ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
The global events of recent years have highlighted the decisive role of the mental dimension of health. The importance of mental health came into focus even during the pandemic, through the concepts of contagion, fear of contagion and restrictions. Society's vulnerability to what is happening in the world faithfully reflects the growth rate of mental burdens, thereby increasing morbidity risks.
The Russian-Ukrainian war and the subsequent high inflation did not help to recover from the mental deficit caused by the epidemic situation, and even strengthened the reductive process.
In our study, we searched the answer to the extent to which the global crises of the last three years (pandemic, Russian-Ukrainian war, inflation) resulted in deterioration of mental health in the studied population. Our hypotheses focused on the relationship between gender, age, and school qualifications with the progression of the mental status, as well as the degree of mental damage caused by global events.
226 people were involved in the study, through an online questionnaire, so-called using the snowball method. The data were evaluated with the SPSS 29.0 program package.
Our results showed that the price-boom due to high inflation contributed the most to the progression of the mental health condition, however, we concluded that due to high prices, access to the elements that provide basic physiological needs may be at risk. When looking at the period of global challenges, uncertainty, fear, worry and stress appear as dominant attitudes.
The individual perception of experienced events, the resilience of people, and the knowledge and application of coping strategies play a big role in preserving our mental health. In the midst of global crises, individuality, the role played in the micro- and macro-environment, the social network and the importance of social involvement are being valued.
Ahmed, N., Barnett, P., Greenburgh A., Pemovska, T., Stefanidou, T., Lyons, N., Ikhtabi, S., Talwar, S., R Francis, E., M Harris, S., Shah, P., Machin, K., Jeffreys, S., Mitchell, L., Lynch, C., Foye, U., Schlief, M., Appleton, R., R K Saunders, K., Baldwin, H., M Allan, S., Sheridan-Rains, L., Kharboutly,O., Kular, A., Goldblatt, P., Stewart, R., B Kirkbride, J., Lloyd-Evans, B., Johnson, S. (2023). Mental health in Europe during the COVID-19 pandemic: a systematic review. The Lancet, 10(7), 537-556. https://doi.org/10.1016/S2215-0366(23)00113-X
Amand-Eeckhout, L. (2023). Mental health in the EU. EPRS | European Parliamentary Research Service. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2023/751416/EPRS_BRI(2023)751416_EN.pdf (Letöltés: 2024.01.10)
Antalka, Á. (2023). A koronavírus, a háború és az infláció hatása az egyénekre és a munkahelyi viszonyokra. Korunk, 34(5), 83-90. https://epa.oszk.hu/00400/00458/00702/pdf/EPA00458_korunk_2023_05_083-090.pdf (Letöltés: 2024.01.25)
Balogh, K. (2023). A családi kapcsolatokkal való elégedettség a Covid–19-járvány árnyékában. In: Csurgó, B & Kovách, I. (Eds.). A Covid-19 járvány társadalmi hatása. Társadalomtudományi Kutatóközpont. https://real.mtak.hu/183305/1/posztkovid_kvanti.pdf (Letöltés: 2024.01.20)
European Commission (2023, october). Health - Mental Health (online). Flash Eurobarometer 530. https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/3032 (Letöltés: 2024.02.11)
Farkas, P. (2023). A láthatatlan sebek gyógyítása. Gondolatok a háború által okozott krízishelyzetekről és azok iskolai feldolgozásának lehetőségeiről. Iskolakultúra, 33(7), 3-18. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.7.03
Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J., Sartorius, N. (2015). Toward a new definition of mental health. World Psychiatry, 14(2), 231-233. https://doi.org/10.1002/wps.20231
Gottschick, C., Diexer, S., Massag, J., Klee, B., Broda, A., Purschke, O., Binder, M., Sedding, D., Frese, T., Girndt, M., I. Hoell, J., Michl, P., Gekle, M., Mikolajczyk, R. (2023). Mental health in Germany in the first weeks of the Russo-Ukrainian war. BJPsych Open, 9(3), e66. doi:10.1192/bjo.2023.21
Guld, Á., Balázs, A. (2022). „Nem volt elég a pandémia, most még egy háború is kitört a szomszédunkban.” Az orosz-ukrán háborús konfliktus befogadói interpretációja z generációs fiatalok körében. Szabad Piac. Milton Friedman Egyetem. 2022/2, 30-44. https://epa.oszk.hu/04500/04520/00006/pdf/EPA04520_szabadpiac_2022_02.pdf (Letöltés: 2024.01.30)
Győri, Á. (2023). Az egészség és a segítő network néhány összefüggése a koronavírus-járvány utolsó fázisában. In: Csurgó, B., Kovách, I. (Eds.) A Covid-19 járvány társadalmi hatásai: Társadalomtudományi Kutatóközpont (pp. 25-34). https://szociologia.tk.hu/uploads/files/posztkovid_kvanti.pdf (Letöltés: 2024.01.20)
Kopp, M., & Pikó, B. (2006). Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp, M., Kovács M. E. (Eds.). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó.(pp. 10–19).
Kurapov, A., Pavlenko, V., Drozdov, A., Bezliudna, V., Reznik, A., & Isralowitz, R. (2022). Toward an Understanding of the Russian-Ukrainian War Impact on University Students and Personnel. Journal of Loss and Trauma, 28(2), 167–174.
Lass Hennemann, J., Sopp, M, R., Ruf, N., Equit, M., K. Schäfer, S., E. Wirth, B., & Michael, T. (2023). Generation climate crisis, COVID 19, and Russia–Ukraine War: global crises and mental health in adolescents. European Child & Adolescent Psychiatry, 33(1), 2203-2216. https://doi.org/10.1007/s00787-023-02300-x
Louie, P., Wu, C., V. Shahidi, F., & Siddiqi, A. (2023). Inflation hardship, gender, and mental health. SSM - Population Health, 23(101452). https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2023.101452
Maczali, K. (2018). A mentális egészség újradefiniálásának irányába – cikkismertetés, Egészségfejlesztés, 59(1), 61-62. doi: 10.24365/ef.v59i1.230
Molnár, L.,& Hajdú, N. (2023). Az infláció hatása a magyar lakosság pénzügyi helyzetére - Szemelvények egy országos, reprezentatív felmérés eredményeiből. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 20 (1),108-120. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.9
Mottola, F., Gnisci, A., Kalaitzaki, A., Vintilă, M., & Sergi, I. (2023). The impact of the Russian-Ukrainian war on the mental health of Italian people after 2 years of the pandemic: risk and protective factors as moderators. Frontiers in Psychology, 14(1), 01-13. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1154502
Nagy, E. (2016). A testi, lelki, társadalmi és mentális egészséget befolyásoló tényezők. In: Karlovitz (Ed., 2016). Társadalom, kulturális háttér, gazdaság. (pp. 263-270). DOI: 10.18427/iri-2016-0031
Perczel-Forintos, D. (2020). A jót keresd, ne a rosszat – megküzdés járvány idején. A COVID-19 pszichés hatásai. Orvosképzés, 95(3), 562-569. https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2020/11/Perczel-Forintos-D_A-j%C3%B3t-keresd-ne-a-rosszat_megk%C3%BCzd%C3%A9s-j%C3%A1rv%C3%A1ny-idej%C3%A9n.pdf (Letöltés: 2020.01.22)
Reynolds, D.L., Garay, J.R., Deamond, S.L., Moran, M.K., Gold, W., & Styra R. (2008). Understanding, compliance and psychological impact of the SARS quarantine experience. Epidemiology & Infection, 136, 997–1007.
Sipos, A. (2022). Mentális egészség és Covid-19 érintettség. In: A Covid-19 járvány társadalmi hatásai. Kutatási gyorsjelentés. Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet. Budapest, 6-9. https://real.mtak.hu/150130/1/ACovid-19jarvanytarsadalmihatasaiMentalisegeszsegesCovid-19erintettseg.pdf (Letöltés: 2024.01.20)
Tömő, Zs., & Beke, Sz. (2023). A stressz és a táplálkozás relációja, társadalmi hatástani elemzése. In: Lugasi, A. (Ed.). Tanulmánykötet. Magyar Táplálkozástudományi Társaság. (pp.115-127). https://www.doki.net/tarsasag/taplalkozas/upload/taplalkozas/document/mtt_tanulmanykotet_2023.pdf?web_id= (Letöltés: 2024.02.14)
Tőzsér, A. (2019). A magyar társadalom mentális egészségi állapotának bemutatása. Polgári Szemle, 15(4–6), 370–382. DOI: 10.24307/psz.2019.1224
Vörös, Cs. (2022). Ébresztő: A fenntartható jövőért. Szabad Piac. Milton Friedman Egyetem. 2022/2, 62-69. https://epa.oszk.hu/04500/04520/00006/pdf/EPA04520_szabadpiac_2022_02.pdf (Letöltés: 2024.01.30)
Wernigg, R. (2020). A mentális egészség a XXI. század egyik nagy népegészségügyi kihívása. Egészségfejlesztés, 61(2), 3-6. doi:10.24365/ef.v61i2.586
World Health Organisation (2022, June). Mental Health. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response (Letöltés: 2024.02.12)
