ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Egy oktatási intézmény népszerűségét, teljesítményét az intézmény különböző jellemzői határozzák meg, például az intézmény által kínált oktatási lehetőségek, az oda bekerülő tanulók teljesítménye, versenyeztetési, tehetséggondozási, illetve felzárkóztatási tevékenységek. Mindezek a jellemzők a következő években hatással vannak arra, hogy kik és miért választják az adott intézményt, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen iskolaválasztást befolyásoló tényezők alapján választják a diákok az adott oktatási intézményt. A tanárok szemszögéből azért lehet fontos az ilyen irányú vizsgálat, hogy megismerjék az általuk tanítandó diákok bázisát, motivációit.
Tanulmányunkban ezek alapján a „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2018-2019” című kutatás tanulói (890 fő), illetve tanári (100 fő) adatbázisa segítségével azt vizsgáljuk, hogy milyen középiskola-választási tényezők befolyásolták az adott intézményben való továbbtanulást. A tanulói eredményeket összehasonlítjuk a tanári válaszokkal, hogy megtudjuk, mennyire ismerik a tanulóikat ebből a szempontból. Az adatok vizsgálatát SPSS programmal végeztük, amely segítségével két- és háromdimenziós variancia-analízist készítettünk. Ezekhez az alábbi változókat vontuk be: tanított/tanult idegen nyelv, az intézmény fenntartója, valamint ötfokú Likert-skálán értékelt, középiskola-választásra vonatkozó állítások.
Tanulmányunkban az alábbi három hipotézist vizsgáljuk meg. (1) A nyelvtanárok válaszai megegyeznek a tanulókéval, vagyis ismerik a középiskola-választás háttérokait. (2) Az eltérő idegen nyelvet tanulók, illetve tanítók válaszai idegen nyelvenként különböznek egymástól. (3) Fenntartónként eltérő, hogy milyen tényezők befolyásolták a tanulók középiskola-választását. Eredményeink szerint az első hipotézis nem igazolódott, a második és a harmadik igen, és összességében a tanárok válaszai között kevesebb szignifikáns összefüggést találtunk, mint a tanulóknál.
Albert, Á., Tankó, Gy., & Piniel, K. (2018). A tanulók válaszai a 11. évfolyamon. In E. Öveges & K. Csizér (Eds.), Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. (pp. 90–160). https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés: 2023.11.08.)
Andor, M., & Liskó, I. (1999). Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra.
Blossfeld, H.-P., Blossfeld, G. J., & Blossfeld, P. N. (2019). Soziale Ungleichheiten und Bildungsentscheidungen im Lebenslauf. Die Perspektive der Bildungssoziologie. Journal for Educational Research Online/Journal für Bildungsforschung Online, 11(1), 16–30. https://doi.org/10.25656/01:16785
Denzler, S., & Wolter, S. C. (2010). Wenn das Nächstgelegene die erste Wahl ist. Der Einfluss der geographischen Mobilität der Studierenden auf die Hochschullandschaft Schweiz. SKBF.
Fekete, A., Hegedűs, R., & Sebestyén, K. (2016). First-year English and German Language Teacher Majors’ Profile: From Where? Who? Why? and How? In I. Falus & J. Orgoványi-Gajdos (Eds.), New Aspects in European Teacher Education. (pp. 107–121). Líceum.
Garami, E. (2020). A területi környezet egyenlőtlenségei. In G. Pusztai (Ed.), Nevelésszociológia. Elméletek, közösségek, kontextusok. (pp. 348–360). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hegedűs, R. (2014). Az egyetemek vonzó és kibocsátó hatása a DPR alapján. Metszetek – Társadalomtudományi folyóirat, 3(1), 202–215.
Hegedűs, R. (2016a). A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. Educatio, 25(2), 268–277.
Hegedűs, R. (2016b). Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, 26(12), 16–30. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.12.16
Hegedűs, R. (2020). Kompetenciák – hátrányok – térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hegedűs, R., & Sebestyén, K. (2019). A case study about regional differences of Hungarian pupils’ achievement. Hungarian Educational Research Journal (HERJ), 9(1), 123–127.
Hegedűs, R., & Sebestyén, K. (2023). Focus on 10th grade students with learning problems: What influences their achievements? Hungarian Educational Research Journal (HERJ), 13(3), 385–404. https://doi.org/10.1556/063.2022.00168
Hermann, Z., & Varga, J. (2016). Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In T. Kolosi & I. Gy. Tóth (Eds.), Társadalmi Riport 2016. (pp. 311–333). TÁRKI Társadalomkutatási Intézet.
Hermann, Z., & Varga, J. (2019). Jelentkezés és felvétel a középfokú oktatásba. In K. Fazekas, Csillag, M., Hermann, Z., &. Scharle, Á. (Eds.), Munkaerőpiaci tükör 2018. (pp. 59–62). Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Híves, T. (2015). Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem.
Óhidy, A. (2016). A halmozottan hátrányos helyzetből a diplomáig. Tíz roma és cigány nő története a magyar oktatási rendszerben. Pécsi Tudományegyetem BTK NKI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék.
Pusztai, G. (2004). Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Gondolat.
Pusztai, G. (2009). A társadalmi tőke és az iskolai pályafutás. Új Mandátum.
Schultz, T. W. (1998). Beruházás az emberi tőkébe. In Gy. Lengyel & Z. Szántó (Eds.), Tőkefajták. A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. (pp. 45–69.) Aula.
Sebestyén, K. (2023). Kik és miért tanulnak németet az érettségit adó képzésekben? Debreceni Egyetemi Kiadó.
Zolnay, J. (2018). Commuting to segregation. The role of pupil commuting in a Hungarian city. Between school segregation and inequality. Szociológiai Szemle, 28(4), 133–151. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2018.4.6
