ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A gerlai apátot 1257. évre keltezett oklevél említi először. Az oklevél szövege azonban csak 15. századi másolatokban maradt ránk. Jelen tanulmány szakirodalmak alapján rámutat a keltezéssel kapcsolatos ellentmondásokra. A szakirodalom 1259-re teszi a gerlai apátot említő oklevél lehetséges keltezését, valószínűsítve, hogy kétes hitelű. Más írott forrással és régészeti emlékekkel együtt azonban állítható, hogy a 13. században, sőt, a 12. század végén is létezhetett már a gerlai apátság. Dusnoki-Draskovich József erős elmélete alapján valószínűsíthető, hogy a gerlai apátsággal azonosítható Iulamonustra-val, ahonnan 1313-ban Károly király keltezett oklevelet. Gerla nevét említő forrásokat vizsgálva érdemes megemlíteni, hogy az Ábránfyak tulajdonában két Gerla nevű jószág is volt a Magyar Királyság déli részén: a Békés megyei Algerla és a Zaránd megyei Felgerla.
Almási, T. (2015). Gyula és uradalma a XIV–XV. századi okleveles adatok tükrében. In Erdész, Á. (Ed.). Gyula város történetének kezdetei. (pp. 169–183). Gyula Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára.
Bollók, J. (ford.) (2004). Képes krónika. A jegyzeteket Szovák K és Veszprémy L. írták. Osiris.
Czeglédi, I. (2008.) Gyula város utca nevei. Gyula Város Önkormányzata.
Csánki, D. (1890). Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. kötet. Magyar Tudományos Akadémia.
DF = Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Fényképgyűjteménye.
DL = Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Levéltára.
Dénes, A. (2019). Csabai házak almanachja. Szakál V., Ando Gy. (Eds.). Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve VII. (44.).
Dénes, A.: A gerlai monostor. https://csabaihazak.blog.hu/2016/02/11/a_gerlai_monostor (Letöltés időpontja: 2023. 11.12.)
Dóka, K. (1957). A Körös és Berettyó vízrendszer szabályozása a 18–19. században. (Egy táj átalakulása.). Békés Megyei Levéltár.
Domanovszky, A. (Ed.) (1937/1999). Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. In Szentpétery, E. (Ed.) Scriptores rerum Hungaricarum. I. (pp. 217–505.) Nap Kiadó.
Dusnoki-Draskovich, J. (2000). Hol volt „Julamonustra" és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei. In Dusnoki-Draskovich, J. (Ed.) Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Guláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. (pp. 15–69.) Békés Megyei Levéltár.
Dusnoki-Draskovich, J. (2015). Gyula város településtörténetének kezdetei. In Erdész, Á. (Ed.) Gyula város történetének kezdetei. (pp. 7–70). Gyula Város Önkormányzata
és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára.
Dömötör, T. (2004). Naptári ünnepek, népi színjátszás. Neumann Kht.
Engel, P. (1988). Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310–1323). Századok, 122(1–2), 89–147.
Engel, P. (2020). Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont. https://tti.abtk.hu/9-egyeb-hirek/4304-megujult-engel-pal-adatbazisa-a-kozepkori-magyarorszag-digitalis-atlasza (Letöltés időpontja: 2024. 05.14.)
Erdélyi, L. (1916). Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései (VI. és utolsó közlemény), Történelmi Szemle, 5(1), 39–63.
Erdélyi, L. (1917). A tizenkét legkritikusabb kérdés. Szent Bonaventura Könyvnyomda.
Erdős, D. (2020) a.: Gerlamonosora. A Gerlamonostora és környezetének felmérése. https://korosvidek.blog.hu/2020/07/19/gerlamonostora (Letöltés időpontja: 2024. 01.26.)
Erdős, D. (2020) b.: Gerlamonosora. A Gerlamonostora és környezetének felmérése (2. rész.)
https://korosvidek.blog.hu/2020/09/06/gerlamonostora_898 (Letöltés időpontja: 2024. 01.26.)
Erdős, D. (2020) c.: Gerlamonosora. A Gerlamonostora és környezetének felmérése (3. rész.) https://korosvidek.blog.hu/2021/01/31/gerlamonostora_146 (Letöltés időpontja: 2024. 01.26.)
Érszegi, G. (2003). A leleszi monostor alapítóleveléről (1214). In Henzsel, Á. (Ed.) Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (pp. 13–28). Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára.
F. Romhányi, B. (2000). Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, Pytheas.
Fejér, G (1834). Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi IX. Vol. 3. Regia Universitas Uncarica.
Fejérpataky, L. (1885). A királyi kancellária az Árpádok korában. Magyar Tudományos Akadémia.
Györffy, Gy. (1963/1987). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–III. kötet. Akadémiai Kiadó.
Haan, L. (1870). Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész. Lauffer Vilmos kiadása.
Haan, L. (1870). Békés vármegye hajdana II. (Oklevéltári rész.) Diplomatarium Békessiense, Lauffer Vilmos kiadása.
Haan, L., Zsilinszky, M. (1877). Békésmegyei oklevéltár. Tettey Nándor és Társa kiadása.
Halmos, B (1960). Településrégészeti feladatok Gyula városban és környékén. In Dankó Imre (Ed.). A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubíleumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára. (pp. 51–58). Gyulai Erkel Ferenc Múzeum.
Hankó, J. (2000). Két évszázad a Wenckheim családdal. Linotype Betéti Társaság.
Hervay, F. L (2001). A Bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. Történeti katalógus. In Takács I. (Ed.). Paradisum Plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. (pp. 461–547). Pannonhalmi Bencés Főapátság.
Jankovich, B. D. (1991). A magyar honfoglalástól a török kiűzéséig. In Jankovich B. D., Erdmann Gy. (Eds.) Békéscsaba története. I. (pp. 147–206). Békéscsaba Megyei Jogú Város.
Jankovich, B. D. (1998). Gerla, In Jankovich B. D. (Ed.). Magyarország régészeti topográfiája. IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. Akadémiai Kiadó.
Juhász, I. (2008). Vésztő a középkorban. In Ladányi K. (Ed.). Vésztő története. Kezdetektől a várossá válásig. (pp. 87–138). Vésztő Város Önkormányzata.
Karácsonyi, J. (1896). Békésvármegye története, I–III. Békésvármegye Közönsége.
Karácsonyi, J. (1900). A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, 1. kötet. Magyar Tudományos Akadémia.
Karácsonyi, J. (1901). A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, 2. kötet. Magyar Tudományos Akadémia.
Karácsonyi, J. (1924). Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. 2. kötet. Magyar Tudományos Akadémia.
Kenéz, Gy. fordításai, regesztáinak őrzési helye: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Vármegyei Levéltára, XV. 3. (A hagyatékot már az Országos Levéltárban gondozták. Almási Tibor ezt az anyagot gondozta, digitalizálta. Kiadása előkészületben.)
Kertész, B. (2022). A székesfehérvári káptalan archontológiája és oklevéladó tevékenysége az Árpád-korban. Városi Levéltár és Kutatóintézet.
Kondorné Látkóczki, E. (1997). Árpád-kori oklevelek a Heves Megyei Levéltárban. Heves Megyei Levéltár.
Kőnig, F. (2021). Várak, erődítmények a Kárpát-medencében. Helikon.
Kristó, Gy. (1970). A középkori Csaba. In Kristó Gy., Székely L., (Eds.) Tanulmányok Békéscsaba történetéből. (pp. 19–36). Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága.
Kristó, Gy. (1981). Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békés megyei Tanács V. B. Műv. Oszt.
Kristó, Gy. (1990). Anjou-kori Oklevéltár. I. 1301–1305. Szegedi Középkorász Műhely.
Kristó, Gy. (1994.) Anjou-kori Oklevéltár III. Szegedi Középkorász Műhely.
Kristó, G. (2003). Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. Blazovich, L. (Ed.) Csongrád Megyei Levéltár.
Krisztik, J. (1891). A békésmegyei régi kolostorok. In A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat Évkönyve 15. (pp. 66–82). A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat.
Márki, S. (1892). Aradvármegye és Arad szabad királyi város monográphiája. II/1. Monoghaphia Bizottság.
Marsina, R. (1987). Codex Diplomaticus et Epistolaris Slovaciae. Tomus II. Sumpt. Academiae Scientiarum Slovacae.
Nagy, I. (1878). Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. I. (1301–1321), A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó Hivatala.
A Pallas Nagy Lexikona. https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/057/pc005718.html (Letöltés időpontja: 2024. 05.14.)
Piti, F. (2020). Anjou-kori Oklevéltár, XLIX. Szegedi Középkorász Műhely.
Rácz, Gy. (2015). Gyula az Árpád-korban. In Erdész, Á. (Ed.) Gyula város történetének kezdetei. (pp. 71–97). Gyula Város Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára.
Sebők, F. (2007). Anjou–kori Oklevéltár, XXXI. Szegedi Középkorász Műhely.
Sebők, F. (2018). Anjou–kori Oklevéltár, XXXVI. Szegedi Középkorász Műhely.
Szabó, I. (1971). A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Akadémiai Kiadó.
Szabó, K. (1876). In Ipolyi A., Nagy I., Véghely D. (Eds.). Hazai okmánytár, VI. kötet, (pp. 60–61., 89–93.). Magyar Tudományos Akadémia.
Szatmári, I. (2005). Békés megye középkori templomai. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága.
Szentpétery, I. (1923). Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. (1001–1270). Magyar Tudományos Akadémia.
Szentpétery, I. (é. n.). Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata. Az 1923-ban kiadott munka javított és bővített változata. http://real-eod.mtak.hu/4151/1/chronologia_000872127.pdf (Letöltés időpontja:2024. 05.14.)
Szentpétery I. (é. n.). Oklevéltani naptár. Táblázatok a chronologiához. https://mek.oszk.hu/05400/05442/pdf/okleveltani.pdf (Letöltés időpontja:2024. 05.14.)
Szovák, K. (2004). Jegyzetek, 164–209. fejezetekhez. In Bollók J. (Ford.) Képes Krónika. Osiris.
Szőcs, T. (2014). A nádori intézmény korai története. 1000–1342. MTA Támogatott Kutatatócsoportok Irodája.
Szőcs, T. (2023). Anjou-kori oklevéltár. Supplementum. I. Keltezetlen és hiányos keltezésű oklevelek 1301–1342. Szegedi Középkorász Műhely.
Timár, P. (2019). Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. Magánkiadás.
Varjú, E. (1908). Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája.
Vertics J. (1799). Mappa in ... Comitatu Békésiensi…. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, S 12 Div. XIII. – No. 335. Helytartótanácsi térképek (1738-1875), S Kormányhatósági fondokból kiemelt térképek (17. sz.-20. sz.), S – Térképtár
https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/5369/view/?bbox=4097%2C-3301%2C6976%2C-2062 (2024. 07.05.)
Weisz, B. (2013). A királyketteje és az ispán harmada. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Zsoldos, A. (2011). Magyarország világi archontológiája, 1000 –1301. História, MTA Történettudományi Intézete.
Zsoldos, A. (2022). Az Aranybulla királya. Városi Levéltár és Kutatóintézet.
