ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A perinatális veszteségek jelentőst traumát jelentenek a nők számára, melyek nem megfelelő feldolgozása számos rövid- és hosszú távú negatív hatással jár együtt. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy a magzati halálozást megélt nők kaptak-e megfelelő lelki támogatást a szakemberek és a társas közeg részéről, illetve megjelent-e esetükben a komplikált gyász.
A vizsgálatban 7 perinatális veszteséget megélt nő vett részt. Félig strukturált mélyinterjú segítségével került feltárása a veszteségek megélése, valamint az észlelt professzionális és társas támogatás szinte retrospektív jelleggel. Az adatelemzés a tartalomelemzés módszerével történt.
A vizsgálat eredményei szerint a veszteséget megélt édesanyák számára nem biztosítottak az ellátás során professzionális lelki támogatást. A társas támogatás nem minden esetben tudott elegendő szupporciót biztosítani számukra, több esetben kommunikációs gátak alakultak ki a párkapcsolatban, illetve az egyéb társas kapcsolatokban. Az egészségügyi ellátással kapcsolatban több interjúalany idézett fel negatív tapasztalást. Egy esetben volt megállapítható súlyos komplikált gyász, melynek feldolgozása csak évekkel később történt meg.
Jelen tanulmány felhívja a figyelmet a perinatális veszteséget megélt nők mentálhigiénés támogatásának fontosságára, valamint az szülészeti-nőgyógyászati osztályon dolgozó szakemberek érzékenyítésére.
Adolfsson, A., Bertero, C., & Larsson, P.G. (2006). Effect of a structured follow-up visit to a midwife on women with early miscarriage: a randomized study. Acta Obstetricia Gynecologica Scandinavica, 85(3), 330-335. doi: 10.1080/00016340500539376.
Boyle, F.M., Vance, J.C., Najman, J.M., & Therale, M. J. (1996). The mental health impact of stillbirth, neonatal death or SIDS: prevalence and patterns of distress among mothers. Social Science & Medicine, 43, 1273-1282. doi: 10.1016/0277-9536(96)00039-1.
Cuisinier, M.C., Kuijpers, J.C., Hoogduin, C. A., de Graauw, C. P., & Janssen, H. J. (1993). Miscarriage and stillbirth: time since the loss, grief intensity and satisfaction with care. European Journal of Obstetrics Gynecology and Reproductive Biology, 52(3), 163-168. doi: 10.1016/0028-2243(93)90066-l.
Frost, M., & Condon, J. T. (1996). The psychological sequelae of miscarriage: a critical review of the literature. Australian and New Zeland Journal of Psychiatry, 30(1), 54-62. doi: 10.3109/00048679609076072.
Hughes, P., & Riches, S. (2003). Psychological aspects of perinatal loss. Current Opinion in Obstetrics Gynecology, 15(2), 107-11. doi: 10.1097/00001703-200304000-00004.
Janssen, H.J., Cuisinier, M.C., de Graauw, K. P., & Hoogduin K. A. (1997). A prospective study of risk factors predicting grief intensity following pregnancy loss. Arch Gen Psychiatry, 54:56-61. doi: 10.1001/archpsyc.1997.01830130062013.
Kersting, A., & Wagner, B. (2012): Complicated grief after perinatal loss, Dialogues in Clinical Neuroscience, 14:2, 187-194. doi: 10.31887/DCNS.2012.14.2/akersting
Kiss, E. CS., & Sz. Makó, H. (2015). (2015). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány.
Kovácsné Török, Zs., & Szeverényi, P. (1996). A vetélés és a szülés körüli gyermekelvesztés a pszichológus szemével. A Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti - Nőgyógyászati Társaság II: Kongresszusán elhangzott referátum anyaga, Gyula.
Lasker, J. N., & Toedter, L. J. (1991). Acute versus chronic grief: the case of pregnancy loss. Ami J Orthopsychiatry, 61(4), 510-22. doi: 10.1037/h0079288.
Li, J., Johansen, C., Hansen, D., & Olsen, J. (2002). Cancer incidence in parents who lost a child: a nationwide study in Denmark. Cancer, 95(10), 2237-2242. doi: 10.1002/cncr.10943.
Neugebauer, R., Kline, J., Shrout, P., Skodol, A., O'Connor, P., Geller, P.A., Stein, Z., & Susser, M. (1997). Major depressive disorder in the 6 months after miscarriage. JAMA, 277(5), 383-388. PMID: 9010170
Nikcevic, A.V., Tunkel, S. A., & Nicolaides, K. H. (1998). Psychological outcomes following missed abortions and provision of follow-up care. Ultrasound Obstet Gynecology, 11(2), 123-128. doi: 10.1046/j.1469-0705.1998.11020123.x.
Stroebe, M., Schut, H., & Stroebe, W. (2007). Health outcomes of bereavement. Lancet, 370(9603),1960-1973. doi: 10.1016/S0140-6736(07)61816-9.
Török, Zs. (2015). A perinatális veszteségélmény pszichológiája. In N. Pápai & A. Rigó (Eds.), Reproduktív egészségpszichológia. (86-108). ELTE Eötvös Kiadó.
Internetes hivatkozások:
WHO - Perinatal deaths per 1000 births:
https://gateway.euro.who.int/en/indicators/hfa_84-1170-perinatal-deaths-per-1000-births/
letöltve: 2023.05.04.
KSH 22.1.1.13. Magzati veszteségek száma és aránya: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0013.html
letöltve: 2023.05.04.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve a pszichológiai feladatokról szüléshez társuló veszteségek során. Szülészeti es Nőgyógyászati Szakmai Kollégium és Országos Gyermekegészségügyi Intézet.Magyar Közlöny: Hivatalos Értesítő, 2010, 13(104), 15246– 15258.
http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/kozlonyok/12/pdf/2010/104.pdf
letöltve: 2023.05.04.
