A pedagógiai kommunikáció pedagógusok és diákok között közvetlen személyes kapcsolataikban és személyközi kapcsolataikban zajlik. Speciális abban, hogy pedagógiai céloknak alávetett és pedagógiailag szabályozott kommunikáció, intézményesült, többé-kevésbé tervszerűen előkészített és lefolytatott, amelyet a pedagógus irányít.
Fontosságát és megkülönböztetett voltát bizonyítja, hogy a pedagógusképzésben általánossá vált az oktatása. A legfontosabb cél a tantárgy keretein belül a kommunikációs szemlélet kialakítása, mely révén gazdagodik a pedagógusjelöltek személyisége és kialakul/fejlődik kommunikációs kompetenciájuk.
A kommunikációs kompetencia az egyén képessége arra, hogy az egyén aktívabban és sikeresebben vegyen részt az interakciókban.
Buda Béla (1986) szerint az interakció átfogóbb kategória, mint a kommunikáció, magába foglalja azt, így a kommunikáció inkább egy „színtér”-ként értelmezhető az interakciós folyamatban.
Ezt elfogadva és egyetértve a tétellel, jelen tanulmány a kommunikációs kompetenciát tágabb összefüggésrendszerbe helyezi, az interakciós jártasságok egyik összetevőjeként tekint rá.
Tárgyalja az interakció sikertényezőit, melyeket levetít egyéni képességekre, készségekre, azaz az interakciós kompetenciára és ennek fejlesztését hangsúlyozza.
Aronson, E. (2008). A társas lény. Akadémia Kiadó.
Bagdy, E. (2012). Utak önmagunkhoz. 157-159. Kulcslyuk Kiadó Kft.
Balázs, L. (2014). Érzelmi intelligencia. Z-Press Kiadó Kft.
Birkenbihl, V.F. (1998). Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó.
Buda, B. (1986). A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó.
Forgács, A. (2017). Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából. Akadémia Kiadó.
Forgó, S. (2011). Kommunikációelmélet – kommunikációs ismeretek, e-learning tananyag
https://forgos.unieszterhazy.hu/wpcontent/tananyagok/fs_komm_egyetemi/obj/ie_0014_0_0_0/0014_0_0_0.htm (Letöltés: 2021. 11. 20)
Galambos, K. (1997). A kommunikáció elmélete és gyakorlata II/1. Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete.
Garai, L. (1994). Természettudomány-e a pszichológia? http://www.staff.u-szeged.hu/~garai/Termtud.htm#n14#n14 (Letöltés: 2021. 11. 20.)
Hewstone, M., Stroebe, W., Codol, J.P., Stephenson, G.M. (1997). Szociálpszichológia.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Horváth, T. (2006). Az attitűd és a viselkedés kapcsolata a munkahelyen. In. A. Mészáros (Ed.) A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága I. (pp. 76-110). Z-Press Kiadó Kft.
Hymes, Dell H. (2003). Kommunikatív kompetencia. In. Ö. Horányi Kommunikáció – A kommunikáció világa (pp. 333-357) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kozéki, B. (1989). Eszköz az alapvető személyiségvonások mérésére. Pedagógiai Szemle 1989(5) 387–398.
Németh, E. (2009). A személyes hatékonyság fejlesztése. 45.oldal. Elérhető: http://real.mtak.hu/108877/7/Aszemlyeshatkonysgfejlesztse-11-2-217.pdf. (Letöltés: 2022. 10. 26.)
Roebuck, C. (2011). Hatékony kommunikáció. Scolar Kiadó.
Rozgonyiné, V.É. (2002). Az attitűd fogalma és történeti változásai, In. I. Schmercz Pszichológia a pedagógusképzésben (pp. 103-106). Élmény ’94 Bt.
Rudas, J. (2007). Delfi örökösei. Lélekben Otthon Kiadó.
Smith, E.R., Mackie, D. (2004). Szociálpszichológia. Osiris Kiadó.
Szabó, É. (1997). A szociális megismerés alapjelenségei. In. A. Mészáros (Ed.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága (pp. 86-101). Elte Eötvös Kiadó.
Szabó, É. (2006). A társas megismerés alapjelenségei: egyének és csoportok észlelése. In. A. Mészáros (Ed.) A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága I. (pp. 264-295). Z-Press Kiadó Kft.
Szabó, I. (2008). Bevezetés a szociálpszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Szőke-Milinte, E. (2005). A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban. Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Vörösné R. Z. (2000). Minőségbiztosítás az osztályfőnöki munkában. Új Pedagógiai Szemle március. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00036/2000-03-ta-Vorosne-Minosegbiztositas.html
(Letöltés: 2021. 11.20)
Zrinszky, L. (1993). Bevezetés a pedagógiai kommunikáció elméletébe. Nemzeti Tankönyvkiadó.