Az alábbi írás azokhoz az elméleti és kritikai diszkurzusokhoz kapcsolódik, amelyek a képeskönyvbefogadás komplex szerepével foglalkoznak a gyermekkori kompetenciafejlesztés területén. A képeskönyv óvodáskorú gyermekek esetében hatékony didaktikai eszközként működhet, mivel a befogadóik fizikai és szellemi fejlettségének megfelelő módon a gyermeki személyiség egészét átfogó fejlesztési lehetőségek katalizátoraként segíti a nyelvi, a kognitív vagy az érzelmi-szociális képességek kibontakozását, a literáció folyamatát.
Itt csak az érzelmi kompetenciák területére fókuszálva azt kísérlem meg felvázolni, milyen lehetőségeket kínálnak bizonyos nem narratív képeskönyvtípusok, az érzelmi kompetencia mely aspektusaira, részterületeire irányul a belőlük nyerhető fejlesztő hatás. Igyekszem olyan példákat hozni, amelyek a hazai könyvpiac minőségileg igen heterogén kínálatából nemcsak didaktikai, de esztétikai szempontoknak is megfelelnek.
Berner, S. R. (2004). Tavaszi böngésző. Naphegy Kiadó.
Mitgutsch, A. (2008). Négy évszak a parkban. Izgő-mozgó képeskönyvem. Scolar.
Molnár, J. (2017). Robotok. Móra Kiadó.
Pap, K. (2017). Nevetős, sírós, ámulós, morgós – Érzelmek. Csimota Könyvkiadó.
A képek forrásai:
https://jacquelinemolnar.com/molnar-jacqueline-robotok/
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Ali_Mitgutsch_Negy_evszak_a_parkban_I&type=22&id=76705
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Rotraut_Susanne_Berner_Tavaszi_bongeszo&type=22&id=101453
Másodlagos irodalom:
Abraham, U. (2002.02.) Feuer, Wasser, Erde, LuftBilderbücher als fächerübergreifende Herausforderung auf der Primarstufe Ide. Informationen zur Deutschdidaktik Zeitschrift für den Deutschunterricht in Wissenschaft und Schule. Bilder-Bücher, 26/2.
Baron-Cohen, S. (2011). Zero degrees of empathy: A new theory of human cruelty. Penguin.
Bruner, J. (2005). Valóságos elmék, lehetséges világok. Új Mandátum Kiadó.
Hogan, P. C. (2011). What Literature Teaches Us about Emotions. Cambridge: Cambridge University Press.
Horváth, M. (2014). Evolúciós és kognitív kultúratudomány. In Horvath M. (Ed.), A művészet eredete. Kultúra, evolúció, kogníció. Typotext.
Kümmerling-Meibauer, B. (Ed.). (2011). Emergent Literacy. Children's books from 0 to 3. John Benjamin’s Publishing Amsterdam.
Kurwinkel, T. (2017). Bilderbuchanalyse. Narrativik - Ästhetik – Didaktik. A. Francke Verlag.
Lessing, G.E. (2004). Laokoon. Oder über die Grenzen der Mahlerey und Poesie. https://www.gutenberg.org/cache/epub/6889/pg6889.html
Nikolajeva, M. (2012). Reading Other People’s Minds Through Word and Image. Children’s Literature in Education, 43(1),273–291. https://doi:10.1007/s10583-012-9163-6 43:273–291.
Nikolajeva, M. (2013). Picturebooks and emotional literacy. The reading teacher, 67(4), 249-254.
Nikolajeva, M. (2014). Reading for Learning – Cognitive Approaches to Children’s Literature. John Benjamin’s Publishing Amsterdam.
Nyíri K. (2002). Hagyomány és képi gondolkodás. https://mek.oszk.hu/09900/09953/09953.htm
Thiele, J. (2000). Das Bilderbuch. Ästhetik, Theorie, Analyse. Didaktik. Rezeption.
Tomasello, M., & Rakoczy, H. (2003). What makes human cognition unique? From individual to shared to collective intentionality. Mind & Language, 18(2), 121-147.
Varga, E. (2012). Az illusztráció a teóriában, a kritikában, az oktatásban. L’Harmattan.
Varga, E. (2021). A képeskönyvek óvodai felhasználása. Módszertani Közlemények, 61(2), 65–92. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/43534
Zsolnai, A., & Kasik, L. (2007). Az érzelmek szerepe a szociális kompetencia működésében. Új pedagógiai szemle, 57(7-8). https://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Tobbek-Erzelmek.html
Zunshine, L. (2006). Why We Read Fiction: Theory of Mind and the Novel. The Ohio State University Press.