ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A hazai közoktatás szereplői számára még kevéssé ismertek a sajátos nevelési igényű diákok idegen nyelv tanulását segítő speciális módszerek, a továbbképzési programunk ezt a hiányt kívánja mérsékelni. Általánosan kijelenthető, hogy a sikeres nyelvtanulás érdekében a társuló gátló tényezőket kell az érintett diákokban enyhíteni, illetve a kognitív zavarokból adódó nehézségek kompenzációja a feladat. A tanárnak elsősorban elfogadó és segítő légkört kell teremtenie a különféle, az egyéni profilhoz legmegfelelőbb tanulási technikák és stratégiák alkalmazásával. A programban alkalmazott módszerek a holisztikus megközelítésre, a vizuális megerősítésre, a multiszenzoros gyakorlásra, illetve általában a differenciált tanításra helyezik a hangsúlyt. A diszlexia, diszgráfia problématerülete kap több figyelmet, mivel ez a leggyakrabban előforduló specifikus tanulási zavar, amellyel a nyelvtanárok találkozhatnak, de a hallássérült tanulók integrált idegen nyelv oktatásával is foglalkozunk. Mivel a vizualitás szerepe többfajta akadályozottság kompenzálásában is kimagasló, a képeskönyvek idegen nyelv pedagógiai alkalmazására is kitérünk. A programnak kitüntetett célja, hogy a képzésben résztvevők módszertani kultúráját különösen a kooperatív tanulási formák területén szélesítse, mivel ezek a speciális pedagógiát igénylő diákok körében is meghatározóak a tanulási motiváció fenntartásában.
Alt, K. (2017). Mit Kindern Bilderbuchwelten vielfältig entdecken, Beltz Verlag, Weinheim, Basel.
APA (American Psychiatric Association) (2013). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. Fifth Edition (DSM–5). Washington.
Berninger, V. (1996). Reading and Writing Acquisition. A developmental neuropsychological perspective. Westview Press, a Division of Harper Collins Publishers.
Colorado–Oxford.
Csépe, V. (2001). Diszlexia a kutatásban és a gyakorlatban. – Quo vadis Európa? Gyógypedagógiai Szemle, 1. 44–52.
Csizér, K., Kontráné Hegybíró, E., & Piniel, K. (2015). Hallássérült fiatalok idegennyelv-tanulása Magyarországon. Budapest. Tinta Könyvkiadó.
Deákiné Bajkó Ágnes – Gergely Eszter: Idegen nyelvek a hallássérültek nevelésében-oktatásában in: Csizér, K., Kontráné Hegybíró, E., & Piniel, K. (2015). Hallássérült fiatalok idegennyelv-tanulása Magyarországon. Budapest. Tinta Könyvkiadó.
Dörnyei, Z. (2005). The psychology of language learner. Lawrence Erlbaum Associates, Mahwah, N. J., London.
Ganschow, L., Sparks, R. (2000). Reflections on foreign language study for students with language learning problems: Research, issues and challenges. Dyslexia, 6. 87–100.
Gósy, M. (1994). A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban, írásban) iskolásoknak. Budapest. Nikol.
Gyarmathy, É. (1998). A tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 11. 68–76.
Gyartmathy, É., Vassné Kovács, E. (2004). Dyslexia in Hungary: A guide to practice and resources. In I. Smythe – J. Everatt – R. Salter (szerk.): International book of dyslexia. A cross language comparison and practice guide. Reading: British Dyslexia Association, Reading 116–121. https://dokumen.tips/documents/the-international-book-of-dyslexia-a-guide-to-practice-and-resources.html?page=127
Helland, T., Kaasa, R. (2005). Dyslexia in English as a second language. Dyslexia, 11. 41–60.
International Dyslexia Association (2012). Definition Consensus Project. https://dyslexiaida.org/definition-consensus-project/
Kontráné Hegybíró E., Kormos, J. (2007). Nyelvtanárok a diszlexiáról. Új Pedagógiai Szemle 57/9. 82-91.
Kurwinkel, T. (2017). Bilderbuchanalyse. Narrativik - Ästhetik – Didaktik, A. Francke Verlag Tübingen.
Kümmerling-Meibauer, B. (2016). Képeskönyvekből tanulni. A korai literáció, az első könyvek és a gyermek nyelvi fejlődésének összefüggéseiről, in: Szilvássy Orsolya (szerk.): Nyelvpedagógia és gyermekirodalom. (Diskurzus 17.) Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar, Szarvas, 132-143.
Meixner, I. (1993). A diszlexia prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest.
Mesterházi, Zs. (1998). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Budapest. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
Nijakowska, J. (2000). Dyslexia – Does it mean anything for the foreign language teacher? In L. Peer & G. Reid (Eds), Multilingualism, literacy and dyslexia. (pp. 8–256). David Fulton Publishers, London,
Peters, R. S. (1960). The concept of motivation. London. Routledge.
Reber, K. (2021). Wortschatzförderung in Unterricht und Therapie: Reale und digitale Lernwelten verknüpfen, mitSprache Fachzeitschrift für Heilpädagogik 2021/2 https://paedalogis.com/wp-content/uploads/2021/07/mitSprache_2_21_Beitrag_Reber_web.pdf
Schneider, E., Crombie, M. (2003). Dyslexia and foreign language learning. David Fulton, London.
Steklács, J. (2013). Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Budapest. Nemzedékek Tudása Kiadó.
Tánczos, J. (2006). A kognitív folyamatok zavarainak hatása az idegen nyelv tanulására. Iskolakultúra, 16/11. 3-11.
Torda, Á. (2004). A képességzavar mint különleges ellátási jogosultság a közoktatásban. In Lányiné Engelmayer Á. (Ed), Képességzavarok diagnosztikája és terápiája a gyógypedagógiai pszichológiában. (pp. 153–164). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Varga, J. (Ed). (2022). A közoktatás indikátorrendszere. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest.
