ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
The popularity and achievement of an educational institution is determined by its various characteristics, for example the institutional educational opportunities, the students’ achievement, competition, talent development and catch-up activities. All of these characteristics have an impact on who and why chooses a particular institution in the following years. So, it is worthwhile to examine the influence factors of the school choice, based on which students choose the given educational institution. From the teacher's point of view, this type of research is important to get to know the base and motivations of the students they teach.
In our study, we use the database of students (890 people) and teachers (100 people) in the research „Learning and teaching German in Hajdú-Bihar and Szabolcs-Szatmár-Bereg Counties 2018-2019”. We examine what secondary school selection factors influenced further studies in the given institution. The results are compared with the teachers’ responses to see how well they know their students from this viewpoint. The data was analyzed with SPSS program, with which we created two- and three-dimensional variance analyses. The following variables were included: taught/learned foreign language, the maintainer of the institution, and variables of the secondary school choice, which were evaluated on a five-point Likert scale.
In our study, we examine the following three hypotheses. (1) The answers of the language teachers are the same as their students, so they know the background of the secondary school choice. (2) The students’ and teachers’ answers of different foreign languages differ from on another for each foreign language. (3) The influence factors of secondary school choice differ from one maintainer to another. According to our results, the first hypothesis was not confirmed, the second and third were confirmed. We found less significant correlation between the teachers’ answers than in the case of the students’.
Albert, Á., Tankó, Gy., & Piniel, K. (2018). A tanulók válaszai a 11. évfolyamon. In E. Öveges & K. Csizér (Eds.), Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról. Kutatási jelentés. (pp. 90–160). https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/sajtoszoba/nyelvoktatas_kutatasi_jelentes_2018.pdf (Letöltés: 2023.11.08.)
Andor, M., & Liskó, I. (1999). Iskolaválasztás és mobilitás. Iskolakultúra.
Blossfeld, H.-P., Blossfeld, G. J., & Blossfeld, P. N. (2019). Soziale Ungleichheiten und Bildungsentscheidungen im Lebenslauf. Die Perspektive der Bildungssoziologie. Journal for Educational Research Online/Journal für Bildungsforschung Online, 11(1), 16–30. https://doi.org/10.25656/01:16785
Denzler, S., & Wolter, S. C. (2010). Wenn das Nächstgelegene die erste Wahl ist. Der Einfluss der geographischen Mobilität der Studierenden auf die Hochschullandschaft Schweiz. SKBF.
Fekete, A., Hegedűs, R., & Sebestyén, K. (2016). First-year English and German Language Teacher Majors’ Profile: From Where? Who? Why? and How? In I. Falus & J. Orgoványi-Gajdos (Eds.), New Aspects in European Teacher Education. (pp. 107–121). Líceum.
Garami, E. (2020). A területi környezet egyenlőtlenségei. In G. Pusztai (Ed.), Nevelésszociológia. Elméletek, közösségek, kontextusok. (pp. 348–360). Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hegedűs, R. (2014). Az egyetemek vonzó és kibocsátó hatása a DPR alapján. Metszetek – Társadalomtudományi folyóirat, 3(1), 202–215.
Hegedűs, R. (2016a). A LeaRn index és a tanulói teljesítmény területi összefüggése. Educatio, 25(2), 268–277.
Hegedűs, R. (2016b). Tizedik osztályos tanulók teljesítményének területi különbségei. Iskolakultúra, 26(12), 16–30. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.12.16
Hegedűs, R. (2020). Kompetenciák – hátrányok – térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba? Debreceni Egyetemi Kiadó.
Hegedűs, R., & Sebestyén, K. (2019). A case study about regional differences of Hungarian pupils’ achievement. Hungarian Educational Research Journal (HERJ), 9(1), 123–127.
Hegedűs, R., & Sebestyén, K. (2023). Focus on 10th grade students with learning problems: What influences their achievements? Hungarian Educational Research Journal (HERJ), 13(3), 385–404. https://doi.org/10.1556/063.2022.00168
Hermann, Z., & Varga, J. (2016). Állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi iskolák: részarányok, tanulói összetétel és tanulói teljesítmények. In T. Kolosi & I. Gy. Tóth (Eds.), Társadalmi Riport 2016. (pp. 311–333). TÁRKI Társadalomkutatási Intézet.
Hermann, Z., & Varga, J. (2019). Jelentkezés és felvétel a középfokú oktatásba. In K. Fazekas, Csillag, M., Hermann, Z., &. Scharle, Á. (Eds.), Munkaerőpiaci tükör 2018. (pp. 59–62). Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
Híves, T. (2015). Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem.
Óhidy, A. (2016). A halmozottan hátrányos helyzetből a diplomáig. Tíz roma és cigány nő története a magyar oktatási rendszerben. Pécsi Tudományegyetem BTK NKI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék.
Pusztai, G. (2004). Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. Gondolat.
Pusztai, G. (2009). A társadalmi tőke és az iskolai pályafutás. Új Mandátum.
Schultz, T. W. (1998). Beruházás az emberi tőkébe. In Gy. Lengyel & Z. Szántó (Eds.), Tőkefajták. A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. (pp. 45–69.) Aula.
Sebestyén, K. (2023). Kik és miért tanulnak németet az érettségit adó képzésekben? Debreceni Egyetemi Kiadó.
Zolnay, J. (2018). Commuting to segregation. The role of pupil commuting in a Hungarian city. Between school segregation and inequality. Szociológiai Szemle, 28(4), 133–151. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2018.4.6
