ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Bálint Sándor egyik fő kutatási témája a vallási néprajz volt. Az általa összegyűjtött és a Móra Ferenc Múzeumba került tárgyak is ezt az érdeklődését tükrözik. Gyűjteményében egyaránt megtalálhatóak a hagyományos vallási tárgyak, az ipari tömegtermékek és a 20. századi művészek alkotásai. Ennek oka, hogy „nép”-fogalmát nem korlátozta a paraszti műveltségre, az egész társadalmat vizsgálta. A vizsgált jelenséget annak társadalmi közegébe helyezte el, azt történeti hátterének ismeretében értelmezte. Azt is vizsgálta, hogy az egyházi ünnepek mit jelentenek az emberek számára, milyen helyet foglal el a kereszténység a gondolat- és érzelemvilágukban, mit valósítanak meg belőle. A tárgyak, dokumentumok a II. vatikáni zsinat előtti népi vallásossághoz kapcsolódnak, legnagyobb részük a 18–20. századból származik. Hagyatéka élő gyűjtemény, ma is bővül. A kutatók mellett a múzeum látogatói is érdeklődnek iránta.
Bálint Sándort már életében nagy tisztelet övezte. Emlékét szobrok, emléktáblák, intézmények, egyesületek nevei őrzi. Évente versenyeket, megemlékezéseket, illetve kiállításokat szerveznek az ő tiszteletére.
Bálint Sándor (1944), Boldogasszony vendégségében. Budapest, Veritas Könyvkiadó.
Bálint Sándor (1977), Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai- és közép-európai hagyományvilágából. I-II. Budapest, Szent István Társulat.
Bálint Sándor (1989), Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest, Szent István Társulat.
Bálint Sándor (1997), Breviárium. Szeged, Mandala Kiadó.
Bárkányi Ildikó (2002), A néprajzi gyűjtemény. In Lengyel András (szerk.), A hagyomány szolgálatában. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 144–150.
Csapody Miklós (2020), Szakralitás és esztétikum. Bálint Sándor és a művészetek. Szeged, Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány.
Erdélyi Zsuzsanna (1981), Bálint Sándor idézése (1904–1980). In Vigilia XL,5. 289–294.
Fél Edit (2005), Alapvetés és szintézis. In Barna Gábor (szerk.), „…Szolgálatra ítéltél…” Bálint Sándor emlékkönyv. Szeged, Lazi Bt. Könyvkiadó. 212–215.
N. Szabó Magdolna (2004), Hagyaték és kiállítás. – Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. In N. Szabó Magdolna (szerk.), „A legszögedibb szögedi”. Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 8–34.
N. Szabó Magdolna (2005), Bálint Sándor tárgy- és dokumentumgyűjteményéről és az emlékkiállításról a centenárium ürügyén. In A Móra Ferenc Múzeum évkönyve – Studia Ethnographica 5. 7–24.
Péter László (1987), Bálint Sándor pályája. In Tiszatáj XLI,8. 3–30.
Scheiber Sándor (1980), Bálint Sándor. In Élet és Irodalom XXIV,20. 8.
Szendrey Ákos (1940), Adatok a magyar búcsújárás néprajzához. In Ethnographia LI. 87–90.
Szilárdfy Zoltán (2004), Szakrális művészeti értékek Bálint Sándor gyűjteményében. In N. Szabó Magdolna (szerk.), „A legszögedibb szögedi”. Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 35–57.
Trogmayer Ottó (1987), „Iparkodtam mindig önmagamhoz hű lenni.” Beszélgetés Bálint Sándorral. In Tiszatáj XLI,8. 67–79.
