ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Az egészség, mint fogalom a WHO 1948-as megfogalmazása óta szinte változatlan formában él, annak ellenére, hogy annak statikus mivolta az elmúlt néhány évtizedben jónéhány kritikát kapott. A definíció által lefedett dimenziókat számos kutatás, de maga a WHO is folyamatosan monitorozza országonként, kontinensekként és globális viszonylatban egyaránt. Ennek köszönhetően az elmúlt évtizedek eredményeként számos változással kellett szembe nézni.
A fogalom mellett ugyanakkor számtalan modell született, melyeknek közös jellemzője az, hogy valamennyi az egészséget befolyásoló tényezőket vizsgálja más és más aspektusból. Hiszen az egészség fogalma kapcsán nem szabad megfeledkeznünk, annak gazdasági, társadalmi beágyazottságáról. Fontos szempont, hogy a társadalom mit ítél meg egészségesnek és mit betegnek. Ennek mentén érdemes elkülönítenünk az objektív és szubjektív egészség fogalmát, melyben előbbi alapvetően mérhető, míg utóbbi az egyén aktuális állapotát tükrözi.
A tanulmány szerzőjének célja, hogy egy átfogó képet mutasson be ezen modellek segítségével az egészség fogalmának értelmezéséről, mely alapjaiban határozza meg az egészségfejlesztés fogalmát és a tevékenységét, valamint az elmúlt évek technológiai változásai és az interaktivitás szükséglete mellett térjen ki az egészségfejlesztési folyamat pedagógiájára.
Az egészségfejlesztés soha nem egy-egy ágazat feladata, hanem az mindig inter- és multidiszciplináris összefogást igényel, melyre a szerző is igyekszik rávilágítani a már megvalósult „jó gyakorlatok” bemutatásával.
A tárgykörben tett kitekintés, egyben alkalmat adhat arra, hogy a sok esetben jelenleg is egyirányú pedagógiai gyakorlat nyitottabbá és az új lehetőségek alkalmazása is elfogadottabbá váljon, mind a pedagógusok, egészségügyi szakemberek, mind pedig azon szakemberek körében, akik mindennapi munkájuk során alapvető hatást gyakorolnak a gyermekek egészségtudatosságára.
Ádány , R. (2011). Megelőző orvostan és népegészségtan. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Állami Egészségügyi Ellátó Központ. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2021. október 30., forrás: Egészségtudományi Fogalomtár: https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Egészségtudatos_magatartás
Beke, S., & Tömő, Z. (2021). Az egészség, mint fogalom és érték alakulása a járványügyi időszak tükrében. Deliberationes, 5-13.
Bíróné Nagy, E. (2004). A sportpedagógia társadalom-és természettudományos alapjai. In E. Bíróné Nagy, Sportpedagógia (old.: 65-110). Budapest-Pécs: Dialóg Campus.
Cselik, B. (2017.). Egészségfejlesztő program hatása általános iskolások egészségmagatartására. Pécs.
Csizmadia, P. (2018). Kísérlet az egészség fogalmának újradefiniálására. Egészségfejlesztés, LIX.(1), 45-51.
Dahlgren, G., & Whitehead, M. (1991). Policies and Strategies to Promote Social Equity in Health. Stockholm: Institute for Futures Studies.
Eörsi, D., Árva, D., Herczeg, V., & Terebessy, A. (2020). Komplex iskolai egészségfejlesztő program a COM-B modell tükrében. Egészségfejlesztés, LXI.(1), 36-47.
Járomi, É., & Vitrai, J. (2017). Egészségstílusokhoz illesztett, viselkedésváltozást célzó beavatkozások tervezése. Egészségfejlesztés, 2.(LVII.), 34-50.
Kubányi, J., & Szűcs, Z. (2020). Változások a karanténidőszakban a GYERE programban résztvevő iskolás gyermekek életében. In E. Antal, & R. Pilling, A magyar lakosság életmódja a járványhelyzet idején: táplálkozás, testmozgás és lélek (old.: 106-108.). Budapest: TÉT Platform Egyesület.
McGinnis, J., Williams-Russo, P., & Knickman, J. (2002). The Case For More Active Policy Attention To Health Promotion. Health Affairs, XXI.(2.), 78-93.
Moravcsik-Kornyiczki, Á., & R. Fedor, A. (2021). Az egészség komplex megközelítése, mint az egészség-szociológiai vizsgálatok elméleti kerete. Acta Medicinae et Sociologica, XII.(32), 24-49.
OECD. (2019). Magyarország · Egészségügyi országprofil 2019. Letöltés dátuma: 2021. november 3., forrás: https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/state/docs/2019_chp_hu_hungary.pdf
Születéskor várható átlagos élettartam. (2019). Letöltés dátuma: 2021. október 30., forrás: Központi Statisztikai Hivatal: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0061.html
Születéskor várható átlagos élettartan-nők. (2019). Letöltés dátuma: 2021. október 30., forrás: Központi Statisztikai Hivatal: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0062.html
Túry, F. (2003). A magatartásorvoslás helye a magatartástudományok keretében. Magyar Tudomány, XLVIII(11), 1373-1381.
Uzzoli, A. (2016). Health inequalities regarding territorial differences in Hungary by discussing life expectancy. Regional Statictics, VI(1.), 139-163.
Vitrai, J. (2011). Az egészség és az egészség-egyenlőtlenségek egyéni és közösségi szintű befolyásoló tényezői. Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskola. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Vitrai, J., & Mihalicza, P. (2006). Egészségi állapot. In T. Kolos, I. Tóth, & G. Vukovich, Társadalmi riport 2006. Budapest: TÁRKI.
Waddell, G. (2006). Preventing incapacity in people with musculosceletal disorders. British Medical Bulletin, 55-69.
