ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Az irodalmi szövegek befogadásához szükséges kognitív és érzelmi mechanizmusok elválaszthatatlanok a valós tapasztalatoktól és az irodalmi befogadás ezeknek a folyamatoknak a gyakorlásához és fejlődéséhez is hozzájárul. Ezen kívül az olvasás során átélt érzelmek fontos szerepet töltenek be abban is, hogy az olvasók érdekeltté váljanak a befogadásban.
Az alábbi írás két kortárs ifjúsági bűnügyi regényben vizsgálja meg a narráció által keltett és ábrázolt érzelmek, illetve a szereplőkhöz fűződő empátia szerepét a művek befogadásában. A két regény az ifjúsági krimi, a krimi noir és a dark fantasy zsánereit kombinálva változatos lehetőségeket kínálnak a fiatal olvasóknak az érzelmi tapasztalatszerzésére.
Elsődleges irodalom:
Mészöly Á. (2020). A Kupolák Titka, Budapest, Cerkabella.
Szécsi N. (2012). Mandragóra Utca 7., Bp., Európa Kiadó.
Másodlagos irodalom:
Gallese, V., & Wojciehowski, H. (2011). How Stories Make Us Feel: Toward an Embodied Narratology. California Italian Studies, 2(1). https://doi.org/10.5070/c321008974
Hogan, P. C. (2003). The Mind And Its Stories: Narrative Universals and Human Emotion, Cambridge, Cambridge University Press.
Horváth M. (2020). A történetmondás eredete, Budapest, Typotex.
Keen, S. (2006). A Theory of Narrative Empathy. Narrative, 14(3), 207–236. https://doi.org/10.1353/nar.2006.0015
Kidd, D. C., & Castano, E. (2013). Reading Literary Fiction Improves Theory of Mind. Science, 342(6156), 377–380. https://doi.org/10.1126/science.1239918
Kovács, A. B. (2022). A félelem élvezete. NCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények, 1(1), 5–19. https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.1.5-19
Kümmerling-Meibauer, B. (2016). Emotional connection: Representation of emotions in young adult literature. In Contemporary adolescent literature and culture (pp. 137-148). Routledge.
Nikolajeva, M. (2002). The Rhetoric of Character in Children’s Literature, Scarecrow, Lanham.
Nikolajeva, M. (2014). Reading for Learning. Cognitive Approaches to Children’s Literature, Amsterdam/Philadelphia, John Benjamin’s Publishing.
Ortony, A., Clore, G. L., & Collins, A. (2022). The Cognitive Structure of Emotions. https://doi.org/10.1017/9781108934053
Szilvássy, O. (2022). A félelem játszóterén. NCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények, 1(2), 72–92. https://doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.72-92
Szilvássy, O. (2023). Budapesti bűnügyek kamaszoknak. Partitúra, 17(1), 67–84. https://doi.org/10.17846/pa.2022.17.1.67-84
Tooby, J & Cosmides, L. (2000). Evolutionary Psychology And The Emotions, = Handbook Of Emotions, 2.2, 91-115.
Tooby, J & Cosmides, L. (1992). The Psychological Foundations of Culture = The Adapted Mind: Evolutionary Psychology And The Generation Of Culture, 19, 19-136.
Vermeule, B. (2010). Why Do We Care About Literary Characters?, Jhu Press.
