ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Az elmúlt három évtizedben több, a rendszer alapjait is érintő változás történt a hazai oktatásban és azon belül a szakképzésben is. E változtatásokkal párhuzamosan fogalmazta meg az Európai Unió az Európa 2020 stratégiát, amely a pénzügyi világválsággal összefüggő súlyos foglalkoztatási krízis tartós kezelése érdekében rövid távon a válságból való kilábalást, hosszabb távon pedig az intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés és munkahelyteremtés irányába történő előrelépést határozta meg fő célként. A startégiá kibontásaként megfogalmazott két konkrét számszerűsített cél is az oktatáshoz kapcsolódott: a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése, és az ifjabb generációk esetében 40%-os diplomás arány elérése.
Az európai fejlesztési tervekkel szoros összhangban a szakképzést érintő hazai változtatások a képzések elérhetőségében és színvonalában megfigyelhető indokolatlan és egyre növekvő különbségek csökkentését, a költségvetési források hatékonyabb felhasználását, az elmaradt és nélkülözhetetlen fejlesztések pótlását, és a gazdaság munkaerőigényéhez jobban igazodó képzési szerkezet kialakítását fogalmazódtak meg legfontosabb célokként.
Dolgozatom arra keresi a választ, hogy az elmúlt bő tíz év hazai reformjai milyen változásokat eredményeztek az Európa 2020 stratégia oktatási céljainak elérésében, illetve a szakképzés munkaerőpiaci illeszkedésének kiemelt célja segítette-e a korai iskolaelhagyással leginkább veszélyeztetett leszakadó térségek hátrányos helyzetű társadalmi csoportjaiba tartozók foglalkoztatási esélyeit.
Vizsgálataim bemutatják, hogy a nemzetközi összehasonlító adatok alapján Magyarország mind a felül-, mind az alulteljesítő középiskolai tanulók esetében kimondottan kedvezőtlen képet, sőt az elmúlt bő évtized változásai abszolút és relatív értelemben is stagnáló, illetve kis mértékben romló tendenciát mutatnak és kiemelkedően nagy belső településszerkezeti különbségekről árulkodnak. Ennek legfontosabb okait elemzésem a középiskolai pályaválasztást megelőző szakasz súlyos és halmozódó zavaraira, a középiskolai képzési szakasz képzési szerkezetében (képzési szint, szakképzés, gimnázium), és térszerkezetében bekövetkezett kedvezőtlen változásokra vezeti vissza.
Benedek A. (2018): Megújuló szakképzés – innovatív módszertan – OECD fejlesztés. MTA – BME Nyitott Tananyagfejlesztő Kutatócsoport
Benedek A. (2022): A szakképzés és felnőttképzés jelenkori kapcsolódása a felsőoktatáshoz: modellváltás minden szinten. Szakképzés-Pedagógiai Tudományos Közlemények, 3., 25-42.
Berényi E. (2016): Az autonómiától a szelekcióig (az iskolaválasztás jelentése a rendszerváltás utáni magyar közoktatásban). Gondolat Kiadó, Budapest
Európai Bizottság (2010): EURÓPA 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Brüsszel, 2010.3.3. COM(2010) 2020 végleges https://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf (Letöltés: 2022. 11.10.)
Eurostat (2022): Korai iskolaelhagyók az oktatásban és a képzésben. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Early_leavers_from_education_and_training&action=statexp-seat&lang=hu#Korai_iskolaelhagy.C3.B3k_.E2.80.93_ma_.C3.A9s_t.C3.B6rt.C3.A9nelmi_.C3.B6sszehasonl.C3.ADt.C3.A1s (Letöltés: 2023.01.19.)
Ercse K., Radó P. (2019): A magyar közoktatásban zajló privatizáció és annak hatásai. Iskolakultúra, 7., 8-49. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.7.8
Fehérvári A. (2019): Alapkompetenciák fejlesztése öt európai országban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Fejes J. B., Szűcs N. (eds.) (2018): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged
Hermann Z., Varga J. (2018): Jelentkezés és felvétel a középfokú oktatásba. In: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z., Scharle Á. (eds.): Munkaerőpiaci tükör 2018. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 59-62.
Hermann Z., Horn D., Köllő J., Sebők A., Semjén A., Varga J. (2018): Szövegértési és matematikai kompetencia hatása a keresetre és foglalkoztatási esélyekre. In: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z., Scharle Á. (eds.): Munkaerőpiaci tükör 2018. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 45-52.
Kertesi G., Kézdi G. (2009): Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági Szemle, 11., 959-1000.
Köllő J., Nagy D., Tóth I. J. (2017): Mit értsünk „munkaerőhiányon”? In: Fazekas K., Köllő J. (eds.): Munkaerőpiaci tükör 2016. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest, 48-56.
Köllő J., Sebők A. (2018): Lakóhely szerinti különbségek a nem tanuló és nem dolgozó tizenévesek arányában a tankötelezettségi kor leszállítása előtt és után. In: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z., Scharle Á. (eds.): Munkaerőpiaci tükör 2018. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 124-127.
Martonfi Gy. (2009): A TISZK-rendszer kiépülése 2007–2008-ban. Szakképzési Szemle, 4., 403-433.
Molnár Gy. (2018): Fiatalok a közfoglalkoztatásban, különös tekintettel a középiskolai lemorzsolódásra. In: Fazekas K., Csillag M., Hermann Z., Scharle Á. (eds.): Munkaerőpiaci tükör 2018. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Budapest, 114-119.
Nahalka I. (2019): Három pedagógiai szakmai kérdésről – szakképzés átalakításának tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 7-8, 5-19.
Oktatási Hivatal (2023): Országos kompetenciamérés digitális országos mérések – Országos Jelentés 2022. Országos jelentés (Mellékletek)
Radó P. (2018): A közoktatás szelektivitása, mint a roma szegregáció általános kontextusa. In: Fejes J., Szűcs N. (eds.): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged, 31-56.
Radó, P. (2021): The institutional conditions of adapting to future challenges in the Hungarian education system. Working Paper Series. 2021/1. Center for Policy Studies, CEU. https://cps.ceu.edu/sites/cps.ceu.edu/files/attachment/publication/3300/cps-working-paper-educ-institutional-conditions-hungary-2021-corr.pdf (Letöltés: 2021. 08. 22.)
Tomasz G. (2017): Erősödő egyházi jelenlét az oktatásban. Educatio, 1., 94-112. https://doi.ord/10.1556/2063.26.2017.1.9
Varga J. (eds.) (2022): A közoktatás indikátorrendszere 2019. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ, Budapest. https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2020/01/A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019.pdf (Letöltés: 2020.08.22.)
Velkey G. (2011): A középfokú képzés területi rendszerének változása és továbbfejlesztése. Tér és Társadalom, 3., 60─79. https://doi.org/10.17649/TET.25.3.1930
Velkey G. (2013): Dinamikus egyensúlytalanság: A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a konszolidáció esélye. MTA KRTK RKI, Budapest, Pécs, Békéscsaba
Velkey G. (2019a): Térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük az alapfokú oktatás hazai rendszerében. Tér és Társadalom, 4., 104–131. https://doi.org/10.17649/TET.33.4.3191
Velkey G. (2019b): Területi jellemzők és legfontosabb változásaik a hazai közoktatás, köznevelés rendszerében. Opus et Educatio, Munka és Nevelés 6, 1., 15-23. https://doi.org/10.3311/ope.291
Velkey, G.(2022): The Increasing Replication of Territorial and Social Inequalities in Public Education in Hungary: Causes, Components, Practices and Mechanisms. Social Sciences, 11: 95 DOI:10.3390/socsci11030095
Zolnay J. (2018): Commuting to segregation. The role of pupil commuting in a Hungarian city: between school segregation and inequality. Review of Sociology 4., pp. 133–151. http://szociolo‐gia.hu/dynamic/szociologia_2018_04_133_151_oldal.pdf (Letöltés: 2019. 10. 22.)
