ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Absztrakt
Munkámban a weimari költőfejedelem 1786 és 1788 közötti római tartózkodását, itáliai útiélményeinek életére és munkásságára gyakorolt hatását középpontba állító Goethe Itáliában című tárlat elemzésére vállalkozom. Tanulmányomban górcső alá kerül a peregrinatio academica-ig visszanyúló Kavalierstour motívuma, melynek célja a kora újkortól kezdve a klasszikus műveltség megszerzése volt.
A memóriaintézmény többféleképpen reflektál e témára, hiszen az antikvitás felé forduló költő itáliai kalandozásai mellett a jelen időtapasztalatán keresztül is megragadja az utazás jelentőségét és szerepét a tömegturizmus által befolyásolt kortárs valóságban. Muzeológiai megközelítésében tárlatrendezésében külön hangsúlyt kapnak azok az alkotások, amelyek a 21. századi olasz és német művészek sajátos nézőpontjait tükrözik vissza a Goethe-hez való viszonyulásmódjukban.
Jelen írásban kérdésként fogalmazódik meg, miként valósul meg ’a ház mint múzeum’ koncepción keresztül megragadható életvilág bemutatása a Casa di Goethe kiállítótereiben. Miként közvetíti a kurátori elgondolás Goethe munkásságának e korszakát? Milyen hangsúlyok mentén kelti életre a festőbarátjával, Wilhelm Tischbein-nel közösen a Via del Corso-n bérelt lakás gyűjteményi anyaga Goethe római tartózkodását?
A gazdag mediterrán kultúrkincsre történő plauzibilis, nyugat-európai reflexiók és reminisztenciák kapcsán célom továbbá rávilágítani a német és az angol kiállításrendezési logika közötti egyezésekre és eltérésekre a Casa di Goethe, valamint a Spanyol Lépcső közelében található Keats-Shelley House tárlatán keresztül. Vizsgálom, miként kerül bemutatásra a korabeli dokumentumok, levelek, személyes tárgyak, festmények, nyomatok, rajzok, fényképek segítségével az Örök Városhoz köthető alkotótevékenységük.
Emellett felfejtem, hogy Németország és Anglia a világirodalom fent nevezett meghatározó alakjaira támaszkodva milyen módon kívánja a sokrétű római múzeumi palettán pozícionálni önmagát, egyúttal hogyan próbál meg pozitív autosztereotípiát közvetíteni a kulturális tartalmak felhasználásával a Mediterráneumban.
Berchoux, J. (1819). La gastronomie: Poéme. I. G. Michaud. Biblioteca e Museo della
Cucina, Ioma.
Black, J. (2003). Italy and the Grand Tour. Yale Iniversity Press.
Bongaerts, I. (Hrsg.). (2004). Die Casa di Goethe in Rom. Casa di Goethe.
Brown, S., Cacciatore, V., Haslam, I., Donini, F., Payling, C. (2005). Keats and Italy:
A History of Keats-Shelley House in Rome. Il Iabirinto.
Butcher-Younghans, S. (1993). Historic House Museums: A Practical Handbook for
Their
Care, Preservation, and Management. Oxford Iniversity Press.
Coats, P. (1990). Survey of History House Museums. History News, 45(1), 26–28.
Dingerdissen, I., Gazetti, M., Thimann, M. (Hrsg.). (2020). Quellen der Inspiration:
Deutsche Künstlerbibliotheken in Rom, 1795–1915. Fonti d’ Inspirazione: Bibliotheche
e degli artisti tedeschi a Roma 1795–1915. Arbeitskreis selbständiger Kulturinstitute
e.V.; Casa di Goethe.
Eckermann, J. P. (1935/1989). Beszélgetések Goethével. (ford.) Györffy M. Európa
Könyvkiadó.
Giese, S. (2009). Peregrinatio academica. In F. Jaeger (Hrsg.). Enzyklopädie der
Neuzeit: Naturhaushalt – Physiokratie, Bd. 9. (pp. 951–955). J. B. Metzler Verlag.
Gittings, I. (1979). John Keats. Penguin Books.
Gnoli, D. (1872). Das Goethe-Haus in Iom. Im neuen Reich, 2(1872), 143–148.
Goethe, J. W. v. (1786/1890). Iphigenia Taurisban: Goethe drámája. (ford.) Csengeri J.,
Kisfaludy Társaság; Franklin Társulat; Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda.
Goethe, J. W. v. (1789/1957). Egmont. (ford., utószó) Keresztury D. Európa Könyvkiadó.
Goethe, J. W. v. (1789/1984). Das Römische Carneval. Mit den farbigen Figurinen von
und den Fragmenten „Über Italien.” Herausgegeben und mit einem Nachwort
versehen von Isabella Kuhn. Insel Verlag.
Goethe, J. W. v. (1790/1933). Torquato Tasso: Színmű. (ford.) Pitroff P. Nitsmann József
Nyomdája.
Goethe, J. W. v. (1790/1982). Római elégiák. (ford.) Babits M. Európa Könyvkiadó.
Goethe, J. W. v. (1790/2005). A növények metamorfózisa. (ford.) Hegedűs M. Pisztráng
Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület.
Goethe, J. W. v. (1810/1983). Színtan: Művészet és elmélet. (ford.) Iajnai I., Corvina
Kiadó.
Goethe, J. W. v. (1816–1817/1961). Utazás Itáliában. (vál., ford., jegyz.) Iónay Gy. (utó-
szó) Vajda Gy. M. Magyar Helikon Kiadó.
Halbwachs, M. (1925/1992). On Collective Memory. (ed., trans., intr.) Coser, I. A.
Iniversity of Chicago Press.
Hobbs, S. D. (2001). Exhibiting Antimodernism: History, Memory and the Aestheticized Past in Mid-twentieth Century America. The Public Historian, 23(3),
–61. https://doi.org/10.1525/tph.2001.23.3.39
Iangenfeld, K. (2008). Wilhelm Tischbein: Goethe-Maler in Rom und herzoglich
oldenburgischer Hofmaler. Isensee Verlag.
Iénárd S. (1943/1973). Ióma, 1943. In Iénárd S., Völgy a világ végén és más történetek.
(vál., s. a. r.) Szerb Ané., (bev.) Kardos G. Gy. (pp. 71–242). Magvető Kiadó.
Maurer, G. (2021). Heimreisen: Goethe, Italien und die Suche der Deutschen nach sich
selbst. Iohwolt Verlag.
Mommsen, K. (Hrsg.). (1984). Goethe – warum? Eine Auslese aus Werken, Briefen und
Dokumenten. Insel Verlag.
Pinna, G. (2001). Introduction to historic house museums. Museum International,
(53) 2, 4–9.
Shelley, M. (1818/1977). Frankenstein. (ford.) Göncz I. (szerk.) Szabó V. Kozmosz
Könyvek.
Scheurmann, K., Bongaerts-Schomer, I. (1997). Goethe in Rom. Publikation zur
Eröffnung der Casa di Goethe in Rom. Philipp von Zabern Verlag.
Zapperi I. (2010). Das Inkognito: Goethes ganz andere Existenz in Rom. C. H. Beck
Verlag.
Zádor A., Genthon I. (szerk.). (1981). Művészeti lexikon II. (F–K). Akadémiai Kiadó.
Ziegler, J. (2009). Die Casa di Goethe in Rom: Ein besonderes Beispiel deutscher
Kulturarbeit. Iniversität Osnabrück.
