Az egyetemi időszak stresszes lehet. A hallgatók igyekeznek egyensúlyt teremteni a munka, a családi, a közösségi élet és a tanulmányaik között. A fiatal felnőttkor kritikus időszak az egyén mentális és fizikai egészsége szempontjából. Ezen kutatás célja a hallgatók egészségmagatartási szokásainak (HB) és egészséggel összefüggő életminőségének (HRQOL) vizsgálata volt,
Az első szakaszban , amely a 2021. szeptembertől novemberig tartó időszakot ölelte fel, a Gál Ferenc Egyetem (Szeged, Magyarország) 1013 hallgatója (85,1 %) válaszolt a WHOQOL-BREF kérdőívre (WHOQOL, 1998), amelyet tanulmányaikra vonatkozó válaszaikkal egészítettek ki. A WHOQOL-BREF kérdőív alapján a hallgatók 84,2%-a értékelte jónak vagy nagyon jónak az életminőségét, 70%-a elégedett vagy nagyon elégedett volt egészségével. Területenként vizsgálva legkevésbé voltak elégedettek (67,26 ± 13,41) a környezetükkel, a legelégedettebbek pedig (76,02±22,22) a testi egészségükkel voltak. A területek között nem volt szignifikáns különbség az egyes évfolyamok között.
Az elkövetkező időszakban kiemelt feladat lesz az egészségmagatartási kérdőív kidolgozása és az életmódváltási program hatásainak követése.
Al-Qahtani, M. (2019). Comparison of health-promoting lifestyle behaviours between female students majoring in healthcare and non-healthcare fields in KSA. Journal of Taibah University Medical Sciences, 14(6), 508-514. doi.org/10.1016/j.jtumed.2019.10.004
Alsubaie, M., Stain, H., Webster, L., & Wadman, R. (2019). The role of sources of social support on depression and quality of life for university students. International journal of Adolescence and Youth, 24(4), 484-496. doi.org/10.1080/02673843.2019.1568887
Arslan, G., Ayranci, U., Unsal, A., & Arslantas, D. (2009). Prevalence of depression, its correlates among students, and its effect on health-related quality of life in a Turkish university. National Library of Medicine, 114(3),170-177. doi.org/10.1080/03009730903174339
Assaf, I., Brieteh, F., TFaily, M., El-Baida, M., Kadry, S., & Balusamy, B. (2019). Students university healthy lifestyle practice: quantitative analysis. National Library of Medicine, 19(1). doi.org/10.1007/s13755-019-0068-2.
Borsoi Tamai, S., Paschoal, S.M.P., Litvoc, J., Machado, A.N., Curiati, K.P., et al. (2011). Impact of a program to promote health and quality of life of elderly.SciElo Brazil, 9(1). doi.org/10.1590/S1679-45082011AO1759
Citak Tunc, G., Citak Bilgn, N., & Cerit, B. (2021). The Relationship Between International Students’ Health Perceptions and Their Healthy Lifestyle Behaviors. Journal of Religion and Health, 60, 4331-4344. doi.org/10.1007/s10943-021-01336-0
Cruz, J., Felicilda-Reynaldo, R.F.D., Lam, S.C., Contreras, F.A.M., Cecily, H.S.J., et al. (2018). Quality of life of nursing students from nine countries: A cross-sectional study. Nurse Education Today, 66, 135-142. doi.org/10.1016/j.nedt.2018.04.016.
Haluk, A., Ozden, S., & Huray, F. (2004). Relationships Between Quality of Life, Perceived Social Support, Social Network, and Loneliness in a Turkish Sample. Yeni Symposion, 42, 1.
Ilić, I., Šipetić-Grujičić, S., Grujičić, J., Živanović Mačužič, I., Kocić, S., & Ilić, M. (2019). Psychometric Properties of the World Health Organizations’ Quality of Life (WHOQOL-BREF) Questionnaires in Medical Students. Medicina (Kaunas), 55(12), 772. doi.org/10.3390/medicina55120772.
Klemenc-Ketis, Z., Kersnik, J., Eder, K., & Colaric, D. (2011). Factors Associated with Health-Related Quality of Life among University Students. Srpski Arhiv za Celokupno lekarstvo, 139(3-4),197-202. doi.org/10.2298/sarh1104197k
Kullmann, L., & Harangozó, J. (1999). Az Egészségügyi Világszervezet életminőség vizsgáló módszerének hazai adaptációja. Orvosi Hetilap, 140(35), 1947-1952.
Malibary, H., Zagzoog, M.M., Banjari, A.M., Bamashoms, R.O., & Omer, A.R. (2019). Quality of Life (Qol) amonf medical students in Saudi Arabia: a study using the WHOQOL-BREF instrument. BMC Medical Education, 19, 344.
Malkoc, A. (2011). Quality of life and subjective well-being in undergraduate students. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 15, 2843-2847. doi.org/10.1016/j.sbspro.2011.04.200
Paro, H. et al. (2010). Health-related quality of life of medical students. Medical Education, 44(3), 227-235. doi.org/10.1111/j.1365-2923.2009.03587.x
Ribeiro, I., et al. (2017). Stress and Quality of Life Among University Students: A Systematic Literature Review. Health Professions Education, 4(2), 70-77. doi.org/10.1016/j.hpe.2017.03.002
Sabbah, I., Sabbah, H., Khamis, R., Sabbah, Sanna., & Droubil, N. (2013). Health related quality of life of university students in Lebanon: Lifestyles behaviors and socio-demographic predictors. Scientific Research, 5(7). doi.org/10.4236/health.2013.57A4001
Schnettler, B., et al. (2017). Dietary restraint, life satisfactionand self-discrepancy by gender in university students. Suma Psicologica, 24(1). doi.org/10.1016/j.sumpsi.2016.12.001
Seo, E. J., Ahn, J. A., Hayman, L. L., & Kim, C. J. (2018). The Association Between Perceived Stress and Quality of Life in University Students: The Parallel Mediating Role of Depressive Symptoms and Health-Promoting Behaviors. Asian nursing research, 12(3), 190–196. doi.org/10.1016/j.anr.2018.08.001
WHOQOL. (1998). The World Health Organization Quality of Life Assessment (WHOQOL): development and general psychometric properties. National Library of Medicine, 46(12), 1569-1585. doi.org/10.1016/s0277-9536(98)00009-4.
World Health Organization Quality of Life Group. (1996). The World Health Organization Quality of Life Assessment (WHOQOL-BREF): Introduction, Administration, Scoring and Generic Version of the Assessment; Programon Mental Health: Geneva, Switzerland.
Ziapour, A., & Kianipour, N. (2018). Health-related Quality of Life among University Students: The Role of Demographic Variables. Journal of Clinical and Diagnostic Research, 12(3), 1-4. doi.org/10.7860/JCDR/2018/29161.11258