ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A fizikai aktivitás a gyerekek személyiségének teljes fiziológiai és pszichológiai rendszerére hatással van. Fontos szerepet tölt be nemcsak a gyermekek, de felnőttek közötti kapcsolatok kialakításában is, emiatt kommunikatív hatású, közösségteremtő erő.
Ha az adott gyermek a mozgástevékenységben ügyesen megoldja a feladatokat, akkor kompetensnek érzi magát, élvezheti a közössége támogatását, magabiztosabb lesz, nem zárkózik el az újabb és újabb kihívásoktól, ez pedig ösztönzőleg hat a környezetére is.
A fizikai aktivitás hat az értelmi fejlődésre, hiszen a mozgásokban a gyermek teljes személyiségével, így értelmi képességeivel együtt vesz részt. A rendszeres testmozgás hatására az idegsejtek szerteágazóbbakká válnak, több kapcsolatot építenek ki, ez hosszú távon is pozitívan befolyásolja a tanulási képességeket és készségeket, valamint javítja a memóriát.
Balogh, L. (2015). Bevezetés a sportdiagnosztikába. Campus Kiadó.
Biddle, J., & Asare, M. (2011). Physical activity and mental health in children and adolescents: A review of reviews. British Journal of Sports Medicine, 45(11), 886–895.
Chadocck, C, et al. (2010). A neuroimaging investigation of the association between aerobic fitness, hippocampal volume, and memory performance in preadolescent children. Brain Res, 1358:172-183.
Đorđić, V. i Bala, G. (2006a). Fizička aktivnost dece predškolskog uzrasta. U G. Bala (Ur.), Fizička aktivnost devojčica i dečaka predškolskog uzrasta (str. 57-74). Novi Sad: Fakultet fizičke kulture.
Hillman, C., Motl, R., & Pontifex, M. (2006). Physical activity and cognitive function in a cross-section of younger and older community-dwelling individuals. Health Psychology, 25(6), 678.
Homoki, A. & Rácz, A. (2021). Gyermekireziliencia- és szülőikompetencia-mérések a magyar gyermekvédelemben, Social Review, 14(1), 19-24. doi.org/10.15170/SocRev.2021.14.01.03
Keresztes, N., Pluhár, Zs., & Pikó, B. (2006). Fiatalok életmódja és egészsége a lakóhely tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 6, 36-47
Kovács, K. (2015). A sportolás mint támogató faktor a felsőoktatásban. Debrecen: Cherd.
Mackintosh A. K., Knowles, R. Z., Ridgers, D. N., & Fairclough T. S. (2011). Using formative research to develop CHANGE: a curriculum-based physical activity promoting intervention. BMC Public Health, 11(831). doi:10.1186/1471-2458-11-831
McKenzie, T. L., Sallis, J. F., Broyles, S. L., Zive, M. M., Nader, P. R., Berry, C. C., & Brennan J. J. (2002). Childhood movement skills: Predictors of physical activity in Anglo American and Mexican American adolescents? Research Quarterly for Exercise and Sport, 73(3), 238-244.
Miller, J., Rosenbloom, A., & Silverstein, J. (2004). Childhood obesity. Journal of Clinical Endicronology and Metabolism, 89(9), 4211-4218.
Mišigoj-Duraković, M. (2008). Kinantropologija - biološki aspekti tjelesnog vježbanja. Zagreb: Kineziološki fakultet.
Nićin, Ð. (2000). Antropomotorika-teorija. Novi Sad: Fakultet fizičke kulture.
Raine, L. et al. (2013). The influence of childhood aerobic fitness on learning and memory. Plosone, 8 (9), e72666.
Rétsági, E., H. Ekler, J., Nádori, L., Woth, P., Gáspár, M., Gáldi, G., & Szegnerné Dancs, H. (2011). Sportelméleti ismeretek. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó.
Smith, L. (1999). Perceptions of Peer Relationships and Physical Activity Participation in Early Adolescence. Journal of Sport and Exercise Psychology, 21(4), 329—350.
Takács, F. (2009). A sport története, az olimpizmus. In: Szatmári Z. (Eds.), Sport, életmód, egészség. Akadémiai Kiadó.
Weis, M., R., & Smith, L. (2002). Friendship Quality in Youth Sport: Relationship to Age, Gender, and Motivation Variables. Journal of Sport & Exercise Psychology, 24, 420-437.
