga/hu/iga0005.html (Letöltés: 2023.03.29.)
Lajkó, K. (2005). Viselkedésünk és lelki egyensúlyunk. Medicina Kiadó.
Moore, J., M., Nakano, T., Enomoto, A., & Suda, T. (2012). Anonymity and roles associated with aggressive posts in an online forum. Computers in Human Behavior, 28(3), 861-867. https://doi.org/10.1016/j.chb.2011.12.005
Morvai, K. (1998, 2003). Terror a családban. A feleségbántalmazás és a jog. Kossuth Kiadó.
Németh, E. (2012). Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények. A Központi Statisztikai Hivatal színes on-line magazinja. https://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html (Letöltés: 2023.03.09.)
Papházi, T. (2016). A gyermekbántalmazás statisztikája. Metszetek, 5(4), 123-137. doi: 10.18392/METSZ/2016/4/8.
Ranschburg, J. (2006). A meghitt erőszak. Saxum Kiadó.
Ribiczey, M.N., Szabó, B., & Jármi, É. (2018). Bullying az óvodában – az óvodai bántalmazás sajátosságai. Alkalmazott Pszichológia, 18(1), 91–112. doi: 10.17627/ALKPSZICH.2018.1.91.
Tománé, M. A., Egeresi, F., & Vingender, I. (2022). A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai. Az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete. Orvosi Hetilap, 163(39). 1544–1552. doi: 10.1556/650.2022.32586.
Újhelyiné, N.A., & Kuritárné, Sz.I. (2020). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1), 1–36. doi: 10.1556/0406.21.2020.008.
Vassné, F. E. (2023). Erőszak a családban. In F. Margitics (Ed.), Család-pszichológia, pp. 80-110. Kery Publishing.
Visontai-Szabó, K. (2014). A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi kérdései. Acta Universitatis Szegediensis : forvm : acta juridica et politica, 4(1), 237-273. http://acta.bibl.u-szeged.hu/37972/
Zsila, Á., & Demetrovics, Z. (2018). Cyber-viktimizáció és cyber-agresszió: a közösségioldal-használat összefüggései az online bántalmazással. Médiakutató, 19(1), 21-33. https://epa.oszk.hu/03000/03056/00068/pdf/EPA03056_mediakutato_2018_tavasz_021-033.pdf
Zsila, Á., Ujhelyi, A., & Demetrovics, Z. (2015). Online zaklatás a legújabb kutatások tükrében. Imágó Budapest, 4(4), 50-64.
