Kutatásunk témája az általános iskolai egészségnevelés témakörébe tartozik. Méréseket két alapfokú oktatási intézményben végeztünk 2022 év tavaszán.
Legfőbb célkitűzéseink:
A vizsgálati helyzet feltáró jellegű, eszköze kérdőív volt, mely 8 kérdést tartalmazott (egészségtudatosság, egészségmagatartás megismerésére irányuló kérdésekkel).
A mérési adatok azt mutatták, hogy az életkor előrehaladtával kevésbé érzik a tanulók magukat testileg egészségesnek. Táplálkozás vonatkozásában a vegyes, változatos táplálkozás megjelenik a tanulók mindennapjaiban. Az eredményeinek tükrében megállapítható, hogy 7. osztálytól kezdődően mind a lányok, mind a fiúk tekintetében csökken az iskolán kívüli fizikai aktivitás mértéke. Saját mintánkban a 7. osztály után jön el az az időszak, amikor „elveszítjük” a fiatalokat.
Mi osztjuk azt a véleményt, hogy a hatékony egészségneveléshez elengedhetetlen a nevelők és a tanulók szoros együttműködése, valamint a nevelők közötti szoros együttműködés szaktól, képesítéstől függetlenül.
Ez a kutatás a vizsgált tanulók legalapvetőbb életmódbeli, egészségtudatossági elemeit vizsgálta, nem teljes körűen.
Cselik, B., Melczer, Cs., Szmodis, M., Szőts, G., & Ács, P. (2014). Felső tagozatos diákok sportolási és táplálkozási szokásai. Összehasonlító elemzés általános iskola felső tagozatán, táplálkozás és mozgás területén. Magyar Sporttudományi Szemle, 15(2), 25-26.
Cselik, B., Rétsági, E., & Ács, P. (2021). Egészségfejlesztő program hatása általános iskolás diákok egészségmagartására. Magyar Sporttudományi Szemle, 22(2), 12-13.
Konczos, Cs. (2012). Az egészségtudatosság és az egészségdeterminánsok kölcsönhatásának vizsgálata. [Doktori értekezés]. Semmelweis Egyetem.
Koenig, H. G., Larson, D. B., & Larson, S. S. (2001). Religion and coping with serious medical illness. Ann Pharmacother, 35(3), 352–359.
WHO. (1986). Ottawai Karta alapdokumentuma. World Health Organisation.