ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A Hajdúdorogon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi
folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Hajdúdorogon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek, valamint a hátrányos helyzetű romák szociális segítésének a megismerését.
Bányai, E. (2018). Szempontok és javaslatok az intenzív családmegtartó szolgáltatások gyermekjóléti munkába való bevezetéséhez. In Rácz, A. (szerk.). Szülői kompetenciafejlesztést célzó modellprogramok a gyermekjóléti szolgáltatások tárházában. (6-21). Rubeus Egyesület.
Bogács, E. (2020). Jelenlétalapú reszponzív gyermekjólét. In. Rácz, A. A szülőség támogatásának új útjai a gyermekvédelemben. (158-164). Rubeus Egyesület.
Bugarszki, Zs. (2014). A magyarországi szociális munka válsága. Esély, 25 (3), 64-73.
Emberi Erőforrások Minisztériuma. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet §. 12-18
(2016).
Forgas, J. P. (2007). A társas érintkezés pszichológiája. Kairos.
Homoki, A. (2019). A gyermekvédelmi szükségletorientáció az óvodai, iskolai segítésben. Deliberationes, 12 (1), 43-70.
Major, Zs. B., Mészáros, K., Tatárné Kapus, É. (2011). Az eltéphetetlen gyökér. IRTÓ Bt; PMJVÖ Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata.
Rogers, C. (1961). On Becoming a Person: A Therapist’s View of Psychotherapy. Constable.
Payne, M. (2014). Modern Social Work Theory. (4th Edition). Palgrave Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-137-40603-3
Rákó, E. (2016). Változó családsegítés: gyermekjóléti szolgáltatások a család és gyermekjóléti szolgálaton át a család és gyermekjóléti központig.
Szociálpedagógia, 3-4, 5-12.
Sárkány, P. (2011). Szociálpedagógiai elméletek. Jel Kiadó. Soós, Zs. (2013). Állami szolgáltatásvásárlás a szociális szolgáltatási rendszerben: A támogató szolgálatok működésének tapasztalatai Győr-Moson-Sopron megyében. Esély, 24 (1) 3-38.
Soós, Zs. (2017). Szociális ismeretek oktatása a pedagógus BA képzésekben. Szociálpedagógia, 5 (3-4), 24-38.
Soós, Zs. (2018). Szociális esetmunka. Debreceni Egyetemi Kiadó.
Soós, Zs. (2020). Hajdúdorog kortárs társadalmi folyamatai. Különleges Bánásmód, 6 (3), 33-50. https://doi.org/10.18458/KB.2020.3.33
Szabó, A., Tolácziné Varga Zs. (2018). Intenzíven a pincétől a padlásig. In Rácz, A. (szerk.). Szülői kompetenciafejlesztést célzó modellprogramok a gyermekjóléti szolgáltatások tárházában. (97-153). Rubeus Egyesület.
Takács, I. (2018). A családsegítő szolgálatok tevékenysége a kezdetektől napjainkig.
In Kovács, I. és Lakner, Z. L. (szerk.). Rendszer és váltás. A Szociális Törvény első 25 éve. (141-157). L᾿Harmattan.
Temesváry, Zs. (2018). A szociális munka és a szociálpedagógia modern elméletei. L’Harmattan.
Területi Statisztika: Népesség, népmozgalom. Központi Statisztikai Hivatal (2020).
Váradi, M. M. (2015). Szegénység, projektek, közpolitikák. Tér és Társadalom, 29 (1), 69-96. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2678
