ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A rendszeres fizikai aktivitás pozitív egészségügyi hatásairól megdönthetetlen bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. A városi zöldterületek helyszínt biztosítanak a rendszeres testmozgáshoz, így – ökológiai jelentőségükön túl – részt vesznek a városlakók egészségének, jóllétének megőrzésében is.
Jelen munkánk egy már megkezdett szegedi empirikus vizsgálatunkhoz, a szegedi Erzsébet-liget sportrekreációs parkhasználatának feltárásához kapcsolódó szakirodalmi áttekintés. Bemutatja a városi parkok jelentőségét, funkcióit, valamint azok szerepét az ember jó szomatikus, pszichés és szociális közérzetének létrehozásában, különös tekintettel a fizikai aktivitásra és néhány olyan változóra, ami mindazt befolyásolja (pl. elérhetőség, szociodemográfiai különbségek).
Annak ellenére, hogy a fizikai aktivitást, valamint a zöldterületek elérhetősége és használata közötti összefüggést vizsgáló kutatási eredmények meglehetősen szerteágazóak, általánosságban elmondható, hogy a szabadtéri rekreációs infrastruktúra könnyebb elérhetősége elősegítheti a fizikai aktivitás növekedését, csökkentheti az inaktív életmód egészségügyi kockázatait, s vele együtt annak társadalmi terheit is. Figyelembe véve, hogy egy-egy lakóhely sport, rekreációs és egészségcélú aktivitásainak keresleti és kínálati oldalát az adott településre jellemző természeti, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők befolyásolják, szükség mutatkozik azokra a további feltáró vizsgálatokra, amelyek közelebb visznek bennünket a problematika megértéséhez.
Abercrombie, L. C., Sallis, J. F., Conway, T. L., Frank, L. D., Saelens, B. E., & Chapman, J. E. (2008). Income and racial disparities in access to public parks and private recreation facilities. American Journal of Preventive Medicine, 34(1), 9–15. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2007.09.030
Ács, P., Hécz, R., Paár, D., Stocker, M. (2011). A fittség (m)értéke: A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 58(7-8), 689-708. https://core.ac.uk/download/pdf/12355075.pdf
Arifwidodo, S., & Chandrasiri, O. (2020). Better Park Design Contributes to Physical Activity Improvement. GATR Global Journal of Business and Social Science Review, 8(4), 260-266. https://doi.org/10.35609/gjbssr.2020.8.4(7)
Bakar, N.A., Malek, N.A., & Mansor, M. (2016). Access to Parks and Recreational Opportunities in Urban Low-Income Neighbourhood. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 234, 299-308. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2016.10.246
Bancroft, C., Joshi, S., Rundle, A., Hutson, M., Chong, C., Weiss, C.C., Genkinger, J., Neckerman, K., & Lovasi, G. (2015). Association of proximity and density of parks and objectively measured physical activity in the United States: A systematic review. Social science & medicine, 138, 22–30. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2015.05.034
Bánhidi, M. (2012). Leisure és Rekreáció - szaknyelvi értelmezés a külföldi szakirodalom tükrében. Rekreológia - Leisure Science, 1, 56-60.
Bedimo-Rung, AL., Mowen, A.J., & Cohen, D.A. (2005). The significance of parks to physical activity and public health: a conceptual model. American Journal of Preventive Medicine, 28(2), 159–168. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2004.10.024
Berki, T., & Pikó, B. (2020). A sportolói identitás és a sport-elköteleződés összefüggései serdülő sportolók körében. Neveléstudomány, 3(3), 17-29. https://doi.org/10.21549/NTNY.30.2020.3.2
Berman, M.G., Jonides, J., & Kaplan, S. (2008). The Cognitive Benefits of Interacting With Nature. Psychological Science, 19, 1207-1212. https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2008.02225.x
Bonilla, M.H. (2013). The significance and meanings of public space improvement in low-income neighbourhoods “colonias populares” in Xalapa-Mexico. Habitat International, 38, 34–46. https://doi.org/10.1016/j.habitatint.2012.09.003
Bowler, D.E., Buyung-Ali, L.M., Knight, T.M., & Pullin, A.S. (2010). Urban greening to cool towns and cities: a systematic review of the empirical evidence. Landscape and Urban Planning, 97, 147-155. https://doi.org/10.1016/J.LANDURBPLAN.2010.05.006
Cao, X.(J)., Mokhtarian, P.L., & Handy, S.L. (2009). Examining the Impacts of Residential Self‐Selection on Travel Behaviour: A Focus on Empirical Findings, Transport Reviews, 29(3), 359-395. https://doi.org/10.1080/01441640802539195
Çay, R. D. (2015). Recreation and Urban Park Management. In R. Efe, C. Bızzarrı, İ. Cürebal & G. N. Nyusupova (Eds.) Environment and Ecology at the Beginning of 21st Century. (pp. 302-312). St. Kliment Ohridski University Press. https://www.researchgate.net/publication/300571449_Recreation_and_Urban_Park_Management
Cerin, E., Vandelanotte, C., Leslie, E., & Merom, D. (2008). Recreational facilities and leisure-time physical activity: An analysis of moderators and self-efficacy as a mediator. Health psychology : official journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 27(2S), S126–S135. https://doi.org/10.1037/0278-6133.27.2(Suppl.).S126
Cohen, D.A., McKenzie, T.L., Sehgal, A., Williamson, S., Golinelli, D., & Lurie, N. (2007). Contribution of public parks to physical activity. American Journal of Public Health, 97(3), 509–514. https://doi.org/10.2105/AJPH.2005.072447
Cohen, D.A., Han, B., Isacoff, J., Shulaker, B., & Williamson, S. (2019). Renovations of neighbourhood parks: long-term outcomes on physical activity. Journal of Epidemiology and Community Health, 73(3), 214–218. http://dx.doi.org/10.1136/jech-2018-210791
Cohen, D.A., Williamson, S., & Han, B. (2021). Gender Differences in Physical Activity Associated with Urban Neighborhood Parks: Findings from the National Study of Neighborhood Parks. Women's health issues: official publication of the Jacobs Institute of Women's Health, 31(3), 236–244. https://doi.org/10.1016/j.whi.2020.11.007.
Coombes, E., Jones, A.P., & Hillsdon, M. (2010). The relationship of physical activity and overweight to objectively measured green space accessibility and use. Social Science & Medicine, 70(6), 816-822. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2009.11.020
Croucher, K, Myers, L, Jones, R, Ellaway, A, & Beck S (2007). Health and the Physical Characteristics of Urban Neighbourhoods: A Critical Literature Review, Final Report. Glasgow, Glasgow Centre for Population Health. https://www.gcph.co.uk/assets/0000/0447/Health_and_the_Physical_Characteristics_of_Urban_Neighbourhoods.pdf
Csepely-Knorr, L. (2011). Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezés-elmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. PhD Thesis. Budapesti Corvinus Egyetem.
Duncan, M., & Mummery, K. (2005). Psychosocial and environmental factors associated with physical activity among city dwellers in regional Queensland. Preventive medicine, 40(4), 363–372. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.06.017
Duncan, M.J., Bell, T. & Austin, G. (2022). The effect of local neighbourhood park redevelopments on park visitations and user physical activity levels: a pe–post test evaluation. Journal of Public Health, 30, 2665–2671. https://doi.org/10.1007/s10389-020-01451-4
Ellaway, A., Macintyre, S., & Bonnefoy, X. (2005). Graffiti, greenery, and obesity in adults: secondary analysis of European cross sectional survey. British Medical Journal, 331, 611 - 612. https://doi.org/10.1136/bmj.38575.664549.F7
European Commission (2018). Special Eurobarometer 472 Report – Sport and Physical Activity. European Commission: Brussels. https://data.europa.eu/doi/10.2766/483047
Freedman, M., & Owens, E. G. (2011). Low-income housing development and crime. Journal of Urban Economics, 70(2-3), 115–131. https://doi.org/10.1016/j.jue.2011.04.001
Godbey, G., & Mowen, A. (2010). The Benefits of Physical Activity Provided by Park and Recreation Services: The Scientific Evidence. National Recreation and Park Association. https://www.nrpa.org/uploadedFiles/nrpa.org/Publications_and_Research/Research/Papers/Godbey-Mowen-Research-Paper.pdf
Grahn, P., & Stigsdotter, U.A. (2003). Landscape planning and stress. Urban Forestry & Urban Greening, 2, 1-18., https://doi.org/10.1078/1618-8667-00019
Guan, C., Song, J., Keith, M., Akiyama, Y., Shibasaki, R., & Sato, T. (2020). Delineating urban park catchment areas using mobile phone data: A case study of Tokyo. Computers, Environment and Urban Systems, 81, 101474. https://doi.org/10.1016/j.compenvurbsys.2020.101474
Győri, F. (2020). Health – Sports – Tourism: with the Prospects of Hungary. Foundation for Youth Activity and Lifestyle. https://www.researchgate.net/publication/350053543_Health-Sports-Tourism_with_the_Prospects_of_Hungary
Győri, F., Berki, T., Katona, Z., Vári, B., Katona, Zs., & Petrovszki, Z. (2021). Physical activity in the Southern Great Plain Region of Hungary: The Role of Sociodemographics and Body Mass Index. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(23), 12414. https://doi.org/10.3390/ijerph182312414
Halasi, Sz., & Lepes, J. (2022). A testnevelés és sport speciális pedagógiai eszközei a szociális tanulási készség fejlesztésében. Deliberationes, 15(1). 44-50. https://doi.org/10.54230/Delib.2022.1.44
Hallal, P.C., Andersen, L.B., Bull, F.C., Guthold, R., Haskell, W., Ekelund, U., & Lancet Physical Activity Series Working Group (2012). Global physical activity levels: surveillance progress, pitfalls, and prospects. The Lancet, 380(9838), 247–257. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(12)60646-1
Hartig, T., Evans, G.W., Jamner, L.D., Davis, D.S., & Gärling, T. (2003). Tracking restoration in natural and urban field settings. Journal of Environmental Psychology, 23, 109-123. https://doi.org/10.1016/S0272-4944%2802%2900109-3
Hillsdon, M., Panter, J., Foster, C., & Jones, A. (2006). The relationship between access and quality of urban green space with population physical activity. Public Health, 120(12), 1127–1132. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2006.10.007
Høyem, J. (2020). Outdoor recreation and environmentally responsible behavior. Journal of Outdoor Recreation and Tourism, 31, 100317. https://doi.org/10.1016/j.jort.2020.100317 .
Kaczynski, A.T., Potwarka, L.R., & Saelens, B.E. (2008). Association of park size, distance, and features with physical activity in neighborhood parks. American Journal of Public Health, 98(8), 1451–1456. https://doi.org/10.2105/AJPH.2007.129064
Kaczynski, A.T., Potwarka, L.R., Smale, B., & Havitz, M.E. (2009). Association of Parkland Proximity with Neighborhood and Park-based Physical Activity: Variations by Gender and Age. Leisure Sciences, 31, 174-191. https://doi.org/10.1080/01490400802686045
Kaczynski, A.T., Besenyi, G.M., Stanis, S.A., Koohsari, M.J., Oestman, K.B., Bergstrom, R.D., Potwarka, L.R., & Reis, R.S. (2014). Are park proximity and park features related to park use and park-based physical activity among adults? Variations by multiple socio-demographic characteristics. The International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0146-4
Karancsi, Z., Horváth, G., & Oláh, F. (2008). Környezetesztétikai kérdések vizsgálata egy nagyváros példáján. In V. Szabó, Z. Orosz, R. Nagy, & I. Fazekas (Eds.). IV. Magyar Földrajzi Konferencia. (pp. 237-238). Debreceni Egyetem.
Karancsi, Z., Szalma, E., Oláh, F., & Horváth, G. (2016). A városi parkok és szerepük az idegenforgalomban Szeged példáján. In I. Pajtókné Tari, & A. Tóth (Eds.). Magyar Földrajzi Napok. (pp. 695-708). Magyar Földrajzi Társaság, Agria Geográfia Alapítvány, Eszterházy Károly Egyetem.
Kinczel, A., & Müller, A. (2020). Aktivitás, szabadidősport. Különleges Bánásmód, 6(2), 49–58. https://doi.org/10.18458/KB.2020.2.49
Konkolyné Gyuró, É. (2003). Környezettervezés. Mezőgazda Kiadó.
Koohsari, M.J., Kaczynski, A.T., Giles-Corti, B., & Karakiewicz, J. (2013). Effects of access to public open spaces on walking: Is proximity enough? Landscape and Urban Planning, 117, 92-99. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2013.04.020
Korpela, K.M., Borodulin, K., Neuvonen, M., Paronen, O., & Tyrväinen, L. (2014). Analyzing the mediators between nature-based outdoor recreation and emotional well-being. Journal of Environmental Psychology, 37, 1-7. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2013.11.003
Kothencz, G. (2015). Szegedi parkok életminőség-befolyásoló hatásainak elemzése látogatói vélemények alapján. Területi Statisztika, 55(4), 370-379. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2015/04/kothencz.pdf
Kothencz, G., Kolcsár, R.A., Cabrera-Barona, P., & Szilassi, P. (2017). Urban Green Space Perception and Its Contribution to Well-Being. International Journal of Environmental Research and Public Health, 14(7). 766. https://doi.org/10.3390/ijerph14070766
Kovács, T.A. (2004). A rekreáció elmélete és módszertana. Fitness Kft.
Kozma, G., Petróczi, E., Thékes, I. és Nagyné Hegedűs, A. (2020). Életvitel a karanténban. Kutatás a karantén helyzetbe került lakosság, különösen a család körében. In G. Kozma (Ed.). A speciális pedagógia társadalompedagógiai lehetőségei, különös tekintettel a családra. (pp. 35-80.). Gerhardus Kiadó.
Kuo, F. E., Sullivan, W. C., Coley, R. L., & Brunson, L. (1998). Fertile ground for community: Inner-city neighborhood common spaces. American Journal of Community Psychology, 26(6), 823–851. https://link.springer.com/article/10.1023/A:1022294028903
Laczkó, T., Sánta, V., & Paár, D. (2020). A sportolási szokásokat befolyásoló makro tényezők hatásai az Európai Unió országaiban. Magyar Sporttudományi Szemle, 21(4) 26-38.
Laczkó, T., Ács, P., Morvay-Sey, K., Cselik, B., & Stocker, M. (2023). The Role of Sports in the Subjective Psychological Well-Being of Hungarian Adult Population in Three Waves of the COVID-19 Pandemic. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(1), 660. https://doi.org/10.3390/ijerph20010660
Lambert, K., Nelson, R.J., Jovanović, T., & Cerdá, M. (2015). Brains in the city: Neurobiological effects of urbanization. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 58, 107-122. https://doi.org/10.1016/j.neubiorev.2015.04.007
Lancaster, R.A. (1983). Recreation, park and open space standards and guidelines. Recreation, Park and Open Space Standards and Guidelines, 1(4), 141-168.
Lee, C., & Moudon, A.V. (2008). Neighbourhood design and physical activity. Building Research & Information, 36, 395 - 411. https://doi.org/10.1080/09613210802045547
Lee, A. C., & Maheswaran, R. (2011). The health benefits of urban green spaces: a review of the evidence. Journal of Public Health, 33(2), 212-222. https://doi.org/10.1093/pubmed/fdq068
Lukovich, T. (2001). A posztmodern kor városépítészetének kihívásai. Pallas,.
Maas, J., Verheij, R.A., Groenewegen, P.P., De Vries, S., & Spreeuwenberg, P. (2006). Green space, urbanity, and health: how strong is the relation?. Journal of Epidemiology and Community Health, 60(7), 587–592. https://doi.org/10.1136/jech.2005.043125
Maas, J., Verheij, R.A., Spreeuwenberg, P., & Groenewegen, P.P. (2008). Physical activity as a possible mechanism behind the relationship between green space and health: a multilevel analysis. BMC Public Health, 8, 206. https://doi.org/10.1186/1471-2458-8-206
Maas, J., van Dillen, S.M.E., Verheij, R.A., & Groenewegen, P.P. (2009). Social contacts as a possible mechanism behind the relation between green space and health. Health & Place, 15(2), 586–595. https://doi.org/10.1016/j.healthplace.2008.09.006
Makai, A. (2019). A felnőtt lakosság fizikai aktivitásának és szociodemográfiai jellemzőinek összefüggései kvantitatív vizsgálatok és egy egészségprogram tükrében. PhD Thesis, Pécsi Tudományegyetem.
Marcus, C., & Francis, M. (1998). People places: Design guidelines for urban open space. Wiley.
Mikle, K.M. (2005). A városrehabilitáció és a zöldterületek viszonya Budapesten. In T. Egedy (Ed.). Városrehabilitáció és társadalom. (pp. 189-200). MTA Földrajztudományi Kutatóintézet.
Mitchell, R., & Popham, F. (2008). Effect of exposure to natural environment on health inequalities: an observational population study. The Lancet, 372, 1655-1660. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(08)61689-X
Moore, M., & Jones, W. (1981). Recreation and Urban Park Planning: Problems and Prospects. Journal of Environmental Systems, 11, 315-323. https://doi.org/10.2190/9U3T-3LUM-YU7L-RG52
Nagy, K. (1995). Közparkok és közterek használatának mai jellemzői. ÖKO – Ökológia, környezetgazdálkodás, társadalom, 6(4), 39-49.
Mohamad Muslim, H.F., Yahya, N.A., Numata, S., Hosaka, T. (2018). Ethnic Differences in Satisfaction with the Attractiveness of Tropical Urban Parks. In B. McLellan (Eds.). Sustainable Future for Human Security. Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-10-5433-4_10
Ormos, I. (1967). A kerttervezés története és gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó.
Paár, D., & Ács, P. (2015). Közgazdaságtan a sport területén. In Ács, P. (Ed.). Sport és Gazdaság. (pp. 321-378). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.
Páldy, A., Szigeti, T., & Magyar, D. (2019). A zöld felületek hatása a lakosság egészségi állapotára. Egészségtudomány, 63(1-2), 66-84. http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2019-1-2/EgTud.2019.1-2.66.pdf
Parks, S.E., Housemann, R.A., & Brownson, R.C. (2003). Differential correlates of physical activity in urban and rural adults of various socioeconomic backgrounds in the United States. Journal of Epidemiology and Community Health, 57(1), 29–35. https://doi.org/10.1136/jech.57.1.29
Poppe, L., Van Dyck, D., De Keyser, E., Van Puyvelde, A., Veitch, J., & Deforche, B. (2022). The Impact of Renewal of an Urban Park in Belgium on Park Use and Park-Based Physical Activity: A Natural Experiment. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4110716
Pouso, S., Borja, Á., Fleming, L.E., Gómez-Baggethun, E., White, M.P., & Uyarra, M.C. (2021). Contact with blue-green spaces during the COVID-19 pandemic lockdown beneficial for mental health. The Science of the Total Environment, 756, 143984. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.143984
Radak, Z., Torma, F., Berkes, I., Goto, S., Mimura, T., Posa, A., Balogh, L., Boldogh, I., Suzuki, K., Higuchi, M., & Koltai, E. (2019). Exercise effects on physiological function during aging. Free Radical Biology & Medicine, 132, 33–41. https://doi.org/10.1016/j.freeradbiomed.2018.10.444
Radó, D. (2001). A növényzet szerepe a környezetvédelemben. Zöld Érdek Alapítvány, Levegő Munkacsoport.
Rétsági, E. (2004). A testnevelés tantárgy pedagógiája. Dialóg Campus Kiadó.
Richardson, E.A., Mitchell R. (2010). Gender differences in relationships between urban green space and health in the United Kingdom. Social Science & Medicine, 71(3), 568-575. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2010.04.015
Roemmich, J. N., Epstein, L. H., Raja, S., Yin, L., Robinson, J., & Winiewicz, D. (2006). Association of access to parks and recreational facilities with the physical activity of young children. Preventive medicine, 43(6), 437–441. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2006.07.007
Rundle, A., Quinn, J., Lovasi, G., Bader, M.D., Yousefzadeh, P., Weiss, C., & Neckerman, K. (2013). Associations between body mass index and park proximity, size, cleanliness, and recreational facilities. American Journal of Health Promotion, 27(4), 262–269. https://doi.org/10.4278/ajhp.110809-QUAN-304
Sallis, J.F., Bowles, H., Bauman, A.E., Ainsworth, B.E., Bull, F.C., Craig, C.L., Sjöström, M., de Bourdeaudhuij, I., Lefevre, J., Matsudo, V.K., Matsudo, S.M., Macfarlane, D.J., Gómez, L.F., Inoue, S., Murase, N., Volbekienė, V., McLean, G., Carr, H., Heggebø, L.K., Tomten, H., & Bergman, P. (2009). Neighborhood environments and physical activity among adults in 11 countries. American Journal of Preventive Medicine, 36(6), 484-90 . https://doi.org/10.1016/j.amepre.2009.01.031
Seeland, K., Dübendorfer, S., & Hansmann, R. (2009). Making friends in Zurich’s urban forests and parks: The role of public green space for social inclusion of youths from different cultures. Forest Policy and Economics, 11(1), 10–17. https://doi.org/10.1016/j.forpol.2008.07.005
Shinew, K. J., Stodolska, M., Roman, C. G., & Yahner, J. (2013). Crime, physical activity and outdoor recreation among Latino adolescents in Chicago. Preventive Medicine, 57(5), 541–544. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2013.07.008
Sisa, J. (2014). A közparkok története Magyarországon 1914-ig. In Á. Bede-Fazekas (Ed.). Történeti értékű városi közparkjaink című konferencia tanulmánykötete. (pp. 25-34). Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar.
Sugiyama, T., Leslie, E., Giles-Corti, B., & Owen, N. (2008). Associations of neighbourhood greenness with physical and mental health: do walking, social coherence and local social interaction explain the relationships?. Journal of Epidemiology and Community Health, 62(5), e9. https://doi.org/10.1136/jech.2007.064287
Sullivan, W.C., Kuo, F.E., & Depooter, S.F. (2004). The Fruit of Urban Nature: Vital Neighborhood Spaces. Environment and Behavior, 36(5), 678–700. https://doi.org/10.1177/0193841X04264945
Takano, T., Nakamura, K., & Watanabe, M. (2002). Urban residential environments and senior citizens’ longevity in megacity areas: the importance of walkable green spaces. Journal of Epidemiology and Community Health, 56, 913 - 918. https://doi.org/10.1136/jech.56.12.913
Thompson, C.W., Aspinall, P., & Roe, J. (2014). Access to Green Space in Disadvantaged Urban Communities: Evidence of salutogenic effects based on biomarker and self-report measures of wellbeing. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 153, 10-22. https://doi.org/10.1016/J.SBSPRO.2014.10.036
Toorn, M. (2014). A városi parkok jövője Európában; a tájépítészet szerepe a tervezésben és a kutatásban. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 35, 2-19.
Ulrich, R.S., Simons, R.F., Losito, B.D., Fiorito, E., Miles, M.A., & Zelson, M. (1991). Stress recovery during exposure to natural and urban environments. Journal of Environmental Psychology, 11(3), 201–230. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80184-7
Van Herzele, A., & De Vries, S. (2012). Linking green space to health: a comparative study of two urban neighbourhoods in Ghent, Belgium. Population and Environment, 34, 171–193 https://doi.org/10.1007/s11111-011-0153-1
Veitch, J., Ball, K., Crawford, D., Abbott, G., & Salmon, J. (2013). Is park visitation associated with leisure-time and transportation physical activity?. Preventive Medicine, 57(5), 732–734. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2013.08.001
Vert, C., Carrasco-Turigas, G., Zijlema, W., Espinosa, A., Cano-Riu, L., Elliott, L.R., Litt, J., Nieuwenhuijsen, M. J., & Gascon, M. (2019). Impact of a riverside accessibility intervention on use, physical activity, and wellbeing: A mixed methods pre-post evaluation. Landscape and Urban Planning, 190, https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2019.103611
Wang, Y., Chang, Q., Fan, P., & Shi, X. (2022). From urban greenspace to health behaviors: An ecosystem services-mediated perspective. Environmental Research, 213, 113664. https://doi.org/10.1016/j.envres.2022.113664
Wicker, P., Hallmann, K., & Breuer, C. (2012). Micro and macro level determinants of sport participation. Sport, Business and Management, 2(1), 51-68. https://doi.org/10.1108/20426781211207665
Wolch, J., Jerrett, M., Reynolds, K., McConnell, R., Chang, R., Dahmann, N., Brady, K., Gilliland, F., Su, J.G., & Berhane, K. (2011). Childhood obesity and proximity to urban parks and recreational resources: a longitudinal cohort study. Health & Place, 17(1), 207–214. https://doi.org/10.1016/j.healthplace.2010.10.001
Wolch, J., Byrne, J., & Newell, J. (2014). Urban Green Space, Public Health, and Environmental Justice: The Challenge of Making Cities’ Just Green Enough. Landscape and Urban Planning, 125, 234-244. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2014.01.017
World Cities Report. (2022). Envisaging the Future of Cities. United Nations Human Settlements Programme. https://unhabitat.org/sites/default/files/2022/06/wcr_2022.pdf
