ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A gyermekjogok mindennapi életben történő érvényesülése napjainkban követendő szempont mind az oktatás, mind a peres - és hatósági eljárásokban, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, a szülők és a család számára egyaránt.
A Gyermekjogi Egyezmény elfogadását követően gyorsult fel az a szemléletbeli változás, amely a gyermekeket értéknek, jogokkal rendelkező alanynak tekinti.
Az alábbi cikk a gyermekjogok fejlődését, napjainkban betöltött jelentőségét, és néhány gyakorlati példán keresztül a hazai jogalkotói - és jogalkalmazói gyakorlatot vizsgálja különös figyelemmel a gyámhatósági, ezen belül a gyermekvédelmi eljárásokban.
A gyermekvédelmi eljárásokban folyamatos, minden ügyben megjelenő dilemma, hogy döntésünkkel milyen mértékben tudjuk biztosítani a gyermekjogok érvényesülését úgy, hogy közben más gyermekjogokat biztosan korlátoznunk kell.
A legjelentősebb és legsúlyosabb gyermekvédelmi intézkedés a gyermek családból történő kiemelése, amely épp a gyermek mindenekfelett álló érdekének elvét követő döntés, de ezzel számos egyéb jogát korlátozzuk, így a gyámhatóságnak az a nem könnyű feladat jut, hogy olyan döntést hozzon, mellyel az egyensúly közelébe kerülhetnek a gyermekvédelmi intézkedéssel érintett jogok.
Csak az elmúlt egy évben három olyan jogszabály lépett hatályba, mely kifejezetten a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát hivatott érvényre juttatni.
Ezzel a jogalkotási folyamattal a hazai jogalkotás megfelel a Gyermekjogi Egyezmény követelményének, és itt külön kiemelést érdemel a gyermek jogellenes elvitelével összefüggő uniós rendelet, a Brüsszel II.b. Rendelet, melynek egyik leglényegesebb eleme a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogának biztosítása.
A témában a Magyar Jogász Egylet 2023.06.15.-17. között megrendezett Jogászgyűlésén tartott egy rendkívül tartalmas előadást Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, melyről néhány gondolatot a cikk is megemlít.
Barzó, T. (2017). A magyar család jogi rendje. Patrocinium Kiadó.
Benyusz, M. (2021). A gyermekek jövője az Európai Unióban – Mit ígér a Bizottság 2021-2024-es stratégiája? Jog Állam Politika: Jog-és Tudománypolitikai Folyóirat, (3), 149-151.
Filó, E., & Katonáné Pehr, E. (2022). Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem. ORAC Kiadó Kft.
Homoki, A. (2019). A gyermekvédelem megjelenése a szociális munkások hivatásképzésében. Deliberationes, 12(1), 145-155.
Lápossy, A. (2022). Ki nevel a végén? - A szülő neveléshez való jogának alapjogi tartalmáról és határairól. Családi Jog, 20 (3), 7.
Rácz, A. (2020) A gyermekvédelmi rendszer szakmaképe, az érintett gyermekek és szüleik családképe egy kutatás tükrében. Családi jog, 18 (1), 16-22.
Szeibert, O. (2015). A váltott gondoskodás – egyenlő helyzet a különélő szülők számára. ptk2013.hu szakcikk
Szeibert, O. (2021). A váltott gondoskodás-amerikai és svéd tapasztalatok; a kutatás nehézségei. Családi Jog, 19 (4), 39.
Visontai-Szabó, K. (2021). A gyermek jogainak érvényesülése a határokon átnyúló gyermekelviteli jogvitákban. Magyar Jog, 68 (5), 261-272.
Visontai-Szabó, K., Benyusz, M. (Eds). (2022). A gyermek legfőbb érdekének biztosítása az örökbefogadás során. Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet. https://doi.org/10.47079/2023.bmvszk.gyermek.8¬_11
Visontai-Szabó, K. (2021) A gyermekjogok szabályozása és e jogok érvényesülése a szülők „válása” esetén. DIKÉ: A Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport Folyóirata, 5(1), 174-189. https://doi.org/10.15170/DIKE.2021.05.01.12
