ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A tanulmányban a szociális érzékenységre nevelés speciális pedagógiai eszközeinek a kérdéskörét szélesebb kontextusban tárgyalom. A témához kapcsolódó alapfogalmak tisztázását követően a társadalmi értékek, normák és a szociális kompetencia kapcsolatáról, a nevelési intézményeknek a szociális kompetencia, ennek összetevőjeként a szociális érzékenység fejlesztésében betöltött szerepéről és feladatáról esik szó. Alapvetően Carl Rogers nézeteire építve ismertetem a személyiség pozitív irányú fejlesztését előmozdító nevelői/segítői alapelveket. A tanulmány a SEL (Social and Emotional Learning) módszer, valamint az Inklúziós index legfontosabb jellemzőnek, s e módszer, illetve eszköz alkalmazásának egyéni és társadalmi szintű hatásainak, előnyeinek ismertetésével zárul. A dolgozat konklúziója, hogy a SEL módszer, valamint az Inklúziós index iskolai alkalmazása hatékonyan segítheti elő a gyermekek humánus, proszociális értékrendjének megszilárdulását, valamint szociális kompetenciájuk fejlődését, s egyben elvezethetnek egy inkluzívabb, befogadóbb nevelési intézményrendszer, s ezáltal egy befogadóbb társadalom kialakulásához is.
Aronson, E. (2008). A társas lény. Osiris.
Booth, T. & Ainscow, M. (2015). Inklúziós index: a tanulás és részvétel támogatása az iskolákban. Educatio Nonprofit Kft.
Csefkó, M. (2021). A szociális érzékenységre nevelés az Inklúziós index intézményfejlesztési szemlélete mentén. Gál Ferenc Egyetem.
Giddens, A. (2008). Szociológia. Osiris.
Homoki, A. (2014). Az iskola és a gyermekvédelmi intézmények rezilienciát elősegítő hatásai. In. Ceglédi, T., Gál, A., Nagy, Z. (szerk.): Határtalan oktatáskutatás. Tanulmányok a 75 éves Kozma Tamás tiszteletére. (45-56). Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD-Hungary).
Kasik, L. (2007). A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata. Iskolakultúra, 17. (11-12), 21-37.
Lestyán, E. (2021). A szociális érzékenységre nevelés speciális pedagógiai eszközei. Gál Ferenc Egyetem.
Moos, R. (1979). Evaluating educational environments: Methods, procedures, findings and policy implications. Jossey Bass.
Nagy, J. (2010). Új pedagógiai kultúra. Mozaik Kiadó.
Nagyné, S. Cs. (2011). Inkúzív iskolák fejlesztése. Doktori (PhD) disszertáció. ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola.
Papp, G. (2012). Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben, nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai szemle, 40 (4), 295-304.
Petróczi, E. (2021). Szociális érzékenységre nevelés speciális pedagógiai eszközei. Gál Ferenc Egyetem.
Reitz, S. (2012). Improving social competence via E-learning? The example of human rights education. Lang, Peter GmbH, Internationaler Verlag der Wissenschaften.
Réthy, E. (2002). A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102. (3), 281–300.
Rogers, C. (2010). Valakivé válni. A személyiség születése. EDGE 2000 Kiadó (Eredeti mű: Rogers, C. (1961). On becoming a person: A therapist's view of psychotherapy. Constable.)
Soós, Zs. (2005). A szociális munka alapjai. Comenius Bt.
Soós, Zs. (2018). Szociális esetmunka. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Szabó, J., Sipos, M. (2018). Klasszikus módszerek modern megközelítésben. Érzelmek felismerésének tréningje biblioterápiás technikák alkalmazásával. Lege Artis Medicinae, 28 (1-2), 55-65.
Szabó, L. (2000). Szociális esetmunka. Elméleti alapvetés. Wesley János Lelkészképző Főiskola.
Tunstall, D. F. (1994). Social Competence Needsin Young Children: What the Research Says.
Paper presented at the Association for Chilhood Education.
Zsolnai, A. (2020): A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztési lehetőségei gyermekkorban. Doktori értekezés. Magyar Tudományos Akadémia.
Zsolnai, A., Rácz, A., Rácz, K. (2015): Szociális és érzelmi tanulás az iskolában. Iskolakultúra, 25 (10), 59-68.
