A pedagógusképzés paradigmaváltás előtt áll. A pedagógusok képzése az intézmények, a fenntartók, és a pedagógusképzők együttműködésének összefüggésében vizsgálható. Jelen tanulmány a képzők szemszögéből, egy szűk keresztmetszeten keresztül mutatja be azt, hogy milyen beavatkozásokkal, milyen lehetséges változások történhetnek, akár lokális szinten alkalmazott módszertani megoldásokkal, kidolgozott eljárásokkal, akár a rendszer megújításának egészére vonatkozóan. A tanulmány rövid áttekintést nyújt a mentorálás fogalmáról, a hazai köznevelésben és felsőoktatásban használt fogalomértelmezéséről, a mentorálás típusairól, a mentorálás folyamatáról, a mentorok szakmai felkészültségéről, a mentorálási attitűdjéről. Ezen túl, bemutatásra kerülnek a mentorálással kapcsolatos vélemények és tapasztalatok vizsgálatai eredményeinken keresztül. A tanulmány lehetséges fejlesztési irányokat fogalmaz meg a hazai mentorálás gyakorlatában, a pedagógusképzés modernizációját fókuszba helyezve.
Bencsik, A., & Juhász, T. (2016). A mentorálás, mint a tudásátadás formája Magyarországon. Gradus, 1. 179–184.
Bíró, Gy. (Ed.). (2020). Óvodapedagógusok gyakorlati képzési programja. Gál Ferenc Egyetem. https://gfe.hu/wp-content/uploads/2020/09/gfe-pk-gyakorlati-kepzesi-program-es-utmutato-levelezo-tagozatos-ovodapedagogusok-r.pdf
Bíró, Gy. (2019). A köznevelés rendszere - főiskolai tankönyv, jegyzet. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar – Gál Ferenc Főiskola Egészségügyi- és Szociális Tudományi Kar.
Braun J. (2008). A rendszerszemléletű mentorképzés alapja. Szakoktatás, 6(1), 19-22.
Chrappán, M. (Ed.). (2015). Tanárképzési háromszögek: iskolák, fenntartók és képzők együttműködése – összehasonlító országtanulmányok. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
Dávid, M. (2014). A mentor kommunikációs készségei. In É. Gefferth (Ed.), Mentorálás a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_35_net.pdf
Fejes J. B., Kasik, L., & Kinyó, L. (2009). Bevezetés a mentorálás kutatásába. Iskolakultúra, 5-6, 40-52.
Haynes, R., & Gosh, R. (2008). Mentoring and Succession Management: an Evaluative Approach to the Strategic Collabaration Model. Review of Business.
Klein, S. (2016). Vezetés és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó.
Klein, B., & Klein, S. (2012). A szervezet lelke. Edge 2000 Kiadó.
M. Nádasi, M. (Ed.). (2010). A mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi előkészítése. A mentorképzés nemzetközi áttekintése I. kötet. ELTE Eötvös Kiadó.
Mayer, J. (2010). Mentorok könyve. TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0008 projekt.
Nagy, J. (2000). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó.
Nagy, T. (2014). A tehetségek mentorálása, rövid történeti áttekintés. In É. Gefferth (Ed.), Mentorálás a tehetséggondozásban. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_35_net.pdf
Paksi, B., Veroszta, Zs., Schmidt, A., Magi, A., Vörös, A., & Felviczi, K. (2015). Pedagógus – pálya – motiváció, Oktatási Hivatal.
Sió, L., & Bogdány, Z. (2015). Továbbképzés, tanulás, szakmai fejlődés rendszermodell-javaslat. Oktatási Hivatal.