ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Jelen tanulmány célja a Róma történelmi városközpontjában elhelyezkedő Palazzo di Venezia funkcióváltásainak vizsgálata. Kiderítem, milyen tényezők befolyásolták az impozáns reneszánsz stílusú palota történeti útjának alakulását a quattrocento korszakától napjainkig. Választ keresek arra, miként vált az épület az évszázadok során kulturális, diplomáciai, politikai és reprezentációs célok eszközévé, vagyis hogyan alakult át a hely történeti jelentősége, szerepe és a környék térszerkezete az idők folyamán. Kérdésként merül fel, miért fogott hozzá a gazdag velencei kereskedőcsaládból származó Pietro Barbo bíboros – a későbbi II. Pál pápa – a palazzo építtetéséhez, majd Szent Péter trónját elfoglalva hogyan változott meg szerepköre. Górcső alá veszem, miképpen fonódott össze a humanista szellemiségű polihisztor, Rotterdami Erasmus, Habsburg V. Károly német-római császár és a bécsi klasszikusok körébe tartozó Wolfgang Amadeus Mozart alakja az épülettel. Feltérképezem, hogy II. Pál pápa halálát követően miként állította a palotát a diplomácia szolgálatába a Velencei Köztársaság és a Habsburg Birodalom. Nyomon követem, milyen lenyomatokat hagyott a viharos 20. század a rezidencia alakulástörténetében. Rávilágítok, hogy az 1916-ban memóriaintézménnyé átalakított, majd egy jelentősebb cezúra után – amikor az épületet Mussolini fasiszta kormányzati központként használta – a nagyközönség előtt újranyitott, 2020-ban pedig sajátos autonómiát kapott Museo Nazionale di Palazzo Venezia milyen gyűjteményi koncepcióval illeszkedett be a Polo Museale del Lazio intézményi szférába. Bemutatom, milyen perspektívákat nyitott meg az olasz egységet középpontba állító Museo Centrale del Risorgimento intézménnyel való egyesülés a sajátos történeti, művészeti, kulturális és szellemi örökséget őrző palazzo számára. Végül felfejtem, milyen innovatív gyűjteményi funkciókkal ruházták fel az új név alatt működő – Il Vittoriano e Venezia (VIVE) – múzeumkomplexumot a 21. században.
Atkinson, D. & Cosgrove, D. (1998). Urban Rhetoric and Embodied Identities. City,
Nation, and Empire at the Vittorio Emanuele II Monument in Rome, 1870–1945.
Annals of the Association of American Geographers, 88(1), 28–49. https://doi.
org/10.1111/1467-8306.00083
Barberini, G., Casanova, L. & Zuraw, S. (1996). Masterpieces of Renaissance and
Baroque Sculpture from the Palazzo Venezia, Rome: Georgia Museum of Art, October
–November 24, 1996. Georgia Museum of Art; University of Georgia Press.
Barvitius, A. (1858). Bericht über den Bestand der Baulichkeiten des K.K. Botschaftshotel
in Rom genannt il Palazzo di Venezia: Mit einer Geschichte des Palastes als Einleitung
zum Berichte. Manuskript. Bibliotheca Hertziana, Roma.
Bouwsma, W. J. (1968). Venice and the Defense of Republican Liberty. University of
California Press.
Breviario Grimani. (1515–1520/2009). (comm.) Mazzucchi, A. Salerno Editrice.
Bruhns, L. (1953). Federico Hermanin. Kunstchronik, 6(12), 347–349.
Canepari, A. & Goode, J. (Eds.). (2021). The Italian Legacy in Philadelphia: History,
Culture, People and Ideas. Aemple University Press.
De Grand, A. J. (2000). Italian Fascism: Its Origins & Development. University of
Nebraska Press.
De Vivo, F. (2007). Information and Communication in Venice. Rethinking Early
Modern Politics. Oxford University Press.
Dengel, I. Ph. (Hrsg.). (1913). Palast und Basilika: San Marco in Rom. Aktenstücke zur
Geschichte, Topographie, Bau- und Kunstgeschichte des Palazzo di San Marco, genannt
Palazzo di Venezia, und der Basilika von San Marco in Rom. Österreichische
Nationalbibliothek, Wien. Loescher Editore.
Dengel, I. Ph., Dvořák, M. & Egger, H. (1909). Der Palazzo di Venezia in Rom.
Österreichische Nationalbibliothek, Wien. Verlag Franz Malota.
Diller, A., Westerink, L. G. & Saffrey, H. D. (2003). Bibliotheca Graeca Manuscripta
Cardinalis Dominici Grimani (1461–1523). Biblioteca Nazionale Marciana; Edizioni
della Laguna.
Erasmus, D. R. (1519/2010). In epistolam Pauli apostoli ad Romanos paraphrasis, quae
Commentarii vice possit esse, per Des. Erasmum Roterodamum: ad Reverendissimum
Cardinalem Grimanum. (Hrsg.). Reifitz, C. Bayerische Staatsbibliothek, München.
Verlag Classic Edition.
Fletcher, S. (2000). Cardinal Marco Barbo as Protector of English Interests at the
Roman Curia in the Late Fifteenth Century. The Downside Review, 118(410), 27–44.
https://doi.org/10.1177/001258060011841003
Friedensberg, W. (2012). Kaiser Karl V. und Papst Paul III., (1534–1549). Salzwasser
Verlag.
Frommel, C. L. (1982). Der Palazzo Venezia in Rom. Herausgegeben von der
Gemeinsamen
Kommission der Rheinisch-Westfälischen Akademie der Wissenschaften und der
Gerda Henkel Stiftung. Westdeutscher Verlag.
Gilbert, Ch. J. (2015, Spring). If This Statue Could Aalk: Statuary Satire in the Pasquinade
Aradition. Rhetoric and Public Affairs, 18(1), 79–112. https://doi.org/10.14321/
rhetpublaffa.18.1.0079
Hollingsworth, M. (1999, December). Courts and Creativity Agents and Artists: Jacopo
Meleghino at the Court of Pope Paul III. Court Historian, 4(3), 207–215. https://dx.doi.
org/10.1179/cou.1999.4.3.002
Honour, H. (1969). Canova’s Theseus and the Minotaur. Phaidon Press.
Hudal, A. (1952). Die österreichische Vatikanbotschaft 1806–1918.Verlag Eduard Pohl.
Juhász B. (2005). Róma “nyílt” város. Sic Itur ad Astra, 3–4, 89–157.
Kren, A. & McKendrick, S. (2003). Illuminating the Renaissance: The Triumph of Flemish
Manuscript in Europe. J. Paul Getty Museum.
Lehoërff, A. (2018). The Imaginary Crested Helmet of Vercingètorix: What is ’Creativity’
in Bronze Age Metal Production? In Sofaer, J. (Ed.) Considering Creativity: Creativity,
Knowledge and Practice in Bronze Age Europe. (pp. 67–82). Archeopress Publishing
Ltd. https://doi.org/10.2307/j.ctvndv8rw.10
Lesychyn, L. A. (1981). The Magnificence of Borso and Ercole d’Este: Princes of Ferrara
(1450–1505). McMaster University.
Madey, J. (1999). Qurini (Querini), Angelo Maria. In Bautz, A. (Hrsg.). Biographisch
– Bibliographisches Kirchenlexikon, Bd. 16., (pp. 1305–1307). Verlag Araugott Bautz
GmbH.
Mooney, D. (1988). The Development of the Roman Carnival over the eighteenth and
nineteenth centuries. University of Glasgow.
Oer, R. F. v. (1965). Der Friede von Pressburg: Ein Beitrag zur Diplomatiegeschichte des
Napoleonischen Zeitalters. Aschendorffsche Verlagsbuchhandlung.
Ovidius, P. N. (Kr. u. 8./1982). Átváltozások. (ford.) Devecseri G. Európa Könyvkiadó.
Pastor, L. (1886/2018). Die Geschichte der Päpste seit dem Ausgang des Mittelalters, Bd.
: Geschichte der Päpste im Zeitalter der Renaissance von der Thronbesteigung Pius’
II. bis zum Tode Sixtus‘ IV. Literaricon Verlag.
Pollak, L. (1922). Raccolta Alfredo Barsanti. Bronzi Italiani (Trecento – Settecento)
Pubblicati da Lodovico Pollak con prefazione di Giuglielmo Bode. Instituto Italiano
d’Arti Grafiche.
Pollak, L. (1994). Römische Memoiren, Künstler, Kunstliebhaber und Gelehrte 1893–
(Hrsg.). Guldan, M. M. L’Erma di Bretschneider.
Reinach, R. (1905/2010). (trans.) Frost-Knappman, E. Cults, Myths and Religions. Nabu
Press.
Róna J. (1929). Egy magyar művész élete, II. Európa Irodalmi és Nyomdai
Részvénytársaság.
Salomon, X. F. (2003). Cardinal Pietro Barbo’s Collection and its Inventory
Reconsidered.
Journal of the History of Collections, 15(1), 1–18. https://doi.org/10.1093/jhc/15.1.1
Senekovic, D. (2020). S. Marco. In Mondini, D., Jäggi, C. & Claussen, P. C. (Hrsg.).
Die Kirchen der Stadt Rom im Mittelalter 1050–1300. Band 4. (M–O). Franz Steiner
Verlag, 47–68.
Sullivan, G. H. (2006). Not Built In a Day: Exploring the Architecture of Rome. Carroll
& Graf Publishers.
Symmes, M. (1998). (Ed.). Fountains: Splash and Spectacle: Water and Design from
the Renaissance to the Present. Rizzoli International Publication; Cooper-Hewitt
National Design Museum; Smithsonian Institution.
Wolf, H. & Schmidt, B. (2011). Das Gutachten von Angelo Maria Querini. In Wolf,
H. &Schmidt, B. (Hrsg.). Benedikt XIV. und die Reform des Buchzensurverfahrens:
Zu Geschichte und Rezeption von „Sollicita ac provida”. Brill; Ferdinand Schöning
Verlag, 184–185. https://doi.org/10.30965/9783657767564_013
Zamoyski, A. (2018). Napoleon: Ein Leben. (Übers.) Keen, R. & Stölting, E. C. H. Beck
Verlag.
Elektronikus hivatkozások:
UNESCO. (1980). Historic Centre of Rome, the Properties of the Holy See in that City
Enjoying Extraterritorial Rights and San Paolo Fuori le Mura. https://whc.unesco.
org/en/list/91/ (Letöltés: 2024.01.30.).
