Jelen dolgozatban hazai mércével mérve hiánypótló munkát kívánok bemutatni. A tanári kiégés kockázatát a lent hivatkozott kutatások már ugyan vizsgálták, de az intézményvezetői kiégési kockázatok dimenzióit és annak a kitettségnek a mértékét az elmúlt két évtizedben nem mérték a hazai oktatáskutatók. Erre a munkára teszek most vállalást és megpróbálom feltárni azokat a változókat, amelyek szerepet játszanak az igazgatói munkából való kiégésben.A munkában történő kimerülés, a naponta monoton módon kapott újabb és újabb feladatok minden ember számára azt vetik fel, hogy jobb lenne nem dolgozni, illetve teljesen mást csinálni. Ez a problematika vetette fel immár fél ávszázada azt a törekvést, hogy a kiégést (burnout) empirikus adatokkal vizsgálják és mérhetővé tegyék. Maslach és mtsai. (2001) dolgozátk ki a pedagógusi kiégés véglegesített kérdőívét. Ezzel a mérőeszközzel dolgoztunk korábbi kutatásunkban a pedagógusok kiégést vizsgálatára támaskodva a hazai kutatások tapasztalataira is (Szabó és Jagoics, 2016). Ezúttal hazai iskolaigazgatók kiégésről alkotott vélekedéseit vizsgáltuk az adaptált Maslach-fél kérdőívvel. Az igazgatók (N=53) online töltötték ki a Likert-skálás kérdőívet, amely lakókörnyezetre, iskolai környezetre és munkatapasztaltra vonatkozóan tartalmazott háttérkérdéseket is. A nemzetközi és a hazai szakiordalomban található eredményekkel összevetve végeztük el elemzéseinket, melyet ebben a cikkben tárgyalunk.
Adams, J., & Cooper, M. (2023). Social-emotional learning (SEL) programs and
teacher burnout: A systematic review. Journal of Educational Psychology, 115(3),
-469. https://doi.org/10.1037/edu0000456
Adams, J., & Foster, C. (2020): Cognitive-behavioral strategies in managing teacher
burnout: A review. Teaching and Teacher Education, 95, 103-115. https://doi.
org/10.1016/j.tate.2020.103115
Baranggan, J.P. (2024): Effectiveness of Strategies for Aeducing Burnout Among
Public School Teachers: A Literature Aeview. International Journal of All Research
Education and Scientific Methods, 12(8), 2455-6211.
Brown, A., & Wilson, T. (2023): Workload reduction strategies and their impact on
teacher burnout: A longitudinal study. Journal of School Health, 93(5), 271-280.
Davis, L., & Thompson, H. (2020): Effectiveness of work-life balance interventions in
reducing teacher burnout: A systematic review. Teaching and Teacher Education,
, 103-115. https://doi.org/10.1016/j.tate.2020.103095
Demerouti, E., Bakker, A., Nachreiner, F. és Schaufeli, W.B. (2001): The job
demandsresources model of burnout. Journal of Applied Pscychology, 86(3), 499–
Freudenberger, H.J. (1974): Staff burnout. Journal of Social Issues, 30, 159-165.
Golembiewski, A. T. (1986): The epidemiology of progressive burnout: A primer.
Journal of Health and Human Resources Administration, 16–37.
Gordon, M., & Morrow, C. (2021): Teacher support systems and their impact on
burnout: A comprehensive review. Educational Review, 73(4), 507-525. https://doi.
org/10.1080/00131911.2021.1872123
Grayson, J. L., & Alvarez, H. K. (2008): School climate factors relating to teacher
burnout: A mediator model. Teaching and Teacher Education, 24(5), 1349–
https://doi.org/10.1016/j.tate.2007.06.005
Green, P., & Patel, A. (2022). Flexible work arrangements and teacher burnout: An
empirical study. Work and Stress, 36(1), 47-60. https://doi.org/10.1080/02678373.2
2084175
Guseva Canu, M. és mtsai. Harmonized definition of occupational burnout: A
systematic review, semantic analysis, and Delphi consensus in 29 countries.
Scandinavian Journal of Work and Environmental Health, 47(2), 95-107.
Herman, D. V., & Marlowe, M. (2005): Mondeling meaning in life: The teachers as
servant leader. Reclaiming Children and Youth, 14(3), 175–178.
Iancu, A., Ausu, A., Maroui, C. és Maricutoiu, L. (2018): The effectiveness of
interventions aimed at reducing teacher burnout: a meta-analysis. Educational
Psychology Review, 30(2), 422-458.
Jagodics Balázs (2021): A diák kiégés összefüggései a követelmény-erőforrás modellel
és a tanulmányi motivációval. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.
Jagodics, Balázs és Szabó Ava (2014): Job demands versus resources: workplace factors
related to teacher burnout. Theory and Research in Education, 9(4), 377–390.
Kanwar, Y. P. S., Singh, A. K., & Kodwani, A. D. (2009). Work—Life Balance and
Burnout as Predictors of Job Satisfaction in the IT-ITES Industry. Vision. The Journal
of Business Perspective, 13(2), 1–12. https://doi.org/10.1177/097226290901300201
Kyriacou, C. (2001): Teacher stress and burnout. Educational Research, 29(2), 146–152
Lelesz K. (2009): A tanári kiégésről mint tünetről. Új Pedagógiai Szemle, 19(6), 44–58.
Lee, S., & Chang, M. (2021): Social support networks and teacher burnout: An
empirical investigation. Journal of Educational Psychology, 113(2), 278-289. https://
doi.org/10.1037/edu0000500
Malinen, P. és mtsai. (2013): Exploring teacher self-efficacy for inclusive practices in
three diverse countries. Teaching and Teacher Education, 33, 34-44.
McCarthy, C. J., Lambert, A. G., Lineback, S., Fitchett, P., & Baddouh, P. G. (2016):
Assessing teacher appraisals and stress in the classroom: Aeview of the Classroom
Appraisal of Aesources and Demands. Educational Psychology Review, 28(3), 577–
https://doi.org/10.1007/s10648-015-9322-6
Maslach, C., Schaufeli, W. B., és Leiter, M. P. (2001): Job Burnout. Annual Review of
Psychology, 52(1), 397–422. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.52.1.397
Maslach, C. és Goldberg, J. (1998): Prevention of burnout: New perceptions. Applied
& Preventive Pschology, 7(1), 63–74.
Maslach, C. és Jackson, S.E. (1985): Patterns of burnout among a national sample of
public contact workers. Journal of Health and Humand Aesources Administration,
, 189-212.
Miller, T., & Evans, A. (2021). Administrative support and teacher burnout: A
longitudinal perspective. Educational Management Administration & Leadership,
(2), 280-295. https://doi.org/10.1177/1741143220907374
Paksi Borbála, Schmidt Andrea, Magi Anna, Eisinger Andrea és Felvinczi Katalin.
(2015): Pedagógus – Pálya – Motiváció – Egy kutatás eredményei. Oktatási Hivatal,
Budapest.
Quijada-Martinez, P.; Cedeno-Idrogo, I.A.; Teran-Angel, G. (2021): Quality of
Professional Life and Burnout of the Nursing Staff at an Intensive Care Anit in
Venezuela. Invest Educ Enfern, 39(2), 224-254.
Sadeghi, K. és Khezrlou, S. (2014): Burnout among English language teachers in Iran:
Do socio-demographic characteristics matter? Procedia – Social and Behavioral
Sciences, 98, 1590–1598.
Schaufeli, W.B. és Peeters, M. C.W. (2000). Job stress and burnout among correctional
officers: a literature review. International Journal of Stress Management, 7, 19-48.
Schaufeli, W.B. és Van Dierendonck, D. (1993): The construct validity of two burnout
measures. Journal of Open Behavior, 14, 631-647.
Skaalvik, E.M. és Skaalvik, S. (2020): Teacher burnout: relations between dimensions
of burnout, perceived school context, job satisfaction and motivation for teaching.
A longitudinal study, Teachers and Teaching, DOI: 10.1080/13540602.2021.1913404
Smith, H., és Green, L. (2021): Targeted professional development programs and
teacher burnout: A review. Journal of Teacher Education, 72(6), 897-910. https://doi.
org/10.1177/00224871211017655
Szabó Ava és Jagodics Balázs. (2016): Erőforrások és követelmények. A tanári kiégés
munkahelyi tényezőinek komplex vizsgálata. Iskolakultúra, 26(11), 3–16.
Szigeti Aéka (2023): A kiégés vizsgálata tanárok körében. Doktori disszertáció. ELTE,
Budapest.
Tatar, M. (1998): Teachers as significant others: gender differences in secondary school
pupils’ perceptions. British Journal of Educational Psychology, 68(2), 217-227.
Tatar, M. és Yahav, V. (1999): Secondary school pupils’ perceptions of burnout among
teachers. British Journal of Educational Pschology, 69(4), 457–468.
Yulianti, P.D.; Handayanto, A. és Miyono, N. (2024): Self-Efficacy, Competence in
Technology Information and Computers, and Burnout: What is the Profile for
Teachers? Journal An-Nafs Kajian Penelitian Psikologi 9(1),37-51.