ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Jelen tanulmány célja 2020-ban az Örök Városban a Miasszonyunk Olajfák Rendje (O.S.B. Oliv) szerzeteseinek egykori monostorépületében, a Garum-ban megnyílt memóriaintézmény komplex gyűjteményezési gyakorlatának elemzése.
A tárlat átfogó módon, gazdag tárgyi és írott forrásokra támaszkodva kíséri végig a látogatót az étkezési szokások történeti útján a 15. századtól napjainkig. A magángyűjtemény történetiségében mutat rá az étrend és a társadalmi helyzet között fennálló szoros összefüggésre, bizonyos ételek és italok többletjelentésének hátterére. A gasztronómiai javakat a kurátorok a hatalmi és a szociokulturális viszonyok által meghatározott, egyes társadalmi csoportok viselkedését, gondolkodásmódját, mentalitását speciálisan kifejező és reprezentáló tényezőként értelmezik.
A gyűjtemény a hétköznapi és a presztízsfogyasztás tárgyain, szakácskönyveken, receptfüzeteken, könyvritkaságokon keresztül nyújt betekintést a táplálkozás történetébe. A kollekció részét képezik a háztartásokban, cukrászatokban, pékségekben az évszázadok során használt konyhai eszközök, keksz-, fagylalt- és tortaformák.
A vizsgálat többek között arra a kérdésre keres választ, vajon Róma új gasztronómiai kiállítóhelye képes-e betölteni a Museo Nazionale delle Paste Alimentari bezárását követő kulturális vákuumot. Az elemzés tárgyát képezi továbbá, hogy a gyűjtemény túlmutatva a könyv- sajtó- és fogyasztástörténeti szerepén miképpen árnyalja az életmód, a mindennapi kultúra, a szokások és tradíciók világával kapcsolatos ismereteket, képzeteket.
A Biblioteca e Museo della Cucina a gasztronómiai javak kulturális reprezentációjának egyik eklatáns példája. Az egyes élelmiszerek, így többek között a csokoládéfogyasztás alakulása adalékul szolgálhat a vallási kérdések, dogmatikai viták mögött meghúzódó elvek és felfogások jobb megértéséhez.
Berchoux, J. (1819). La gastronomie: Poéme. L. G. Michaud. Biblioteca e Museo della Cucina.
Beeton, I. M. (1861). The Book of Household Management. S. O. Beeton Publishing. Biblioteca e Museo della Cucina.
Carême, M. A. (1842). Le pâtissier pittoresque. Jules Renouard et Cie. Biblioteca e Museo della Cucina.
Ciocca, G. (1927). Il Pasticciere e Confettiere Moderne. Ulrico Hoepli Editore – libraio della Real Casa. Biblioteca e Museo della Cucina.
Concina, D. (1748). Memorie Storiche Sopra l’uso della Cioccolata in tempo di digiuno, esposte in una lettera a Monsig. Biblioteca e Museo della Cucina.
Fülöp Z. O. (2021). A piac, mint kulturális tér. Nemzeti tematikájú tárlatok inszcenálása a budapesti Központi Vásárcsarnokban és a portói Mercado Ferreira Borgesben. Danubius Noster, 9 (1–2), 89–106.
Ginzburg, C. (2003). Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése. Európa Könyvkiadó.
Ginzburg, C. (2010). Nyomok, bizonyítékok, mikrotörténelem. (vál. és előszó) K. Horváth, Zs. (ford.) Farkas, K., Scheibner, T., Paksy, E., Farkas, H., Tamás Á. Kijárat Kiadó.
Ginzburg, C. (2011). A sajt és a kukacok. Egy XVI. századi molnár világképe. Európa Könyvkiadó.
Grainger, S. (2020). The Story of Garum: Fermented Fish Sauce and Salted Fish in the Ancient World. Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315269825
Grifoni, G. E. (1911). Trattato di Gelateria. Manuale practico per la fabbrizione dei gelati e relative conserve. Casa Editrice Bietti. Biblioteca e Museo della Cucina.
Martino, M. d. C. (c. 1464). Libro de arte coquinaria. Roma. Library of Congress.
Montanari, M. (1996). Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Atlantisz Kiadó.
Montanari, M. (1999). Food Systems and Models of Civilization. In J. L. Flandrin & M. Montanari (Eds.), Food: A Culinary History from Antiquity to the Present. Columbia University Press.
Montanari, M. (2006). Food Is Culture. Arts and Traditions of the Table: Perspectives on Culinary History. Columbia University Press.
Ottolini, G. (1785). Promodo intorno alla maniera di migliorare la fabbrica dei formaggi. Fratelli Pirola, Biblioteca e Museo della Cucina.
Parasecoli, F. (2008). Bite me! Food and Pop Culture. Berg Publishers.
Parasecoli, F. (2014). Al Dente: A History of Food in Italy. Reaction Books.
Parasecoli, F., & Scholliers, P. (Eds.). (2012). A Cultural History of Food. 1–6. Berg Publishers.
Rendina, C. (2000). Guida insolata ai misteri, ai segreti, alle leggende e alle curiositá delle Chiesa di Roma. Newton & Compton.
Riley, G. (1996). Platina, Martino and their Circle. In H. Walker (Ed.), Cooks and Other People. Proceedings of the Oxford Symposium on Food and Cookery. Prospect Books.
Sacchi, B. (c.1466/1517). De honesta voluptate ac valetudine libri decem que emendatissime impressi: cum noua tabula & indice. Per Ioannem Tacuinum de Trino, Biblioteca e Museo della Cucina, ó
Sacchi, B. (1475/2022). Bartholomaeus Platina reneszánsz receptjei. In A. Cserna-Szabó (Ed.), Az első nyomtatott szakácskönyv. Helikon Kiadó.
Sauermann, D. (1996). Von Advent bis Dreikönige: Weihnachten in Westfalen. Waxmann.
Plinius (Kr. u. 77/2012, VII. könyv). Természetrajz. Az emberről. Debreceni Egyetemi Kiadó.
