ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
This study examines the life and work of János Nepomuk Nagy (1859–1906), a sculptor, altar builder, and gilder, using local and press history sources. Nagy studied in Budapest and abroad (Austria), and in 1890, he founded his own workshop in Szatmárnémeti (today Satu Mare, Romania). In 1900, he relocated to Temesvár (today Timișoara, Romania). Based on current research, approximately 30 churches house his Neo-Romanesque and Neo-Gothic altars and sculptures. His creations continue to shape aesthetic experiences to this day.
Bakó Zsuzsanna Ildikó – Kovács Gergely (2019), Egy másik István a szomszédból. Sztrizs István (1874–1922) oltárépítő-mester munkásságának rövid áttekintése. In Ars Hungarica XLV,3. 399–406.
Barna Gábor (1995), A mesterszállási templom építésének története. In Barna Gábor (szerk.), Mesterszállás. Fejezetek a község történetéből. Mesterszállás, Mesterszállás község Képviselőtestülete. 131−149.
Barna Gábor (2018), Isten Szent Nevét Védő Egyesület. Egy nem engedélyezett társulat története. In A kötet szerzői, tisztelői és barátai (szerk.), A szükséges dolgokban legyen egység, a kétesekben szabadság, mindenben pedig szeretet. Eger, Egri Lokálpatrióta Egylet. 21−38.
Déry Attila (1991), Budapest eklektikus szobrászata. Budapest, Országos Műemléki Felügyelőség.
Dósa József – Szabó Elek (1936), Kunszentmárton története I. Kunszentmárton, Kunszentmártoni Híradó.
Gadányi György (é.n.), A mesterség dicsérete. Parlamenti szoborkorrajz. Budapest, Száz Magyar Falu Könyvház Kht.
Graham, Gordon (1997), The Philosophy of the Arts. London, Routledge.
Józsa László (2009), „Isten hajléka az emberek között.” A kunszentmártoni római katolikus nagytemplom. Szeged – Budapest, SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék – Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (=Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 21)
Korhecz Papp Zsuzsanna (2014), Az őrszállási Mária neve templom. In Bácsország, 1-4(68). 85−103.
Lakatos Andor (szerk.) (2015-2016), Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. Kalocsa, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár (=A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 11)
Levárdy Ferenc (1982), Magyar templomok művészete. Budapest, Szent István Társulat.
Mezey János (2016), Történetek a Mezey kántorcsaládról. Szeged, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport (=A vallási kultúrakutatás könyvei 26)
Pusztai Gabriella (2008), A kézműves- és a kisipar története Kunszentmártonban. In Barna Gábor – Pusztai Gabriella (szerk.), Kunszentmárton, a mezőváros. Kunszentmárton, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, 158–195.
Szekernyés János (1998), Temesvár kövei. Krétarajzok a Józsefvárosból. Temesvár, Mirton Könyvkiadó.
Szterényi József (1897), Az iparoktatás Magyarországon. Budapest, Pesti Könyvnyomda Rt.
Terdik Szilveszter (2004), A templom művészete vagy a művészet temploma. Az 1908-as egyházművészeti kiállítás és recepciója. In Pannonhalmi Szemle XII,4. 95–110.
Terdik Szilveszter (2008), „Kitűnő munka, kiváló versenyképesség és nagybani termelés”. Rétay és Benedek egyházi műiparintézete. In Fons XV,3. 325–360.
Terdik Szilveszter (2023), A magyarországi görögkatolikusok és a képzőművészet (1780−1972). Nyíregyháza, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola. (=Collectanea Athanasiana VI/5)
Török Gyöngyi (1995), Újabb ismeretek az oltárépítő műhelyek munkamódszereiről. In Ars Hungarica XXIII,2. 181−188.
Víg Albert (1932), Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben, különösen 1867 óta. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.
