ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Nutrition holds particular significance in today's lifestyle due to its association with many chronic non-infectious diseases that contribute significantly to mortality rates. While this correlation has existed throughout history, past eras relied solely on observations and experiences for understanding.
The articles, author aims to present a comprehensive overview of the history and evolution of nutrition science, addressing outdated ideas and misconceptions alongside the latest scientific advancements. Today, sustainability and personalized nutrition have emerged as key concerns. These areas prompt numerous inquiries, given the Earth's limited carrying capacity and disparities in food accessibility. Moreover, advancements such as the mapping of the human genome have notably influenced individual dietary practices, offering new insights into disease prevention through nutrition.
The study draws upon a secondary analysis of literature, offering readers an abundance of new information and stimulating further inquiry into the subject.
Balassa, I., Füzes, E., & Kisbán, E. (szerk.). (1997). Kora újkori táplálkozáskultúra (1500-1690). IV. Budapest: Akadémiai Kiadó. Forrás: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iv-eletmod-41AA/taplalkozaskultura-495D/a-valtozas-szakaszai-a-magyar-taplalkozaskultura-korszakai-4967/a-kora-ujkori-taplalkozaskultura-15001690-4975/
Kelemen, J. (2014). Vitaminok. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Maróti, E. (2005). Megjegyzések az ókori görög sportolók edzésmódszereihez és a versenyekre valófelkészüléséhez. In S. Felföldi (Ed.), Abhivadana : tanulmányok a hatvanéves Wojtilla Gyula tiszteletére (old.: 227-231.). Szeged: Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszék. Forrás: Szegedi Tudomány Egyetem weboldala: http://acta.bibl.u-szeged.hu/65978/1/wojtilla_60_227-231.pdf
Molnár, S., Csajbókné Csobod, É., & Solymosi, D. (2020). Soós Aladár professzor munkássága a modern táplálkozástudomány perspektívájából. Orvosi Hetilap, 161(6), 237-240. doi:https://doi.org/10.1556/650.2020.ho2648
Paládi-Kovács, A., & Flórián, M.(2002). A késő középkori táplálkozáskultúra (1300-1500). Forrás: Arcanum: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iv-eletmod-41AA/taplalkozaskultura-495D/a-valtozas-szakaszai-a-magyar-taplalkozaskultura-korszakai-4967/a-keso-kozepkori-taplalkozaskultura-13001500-496B/
Sántha, Á. (2023). Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak. Acta Medicinae et Sociologica, 14(37), 22-31. doi:https://doi.org/10.19055/ams.2023.12/15/2
Schenker-Horváth, K., Répási, E., Kapitány, Z., & Nagy, Z. (2017.). Nutrigenomika és nutrigenetika alkalmazásának sportdietetikai vonatkozású lehetőségei. Új Diéta, 26(1), 20-23.
Schiller, V. (2011). Egy 19. századi Hippokratész-kiadás. In É. Vámos, & L. Vámosné (Ed.) Vigyázó, Természettudományos, műszaki és orvostudományi fejlődés a hosszú 19. században (pp. 323-333.). Budapest: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága - Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. doi:10.23716/TTO.18.2011.48
Simonyi, P. (2015). A táplálkozás aktuális összefüggéseiről: történet, egészség, fenntarthatóság. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok,10(2), 53-64.
Tóth, V. (2020.). Étkezési szokások a középkorban. Kaleidoszkóp-Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 10(21), 335-347. doi:https://doi.org/10.17107/KH.2020.21.334-347
Ungar, P., & Teaford, M. F. (2002). Human diet : its origin and evolution. London: Bergin&Garvey.
Yanatma, S. (2023. 12. 20.). Euronews. Letöltés dátuma: 2024. 01. 13., forrás: Euronews web site: https://hu.euronews.com/next/2023/12/20/6-europai-kozul-1-elhizott-melyik-orszagokat-sujtja-leginkabb-az-elhizasi-valsag
