ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Tanulmányunk célja Szeged legnagyobb közterületi parkja, a nemrégiben felújított Erzsébet-liget rekreációs sportjának bemutatása felnőtt szabadidő-sportolóinak összetételén, sportolási szokásain keresztül, különös tekintettel a nemenkénti eltérésekre. Hipotéziseink szerint a Ligetben rekreációs céllal sportoló felnőtt férfiak és nők szociodemográfiai háttere, a park elérésének sajátosságai, az edzőhelyek használata és az azokkal való elégedettség, valamint a park mint sportszíntér választásának indítéka nem különbözik számottevő mértékben egymástól. Mindamellett valószínűsítettük, hogy a sportaktivitás gyakoriságában és terjedelmében különbség mutatkozik a férfiak javára.
Adatfelvételünk véletlenszerű helyszíni mintavételezéssel, anonim, papíralapú kérdőív lekérdezésével valósult meg (N=108). A változók közötti kapcsolatok feltárására Pearson-féle Khi-négyzet tesztet, a Fisher-féle egzakt tesztet és a Spearman-féle rangkorrelációs eljárást, az elégedettség mérésére Likert-skálát alkalmaztuk.
A sportolókat fiatalos korösszetétel, a diplomások és a foglalkoztatottak magas aránya jellemezte, amiben a férfiak és nők mutatói különböztek szignifikáns mértékben egymástól. A Liget elérésének távolsága és módja, valamint a sportolás napszak szerinti ideje szintén nem mutatott nemenkénti eltéréseket. A nők azonban lényegesen több időt szántak a Ligetbe való eljutásra, mint a férfiak. A férfiak sportaktivitása mind a gyakoriságot, mind az edzésidőt tekintve magasabb volt a nőkénél.
A legkedveltebb edzőhelyek a futópályák, a nyílt füves területek és a szabadtéri fitneszállomások. A sportolási lehetőségek kiválasztásában, az azokkal való elégedettségben, valamint az edzésekre való felkészülésben nem találtunk nemenkénti differenciákat. A sportolók elsősorban a jó levegő, a természet szeretete és a műanyag borítású futópálya miatt járnak a Ligetbe mozogni, s bár a férfiak és nők preferenciái némileg eltértek egymástól, a különbségek statisztikai szempontból nem voltak számottevőek.
Arifwidodo, S., & Chandrasiri, O. (2020). Better Park Design Contributes to Physical Activity Improvement, GATR Global Journal of Business and Social Science Review, 8(4), 260-266. https://doi.org/10.35609/gjbssr.2020.8.4(7)
Bakar, N.A., Malek, N.A., & Mansor, M. (2016). Access to Parks and Recreational Opportunities in Urban Low-Income Neighbourhood. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 234, 299-308. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2016.10.246
Bálint, S. (1969). Újszeged. In O. Trogmayer (Ed.), A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1969/I. (pp. 287-294). Móra Ferenc Múzeum.
Bátyai, G. (1998). Az újszegedi liget. Múzeumi Tudományért Alapítvány.
Berki, T., & Piko, B.F. (2017). Hungarian adaptation and psychological correlates of Source of Enjoyment in Youth Sport Questionnaire among high school students. Cognition, Brain, Behavior: An Interdisciplinary Journal, 21(4), 215–235. https://doi.org/10.24193/cbb.2017.21.14
Berman, M.G., Jonides, J., & Kaplan, S. (2008). The cognitive benefits of interacting with nature. Psychological science, 19(12), 1207–1212. https://doi.org/10.1111/j.1467-9280.2008.02225.x
Blazovich, L. (2007). Szeged rövid története. Dél-Alföldi évszázadok 21. Csongrád Megyei Levéltár.
Cerin, E., Vandelanotte, C., Leslie, E., & Merom, D. (2008). Recreational facilities and leisure-time physical activity: An analysis of moderators and self-efficacy as a mediator. Health psychology : official journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 27(2S), S126–S135. https://doi.org/10.1037/0278-6133.27.2(Suppl.).S126
Cohen, D.A., Han, B., Isacoff, J., Shulaker, B., & Williamson, S. (2019). Renovations of neighbourhood parks: long-term outcomes on physical activity. Journal of Epidemiology and Community Health, 73(3), 214–218. https://doi.org/10.1136/jech-2018-210791
Cohen, D.A., Williamson, S., & Han, B. (2021). Gender Differences in Physical Activity Associated with Urban Neighbourhood Parks: Findings from the National Study of Neighborhood Parks. Women's health issues: official publication of the Jacobs Institute of Women's Health, 31(3), 236–244. https://doi.org/10.1016/j.whi.2020.11.007.
Duncan, M., & Mummery, K. (2005). Psychosocial and environmental factors associated with physical activity among city dwellers in regional Queensland. Preventive medicine, 40(4), 363–372. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.06.017
Duncan, M.J., Bell, T., & Austin, G. (2022). The effect of local neighbourhood park redevelopments on park visitations and user physical activity levels: a pe–post test evaluation. Journal of Public Health, 30, 2665–2671. https://doi.org/10.1007/s10389-020-01451-4
European Commission (2018). Special Eurobarometer 472 Report – Sport and Physical Activity. European Commission. https://data.europa.eu/doi/10.2766/483047
Grahn, P., & Stigsdotter, U.A. (2003). Landscape planning and stress. Urban Forestry & Urban Greening, 2, 1-18., https://doi.org/10.1078/1618-8667-00019
Guan, C., Song, J., Keith, M., Akiyama, Y., Shibasaki, R., & Sato, T. (2020). Delineating urban park catchment areas using mobile phone data: A case study of Tokyo. Computers, Environment and Urban Systems, 81, 101474 https://doi.org/10.1016/j.compenvurbsys.2020.101474
Győri, F. (2013). Természetföldrajzi adottságokat kiaknázó sportrekreációs és sportturisztikai kínálat Szegeden és környékén. In L. Veres (Ed.), Regionális földrajzi tanulmányok (pp.157-170). Egyesület Közép-Európa Kutatására.
Győri, F., & Tóth, L. (2022). A városi parkok szerepe a rekreációban és az egészségfejlesztésben, különös tekintettel a fizikai aktvitásra. Deliberationes, 15(2), 98-117.
Hillsdon, M., Panter, J., Foster, C., & Jones, A. (2006). The relationship between access and quality of urban green space with population physical activity. Public Health, 120(12), 1127–1132. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2006.10,007
Joseph, R.P., & Maddock, J.E. (2016). Observational Park-based physical activity studies: A systematic review of the literature. Preventive medicine, 89, 257–277. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2016.06.016
Kaczynski, A.T., Potwarka, L.R., & Saelens, B.E. (2008). Association of park size, distance, and features with physical activity in neighborhood parks. American Journal of Public Health, 98(8), 1451–1456. https://doi.org/10.2105/AJPH.2007.129064
Kaczynski, A.T., Potwarka, L.R., Smale, B., & Havitz, M.E. (2009). Association of Parkland Proximity with Neighborhood and Park-based Physical Activity: Variations by Gender and Age. Leisure Sciences, 31(2), 174-191.https://doi.org/10.1080/01490400802686045
Kaczynski, A.T., Besenyi, G.M., Stanis, S.A., Koohsari, M.J., Oestman, K.B., Bergstrom, R.D., Potwarka, L.R., & Reis, R.S. (2014). Are park proximity and park features related to park use and park-based physical activity among adults? Variations by multiple socio-demographic characteristics. The International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 11. https://doi.org/10.1186/s12966-014-0146-4
Karancsi, Z., Szalma, E., Oláh, F., & Horváth, G. (2016). A városi parkok és szerepük az idegenforgalomban Szeged példáján. In I. Pajtókné Tari, & A. Tóth (Eds.), Magyar Földrajzi Napok 2016 (pp. 695-708). Magyar Földrajzi Társaság, Agria Geográfia Alapítvány, Eszterházy Károly Egyetem.
Koohsari, M.J., Kaczynski, A.T., Giles-Corti, B., & Karakiewicz, J. (2013). Effects of access to public open spaces on walking: Is proximity enough? Landscape and Urban Planning, 117, 92-99. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2013.04.020
Kothencz, G. (2015). Szegedi parkok életminőség-befolyásoló hatásainak elemzése látogatói vélemények alapján. Területi Statisztika, 55(4), 370-379.
Kothencz, G., Kolcsár, R.A., Cabrera-Barona, P., & Szilassi, P. (2017). Urban Green Space Perception and Its Contribution to Well-Being. International Journal of Environmental Research and Public Health, 14(7), 766. https://doi.org/10.3390/ijerph14070766
Kuo, F.E., Sullivan, W.C., Coley, R.L., & Brunson, L. (1998). Fertile ground for community: Inner-city neighborhood common spaces. American Journal of Community Psychology, 26(6), 823–851.
Laczkó, T., Ács, P., Morvay-Sey, K., Cselik, B., & Stocker, M. (2023). The Role of Sports in the Subjective Psychological Well-Being of Hungarian Adult Population in Three Waves of the COVID-19 Pandemic. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(1), 660. https://doi.org/10.3390/ijerph20010660
Marcus, C., & Francis, M. (1998). People places: Design guidelines for urban open space. Wiley.
Ng, S. W., & Popkin, B. M. (2012). Time use and physical activity: a shift away from movement across the globe. Obesity reviews : an official journal of the International Association for the Study of Obesity, 13(8), 659–680. https://doi.org/10.1111/j.1467-789X.2011.00982.x
Paár, D., & Ács, P. (2015). Közgazdaságtan a sport területén. In P. Ács (Ed.), Sport és Gazdaság (pp. 321-378). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.
Parks, S.E., Housemann, R.A., & Brownson, R.C. (2003). Differential correlates of physical activity in urban and rural adults of various socioeconomic backgrounds in the United States. Journal of Epidemiology and Community Health, 57(1), 29–35. https://doi.org/10.1136/jech.57.1.29
Rundle, A., Quinn, J., Lovasi, G., Bader, M.D., Yousefzadeh, P., Weiss, C., & Neckerman, K. (2013). Associations between body mass index and park proximity, size, cleanliness, and recreational facilities. American Journal of Health Promotion, 27(4), 262–269. https://doi.org/10.4278/ajhp.110809-QUAN-304
Seeland, K., Dübendorfer, S., & Hansmann, R. (2009). Making friends in Zurich’s urban forests and parks: The role of public green space for social inclusion of youths from different cultures. Forest Policy and Economics, 11(1), 10–17. https://doi.org/10.1016/j.forpol.2008.07.005
Sullivan, W.C., Kuo, F.E., & Depooter, S.F. (2004). The Fruit of Urban Nature: Vital Neighborhood Spaces. Environment and Behavior, 36(5), 678–700. https://doi.org/10.1177/0193841X04264945
Szeged MJVÖ (2018): Zöld város kialakítása a szegedi Ligetben. Akcióterületi Terv. TOP-6.3.2-15-SG1-2016-00001. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. https://kimittud.hu/request/18422/response/26140/attach/3/SG1%20LIGET%20ATT.pdf
Van Herzele, A., & De Vries, S. (2012). Linking green space to health: a comparative study of two urban neighbourhoods in Ghent, Belgium. Population and Environment, 34, 171–193 https://doi.org/10.1007/s11111-011-0153-1
Veitch, J., Ball, K., Crawford, D., Abbott, G., & Salmon, J. (2013). Is park visitation associated with leisure-time and transportation physical activity?. Preventive Medicine, 57(5), 732–734. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2013.08.001
Vert, C., Carrasco-Turigas, G., Zijlema, W., Espinosa, A., Cano-Riu, L., Elliott, L.R., Litt, J., Nieuwenhuijsen, M.J., & Gascon, M. (2019). Impact of a riverside accessibility intervention on use, physical activity, and wellbeing: A mixed methods pre-post evaluation. Landscape and Urban Planning, 190, https://doi.org/10.1016/J.LANDURBPLAN.2019.103611
Wicker, P., Hallmann, K., & Breuer, C. (2012). Micro and macro level determinants of sport participation. Sport, Business and Management, 2(1), 51-68. https://doi.org/10.1108/20426781211207665
Wolch, J., Byrne, J., & Newell, J. (2014). Urban Green Space, Public Health, and Environmental Justice: The Challenge of Making Cities’ Just Green Enough. Landscape and Urban Planning, 125, 234-244. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2014.01.017
