ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Technological innovations and the developments that follow them, usually in different forms and degrees, have always had an impact on the world of work, on labour market processes and on the people who work.
These changes have significant social impacts. Some of these changes are permanent, others are short-term and therefore temporary. Some of the processes are clearly positive: the emergence and growth of new knowledge-intensive industries is creating new opportunities to alleviate some of the problems of overpopulated societies and to improve the quality of life and well-being on the individual as well as social level. At the same time, accelerating technical and technological progress means that we are facing many new and unprecedented challenges.
The most striking feature of the current changes is their unprecedented acceleration and speed. This increases the uncertainty of economic decisions, with clear implications for the labour market.
It is no longer disputed that with the spread of information technologies, certain characteristics of work and, as a consequence, the forms of employment associated with the labour force have had to change. The continuing change in occupational relations has made it essential to transform the existing definitions and attitudes to work.
A radical transformation of the world of work is required and imposed by the new period of the industrial revolution that is about to begin. The aim of this paper is to describe the future dimensions of work and the labour market and the factors that will determine and influence them.
In doing so, it addresses the related changes in labour and labour market relations, the socio-economic drivers of these changes and their likely consequences. It presents the new non-traditional dominant trends in the changing world of work, the challenges facing the main stakeholders, employees and employers.
Abonyi, J., & Miszlivetz, F. (2016). Ipar 4.0 megoldások kialakításának feltételrendszere. https://www.researchgate.net/publication/301892028_Ipar_40_megoldasok_kialakitasanak_feltetelrendszere. (Letöltés: 2022.12.03.)
Antalik, I., Karácsony, P., Szeiner, Zs., Gyurián, N., Kovács, Á., Szabó, D., & Poór, J. (2022). A V4 országok aktuális munkaerőpiaci trendjeinek összehasonlítása. In E. Korcsmáros (Ed), 13th International Conference of J. Selye University, Economics Section, Conference Proceedings. https://doi.org/10.36007/4119.2022.09
Berde, É., & Drabancz, Á. (2021). Az idősek változó szerepe a „jövő munkahelyén” – az idősek munkavállalásakor fellépő diszkrimináció elemzése. Új Munkaügyi Szemle, 2(3), 46-58. https://www.metropolitan.hu/upload/00be75ea3a6b70d.
Borbély-Pecze, T. B.(2019). A munka jövője és a munkaügyi szolgálatok Európában. Munkaügyi Szemle, 62(2), 35-47. https://drive.google.com/file/d/1G56dh11c-FRTLmRBldrAPFk1eGbgeqWy/view
European Parlament. (2016). Industry 4.0. European Parlament. https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/570007/IPOL_STU(2016)570007_EN.pdf
Ilyés, M. (2018). Munkaerő-piaci kihívások és az új generációk megítélése a magyar vállalatok szemszögéből. Labor market challenges and judging the new generation from the point of view of hungarian enterprises. Közép-Európai Közlemények, 11(3), 139–148. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/31712
Jenei, Sz., & Módosné Szalai, Sz. (2022). A digitális átalakulás és a koronavírus járvány hatásai a munkaerőpiacon: Rugalmas munkavégzési formák térnyerése Magyarországon. Új Munkaügyi Szemle, 3(2), 2-12. https://www.metropolitan.hu/upload/ e194a72638b91d8544e990d72ef015434802344f.pdf
Juhász, T. (2019). Paradigmaváltás: Hogyan tekintsünk az emberi erőforrásra a negyedik ipari forradalom küszöbén? Munkaügyi Szemle, 62(5), 53-57. https://drive.google.com/file/d/ 1dbYX3KTW6IIuE0lxTJNI7e_HH9Tkq6W3/view
Kurzweil, R. (2013). A szingularitás küszöbén – Amikor az emberiség meghaladja a biológiát. Ad Astra.
Lovászy, L. G. (2020). A jövő munkahelye – a munka jövője. Új Munkaügyi Szemle, 1(2), 2-13. https://www.metropolitan.hu/upload/9605859f20c2488
Mandl, I., Curtarelli, M., Riso, S., Vargas, O., & Gerogiannis, H. (2015). New forms of employment. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions, New forms of employment. Eurofound. www.europa.eu
Nemeskéri, Gy. (2020). A termelő ember helyzete a munkaerőpiac jelen állapotában. Új Munkaügyi Szemle, 1(4), 23-28. https://www.metropolitan.hu/upload/ 9f49a2853602bafac40084e533008c839c1a3941.pdf
Némethy, K., & Poór, J. (2019). A jövő munkahelye az Ipar 5.0 küszöbén. Munkaügyi Szemle, 62(1), 9-17. http://munkaugyiszemle.hu/jovo-munkahelye-az-ipar-50-kuszoben
Novák, D. (2023). Így lesz a munkavállalók mentális jóllétének támogatásából valós eredmény. HRPWR. https://hrpwr.hu/cikk/igy-lesz-a-munkavallalok-mentalis-jolletenek-tamogatasabol-valos-eredmeny
Orlik, J., Casasbuenas, J., & Helkkula, K. (2018). Digital Frontrunners. Designing inclusive skills policy for the digital age. Digital_Frontrunners_Web. www.nesta.org.uk
Patóné Szűcs B., Kunos, L., Metszősy, G., & Hollósy-Vadász, G. (2021). A munkakörök és kompetenciák pandémia érintettsége. In J. Poór, et al. (Eds.), COVID-19 koronavírus-válság: harmadik fázis. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. https://press.mater.uni-mate.hu/32/1/KoronaHR_kutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9s%20-%203%20%20f%C3%A1zis_2021.pdf
Pirohov-Tóth, B. (2022). Munkapiaci trendek a koronavírus-járvány idején. Vezetéstudomány, 53(1), 29-43. https://doi.org/10.14267/VEZTUD
Pirohov-Tóth, B., & Kiss, Zs. (2022). A Covid 19 vírus munkavállalói kompetenciákra gyakorolt hatása. Új Munkaügyi Szemle, 3(2), 13-24. https://www.metropolitan.hu/upload/ bbae66217ef4920cf6754f1ee9fecb72b20b2dab.pdf
Pongrácz, F. (2018). Társak vagy vetélytársak? Robotok és emberek a munkaerőpiacon. Munkaügyi Szemle, 61(1) 2-8. https://drive.google.com/file/ d/1WoYp8fMEBLmcu9G0 WeSpZKHQZQdAYtxl/view
PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés (2023). PWC Magyarország. https://www.pwc.com/hu/hu/ceo.html#a_ma_kihivasai. (Letöltés: 2023. 05. 02.)
