ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
One of Sándor Bálint’s primary research interests was the ethnography of religion. The objects he collected—now preserved in the Móra Ferenc Museum—reflect this scholarly focus. His collection contains traditional religious artifacts, industrially mass-produced items, and works by 20th-century artists. This diverse scope reflects Bálint’s understanding of 'folk,' which he did not limit to peasant culture, but applied to the study of society as a whole. He always interpreted religious phenomena within their social setting and in light of their historical context. He also investigated what church feasts meant to people, the role Christianity played in their inner world of thoughts and feelings, and how they lived out their beliefs.
The objects and documents in the collection are associated with popular religiosity prior to the Second Vatican Council and primarily date from the 18th to the 20th centuries. Bálint’s legacy is a living collection that continues to grow. It draws the interest not only of researchers but also of the museum’s general visitors.
Sándor Bálint enjoyed widespread recognition during his lifetime. His memory is honored today by statues, memorial plaques, institutions, and associations bearing his name. Competitions, commemorative events, and exhibitions are held annually in his honour.
Bálint Sándor (1944), Boldogasszony vendégségében. Budapest, Veritas Könyvkiadó.
Bálint Sándor (1977), Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai- és közép-európai hagyományvilágából. I-II. Budapest, Szent István Társulat.
Bálint Sándor (1989), Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest, Szent István Társulat.
Bálint Sándor (1997), Breviárium. Szeged, Mandala Kiadó.
Bárkányi Ildikó (2002), A néprajzi gyűjtemény. In Lengyel András (szerk.), A hagyomány szolgálatában. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 144–150.
Csapody Miklós (2020), Szakralitás és esztétikum. Bálint Sándor és a művészetek. Szeged, Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány.
Erdélyi Zsuzsanna (1981), Bálint Sándor idézése (1904–1980). In Vigilia XL,5. 289–294.
Fél Edit (2005), Alapvetés és szintézis. In Barna Gábor (szerk.), „…Szolgálatra ítéltél…” Bálint Sándor emlékkönyv. Szeged, Lazi Bt. Könyvkiadó. 212–215.
N. Szabó Magdolna (2004), Hagyaték és kiállítás. – Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. In N. Szabó Magdolna (szerk.), „A legszögedibb szögedi”. Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 8–34.
N. Szabó Magdolna (2005), Bálint Sándor tárgy- és dokumentumgyűjteményéről és az emlékkiállításról a centenárium ürügyén. In A Móra Ferenc Múzeum évkönyve – Studia Ethnographica 5. 7–24.
Péter László (1987), Bálint Sándor pályája. In Tiszatáj XLI,8. 3–30.
Scheiber Sándor (1980), Bálint Sándor. In Élet és Irodalom XXIV,20. 8.
Szendrey Ákos (1940), Adatok a magyar búcsújárás néprajzához. In Ethnographia LI. 87–90.
Szilárdfy Zoltán (2004), Szakrális művészeti értékek Bálint Sándor gyűjteményében. In N. Szabó Magdolna (szerk.), „A legszögedibb szögedi”. Emlékkiállítás Bálint Sándor születésének 100. évfordulóján. Szeged, Móra Ferenc Múzeum. 35–57.
Trogmayer Ottó (1987), „Iparkodtam mindig önmagamhoz hű lenni.” Beszélgetés Bálint Sándorral. In Tiszatáj XLI,8. 67–79.
