In many cases, the education and development of children raises special pedagogical issues, and this is no different in the field of language communication. The study first discusses the particularly important role of the mother tongue in our daily lives as part of cultural competence, and then identifies specific pedagogical cases. After identifying the problems associated with language and communication skills, it goes on to discuss ways of identifying them highlighting mother-tongue games and literary works as possible tools for their development.
Csányi, Y. (2005). A hallássérült gyermekek korai fejlesztése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
Csertő, A. & Ecsédi, A. & Nagy, J. & Puppi, J. (1982). Iskolaelőkészítő kompenzálás, Tankönyvkiadó, Budapest
Dankó, E.-né (2016). Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában. Második, javított kiadás. Flaccus Kiadó, Budapest
Farkas M., & Perlusz A. (2000). A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és oktatása. In. ILLYÉS S. (szerk.) Gyógypedagógiai alapismeretek. 505–535. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest
Gósy, M. (1997). Beszéd és Óvoda. Nikol gazdasági munkaközösség, Budapest
Gyarmathy, É. (2021). https://www.patreon.com/veiszeralinda
Katona, K. (2007). Adalékok az óvodai anyanyelvi fejlesztés témaköréhez, In Diskurzus 2007: 177-187.
Katona, K. (2018). Mindenben anyanyelv, Raabe Kiadó, Budapest
Lukács, Á. & Kas, B. (2008). A specifikus nyelvi zavar biológiai alapjai In Pedagógusképzés 6. évf. 1-2. sz. / 2008 pp 69-78.=
Lukács, Á. & Kas, B. (2011). Érts és értesd meg magad! – A nyelvi fejlődés folyamata és elmaradásai. In: Balázs István (szerk.): A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 180–224.=
Lukács, Á. & Kas, B. & Pléh, Cs. (2014). A specifikus nyelvfejlődési zavar. In: Pléh, Cs., Lukács, Á. (szerk.) Pszicholingvisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
McCreery, R. W. & Walker, E. A. & Spratford, M. & al. (2015). Longitudinal predictors of aided speech audibility in infants and children. Ear and Hearing 2015;36:24S-37S.
Dr. Pukánszky, B. (2020). A speciális pedagógia a neveléstudomány rendszerében szerk: Dr. Kozma, Gábor Szeged, Gerhardus Kiadó, 83 p.
Rescorla, L. (1989). The Language Development Survey: A screening tool for delayed language in toddlers. Journal of Speech and Hearing Disorders, 54 (4), pp. 587–599.
Sugárné Kádár, J. (1985). Nyelvi-kommunikációs gyakorlatrendszer 5-6 éves óvodások számára. In Beszéd és kommunikáció az óvodás- és kisiskolás korban (Szerk.: Sugárné Kádár Júlia), Akadémiai Kiadó, Budapest, 202-211. o.
Terestyéni T. (2006). Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig. Typotex Kiadó, Budapest 348. o.
Watzlawick, P. & Beavin, J. A. & Jackson, D. D. (1968). Pragmatics of Human Communication, Co.: Faber and Faber, London
EüK 9. szám EMMI szakmai irányelv „a 0–18 éves korú gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről és a kiszűrt gyermekek gondozásba, rehabilitációba vételéről” http://www.mave.hu/uploads/file/Hallasszures.pdf (Letöltve: 2021. 10. 07.)