ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A hazai neveléstudományban kevés a figyelem az anyanyelvi szövegértés-szövegalkotás kapcsolatán, noha nemzetközi szinten a kapcsolat jellemzését vizsgálják és a képességek közös komponenseit azonosítják. A hazai vizsgálatok között is előfordul olyan (főként elméleti jellegű) publikáció, ahol például a reflexiót a szövegértést és a szövegalkotást összekapcsoló gondolkodási műveletként értelmezik.
Feltételezhető, hogy a szövegek megértésének sikere kapcsolatban áll a szövegek megalkotásának illetve megfogalmazásának sikerességével, és fordítva.
Szisztematikus áttekintésünkben a 1984-2015 között keletkezett nemzetközi vizsgálatokból előre definiált szelektálási szempontok mentén tizenkilenc angol nyelven írt, anyanyelvi képességekre vonatkozó, empirikus pedagógiai munkát emeltünk ki és elemeztünk. Továbbá négy nemzetközi áttekintést is ismertettünk.
Eredményeink szerint a szövegértés és a szövegalkotás közötti kapcsolat létezése vitathatatlan, s felértékelődik a közös komponensek, így például a reflexió szerepe. A reflexió fogalma ezáltal szükséges, hogy a hazai szakirodalomban árnyaltabbá váljon. A kétirányú kapcsolat gyakorlati igazolása, valamint a közös komponensek és szerepük azonosítása új feladatokat jelenthet a pedagógiai gyakorlat és kutatás számára.
Abbott, R. D., Berninger, V. W., & Fayol, M. (2010). Longitudinal Relationships of Levels of Language in Writing and Between Writing and Reading in Grades 1 to 7. Journal of Educational Psychology, 102(2), 281–298. https://doi.org/10.1037/a0019318
Ahmed, Y., Wagner, R. K., & Lopez, D. (2014). Developmental Relations between Reading and Writing at the Word, Sentence and Text Levels: A Latent Change Score Analysis. Journal of Educational Psychology, 106(2), 419-434. https://doi.org/10.1037/a0035692
Allen, L. K., Snow, E. L., Crossley, S. A., Jackson, G. T., & McNamara, D. S. (2014). Reading comprehension components and their relation to writing. L’année psychologique/Topics in Cognitive Psychology, 114(4), 663–691. https://doi.org/ 10.4074/ S0003503314004047
Bárdossy, I., Dudás, M., Pethőné, N. Cs., & Priskinné, R. E. (2002). A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Tanulási segédlet pedagógusok és pedagógusjelöltek számára a saját élményű tanuláshoz. Pécsi Tudományegyetem.
Berninger, V. W., Abbott, R. D., Jones, J., Wolf, B. J., Gould, L., Anderson-Youngstrom, M., Shimada, S., & Apel, K. (2006). Early Development of Language by Hand: Composing, Reading, Listening, and Speaking Connections; Three Letter-Writing Modes; and Fast Mapping in Spelling. Developmental Neuropsychology, 29(1), 61–92. https://doi.org/ 10.1207/s15326942dn2901_5
Boscolo, P., Ariasi, N., Del Favero, L., & Ballarin, C. (2011). Interest in an Expository Text: How Does It Flow from Reading to Writing? Learning and Instruction, 21(3), 467–480. https://doi.org/10.1016/j.learninstruc.2010.07.009
Cao, F., & Perfetti, C. A. (2016). Neural Signatures of the Reading-Writing Connection: Greater Involvement of Writing in Chinese Reading than English Reading. PLoS ONE, 11(12), 1–23. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0168414
Csépe, V. (2006). Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó.
D. Molnár, É. & Molnár, E. K. (2013). A szövegalkotás és a szövegértés összefüggései egy 9. évfolyamos mintán. Előadás: XI. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged, 2013. 04. 11-13.
Del Campo, R., Buchanan, W. R., Abbott, R. D., & Berninger, V. W. (2015). Levels of Phonology Related to Reading and Writing in Middle Childhood. Reading and Writing, 28(2), 183–198. https://doi.org/10.1007/s11145-014-9520-5
El-Hindi, A. E. (1996). Enhancing Metacognitive Awareness of College Learners. Reading Horizons, 36(3), 214–244. https://scholarworks. wmich.edu/ reading _horizons/ vol36/iss3/2
Fitzgerald, J., & Shanahan, T. (2000). Reading and Writing Relations and Their Development. Educational Psychologist, 35(1), 39–50. https://doi.org/10.1207/S15326985EP3501_5
Filippetti, V. A., & Richaud, M. C. (2015). Do Executive Functions Predict Written Composition? Effects beyond Age, Verbal Intelligence and Reading Comprehension. Acta Neuropsychologica, 13(4) 331–349. https://doi.org/10.1093/ oso/9780 1988 63564 .003.0006
Flower, L. (1988). The Construction of Purpose in Writing and Reading. College English, 50(5) 528–550. https://doi.org/10.2307/377490
Forgács, A., & Szabóné, F. A. (2000). Az anyanyelvi képességek mérése a 9. osztály kezdetén. Budapesti Nevelő, 36(1), 62–70.
Frost, J. (2001). Phonemic Awareness, Spontaneous Writing, and Reading and Spelling Development from a Preventive Perspective. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 14(5–6), 487–513. https://doi.org/10.1023/A:1011143002068
Genlott, A. A., & Grönlund, Å. (2013). Improving literacy skills through learning reading by writing: The iWTR method presented and tested. Computers & Education, 67(1), 98–104. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2013.03.007
Gibson, A., Kitto, K., & Bruza, P. (2016). Towards the Discovery of Learner Metacognition from Reflective Writing. Journal of Learning Analytics, 3(2), 22–36. https://doi. org/ 10.18608/jla.2016.32.3
Glasser, J. E. (1990). The Reading-Writing-Reading Connection: An Approach to Poetry. English Journal, 79(7), 22–26. https://doi.org/10.2307/818711
Goen, S., & Gillotte-Tropp, H. (2003). Integrating Reading and Writing: A Response to the Basic Writing "Crisis". Journal of Basic Writing, 22(2), 90–113. https://www .jstor .org /stable/43443776
Grabe, W., & Zhang, C. (2016). Reading-Writing Relationships in First and Second Language Academic Literacy Development. Language Teaching, 49(3), 339–355. https:// doi.org/ 10.1017/S0261444816000082
Graham, S., Berninger, V., & Abbott, R. (2012). Are Attitudes toward Writing and Reading Separable Constructs? A Study with Primary Grade Children. Reading & Writing Quarterly, 28(1), 51–69. https://doi.org/10.1080/10573569.2012.632732
Hayes, S. M. & Williams, J. L. (2016). ACLT 052: Academic Literacy--An Integrated, Accelerated Model for Developmental Reading and Writing. NADE Digest, 9(1), 13–22. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1097459.pdf
Hebert, M., Simpson, A., & Graham, S. (2013). Comparing Effects of Different Writing Activities on Reading Comprehension: A Meta-Analysis. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 26(1), 111–138. https://link.springer. com/article /10. 1007/ s11145-012-9386-3
Horváth, Zs. (2008). Írni jó! A szövegalkotás fejlesztése. In Zs. Bánkuti & J. Lukács (Eds.), Tanulmányok az érettségiről: Hatásvizsgálat, tantárgyi vizsgák értékelése, feladatfejlesztés. (pp. 323–351). OFI. https://ofi.oh.gov.hu/sites/ default/files/ ofipast/ 2009/05/323-351.pdf
Jones, C. D., & Reutzel, D. R. (2015). Write to Read: Investigating the Reading-Writing Relationship of Code-Level Early Literacy Skills. Reading & Writing Quarterly, 31(4) 297–315. https://doi.org/10.1080/10573569.2013.850461
Kádárné, F. J. (1990). Hogyan írnak a tizenévesek? – Az IEA-fogalmazásvizsgálat Magyarországon. Akadémiai Kiadó.
Kent, S. C., & Wanzek, J. (2016). The Relationship between Component Skills and Writing Quality and Production across Developmental Levels: A Meta-Analysis of the Last 25 Years. Review of Educational Research, 86(2), 570–601. https://files.eric.ed.gov/ fulltext/ED579887.pdf
Keskin, H. K. (2015). The Relationships between Dimensions of Writing Motivation and Reading Comprehension. Educational Research and Reviews, 10(7), 856–860. https:// doi.org/10.5897/ERR2015.2131
Kim, Y.-S. G., Park, C. H., & Wagner, R. K. (2014). Is Oral/Text Reading Fluency a “Bridge” to Reading Comprehension? Reading and Writing, 27(1), 79–99. https://doi.org/ 10.1007/s11145-013-9434-7
Koons, H. H. (2008). The Reading-Writing Connection: An Investigation of The Relationship Between Reading Ability and Writing Quality Across Multiple Grades and Three Writing Discourse Modes. PhD-disszertáció. Kézirat Doctoral School of Education, University of North Carolina. Online 2017.04.19-i megtekintés, http://gradworks.umi.com/33/04/3304287.html
Lee, J., & Schallert, D. L. (2016). Exploring the Reading-Writing Connection: A Yearlong Classroom-Based Experimental Study of Middle School Students Developing Literacy in a New Language. Reading Research Quarterly, 51(2), 143–164. https://doi.org/ 10.1002/rrq.132
Marjokorpi, J. (2023). The relationship between grammatical understanding and writing skills in Finnish secondary L1 education. Reading and Writing, 36, 2605–2625. https:// doi.org/10.1007/s11145-022-10405-z
Mateos, M., Cuevas, I., Martin, E., Martin, A., Echeita, G., & Luna, M. (2011). Reading to Write an Argumentation: The Role of Epistemological, Reading and Writing Beliefs. Journal of Research in Reading, 34(3), 281–297. https://doi.org/10.1111/j.1467-9817.2010.01437.x
Molnár, E. K. (2000). A fogalmazási képesség fejlődésének mérése. Iskolakultúra, 10(8) 49–59. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19315/19105
Molnár, E. K. (2012). Szövegértési és szövegalkotási teljesítmények összefüggései egy fejlesztőprogram eredményességében. In A. Benedek, P. Tóth & A. Venovatti (Eds.), A munka és a nevelés világa a tudományban: XII. Országos Neveléstudományi Konferencia. Program és összefoglalók. (p. 74). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság.
Molnár, E. K., & Nagy Zs. (2012). Anyanyelvi tudásszintmérések és képességvizsgálatok. In B. Csapó (Ed.): Mérlegen a magyar iskola. (pp. 191–240). Tankönyvkiadó. https://mek.oszk.hu/12300/12314/12314.pdf
Nagy, J. (2002). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó.
Niedo Jones, J., Abbott, R. D., & Berninger, V. W. (2014). Predicting Levels of Reading and Writing Achievement in Typically Developing, English-Speaking 2(nd) and 5(th) Graders. Learning Individual Differencies, 32, 54–68. https://doi.org/ 10. 1016/ j.lindif.2014.03.013
Parodi, G. (2007). Reading-Writing Connections: Discourse-Oriented Research. Reading and Writing: An Interdisciplinary Journal, 20(3), 225–250. https://doi.org/10.1007/s11145-006-9029-7
Pintér, H., & Molnár, P. (2017). A forrásokra építő tanuláscélú írás. A forrásalapú írás. Magyar Pedagógia, 117(1), 29–48. https://doi.org/10.17670/MPed.2017.1.29
Plakans, L. (2008). Comparing composing processes in writing-only and reading-to-write test tasks. Assessing Writing, 13(1), 111–129. https://doi.org/10.1016/j.asw.2008.07.001
Pléh, Cs. (1998): A mondatmegértés a magyar nyelvben. Osiris Kiadó.
Pusztai, K. (2008). A szövegértés-szövegalkotás mint a kompetenciafejlesztés eszköze. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja.
Shanahan, T. (1984). Nature of the reading–writing relation: An exploratory multivariate analysis. Journal of Educational Psychology, 76(1), 466–477. https://doi.org/ 10.1037/ 0022-0663.76.3.466
Shanahan, T., & Lomax, R. (1986). An analysis and comparison of theoretical models of the reading–writing relationship. Journal of Educational Psychology, 78, 116–123. https:// doi.org/10.1037/0022-0663.78.2.116
Silva, A. A., & Martins-Reis, V. O. (2016). The influence of morphological awareness on reading and writing: a systematic review. Codas, 29(1). https://doi.org/10.1590/2317-1782/20172016032
Szivák, J. (2014). Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. A pedagógusképzés megújítása: Alapozó tanulmányok. ELTE Eötvös Kiadó.
Takala, M. (2013). Teaching Reading through Writing. Support for Learning, 28(1), 17–23.
Veszelszki, Á. (2017). Netnyelvészet: Bevezetés az internet nyelvhasználatába. L’Harmattan Kiadó.
Yangin, B. (2009). The Relationship between Readiness and Reading and Writing Performances. Hacettepe University Journal of Education, 36(1), 316–3 26.
