PDF

Kulcsszavak

Mária élete, evangéliumi tanácsok, közösségi élet, szerzetes, megszentelt élet intézményei, előkép

Absztrakt

A tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre vonatkozó evangéliumi tanácsok valamint a közösségi élet, amelyet a szerzetesek, illetve a megszentelt élet intézményeinek tagjai életre szólóan vállalnak, Jézus élete mellett különösképpen a Szűz Mária életformájából merítkezik. Ez a tanulmány azt kívánja igazolni, hogy a Szűzanya az evangéliumi tanácsok megtartójaként a szerzetesi élet előképének tekinthető.

A szerzetes vállalja a tisztaság evangéliumi tanácsát a pro regno Dei, azaz a Mennyek országáért, azt, amit az eljövendő életnek kell élni (vö. 599. kán.). Ezt az evangéliumi tanácsot Szűz Mária Jézus születése előtt (ante partum), a szülés közben (in partu), illetve a szülés után (post partum) egyaránt gyakorolta. Mária mindenkor szűz (aeiparthenos, semper virgo). Hasonlóképpen gyakorolta a másik két evangéliumi tanácsot is: a szegénységre (vö. 600. kán.) és az engedelmességre (vö. 601. kán.) vonatkozó tanácsot. Az előbbi (a szegénységi tanács) Krisztust követi, aki bár, mint Isten gazdag, mégis a szegénység állapotát választotta az emberi nem megváltásáért. Jézus azt mondta tanítványainak, hogy aki követni akarja őt, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és úgy kövesse (Mt 16, 24-25; Mk 8, 34; Lk 9, 23; 14, 27). Ezt a teljes önmegtagadást, lemondást az édesanya, Mária élte meg a legnagyobb mértékben, bár tudatában volt mindazoknak a kincseknek, amelyek a Szent Fiát veszik körül, mégsem ragaszkodott hozzájuk, nem kívánta azokat saját érdekére fordítani. Az utóbbi tanács (a halálig tartó engedelmességi tanács) betartása szintén a Szűz Anya életére volt a legjellemzőbb, aki igent mondott arra, amire az első Éva nemet mondott, így javítva az első Éva engedetlenség bűnét. Befogadta az Isteni Igét, alávetette magát a Szent Isten akaratának, és kész volt közvetíteni és osztogatni Szent Fiának, Jézus Krisztusnak a kegyelmeit (vö. Előd, I., 1978).

Továbbá Jézus mennybementele után Szent Anyja, Mária Jézus utasításának megfelelően az apostolok, illetve az első keresztények közösségében élt haláláig (cf. Jn. 19, 26-27). Tagja volt az első kezdetleges egyháznak, akik állhatatosan együtt tartottak az imádságban más asszonyokkal és testvérekkel (vö. Acts 1, 14). Az óegyház által megélt közösség (koinonia) és testvériség (vő. 602. kán), amely életük minden részére kiterjedt (napi foglalkozások, vagyonközösség, közös munka, közös tanítás, stb.), napjainkig előképe annak a közösségi életnek, amelyet a szerzetesek, illetve a megszentelt élet intézményei élnek.

Így tehát teljes bizonyossággal állíthatjuk Jézus mellé a Szűz Anyát, mint a szerzetesek előképét legfőképpen az evangéliumi tanácsok, illetve a koinonia megélése tekintetében. Ez magyarázza azt a nagy köteléket, amely a szerzetesek, illetve a megszentelt élet intézményei és a Szűz Anya között mind a mai napig fennáll. 

https://doi.org/10.54230/Delib.2023.1.72
PDF

Hivatkozások

A II Vatikáni Zsinat Dokumentumai. (2000). Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

A Megszentelt élet Intézményei és az Apostoli élet Társaságai Kongregációja. (1999). Római Dokumentumok XV. A szerzetesi intézmények közötti együttműködés a képzésben. Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

A Megszentelt élet Intézményei és az Apostoli élet Társaságai Kongregációja. (2003). Római Dokumentumok XXII. A szerzetesi élet szemlélődő dimenziója, a Kongregáció 1980. március 4-7-i plenáris ülésének dokumentuma. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

A Megszentelt élet Intézményei és az Apostoli élet Társaságai Kongregációja. (2003). Római Dokumentumok. A szemlélődő élet és a monasztikus szerzetesnők klauzúrája, Instrukció. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

A Megszentelt élet Intézményei és az Apostoli élet Társaságai Kongregációja. (1994). Római Dokumentumok. Testvéri élet Közösségben, “Congrgavit nos in unum Christi amor.”

Andrés, D. J. (1999). Szerzetesjog, Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746 kánionjához. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

Az Egyházi Törvénykönyv. (2001). Cordex Iuris Canonici hivatalos latin szövege magyar fordítással és magyarázattal, szerk., ford., és magyarázatot írta Erdő, P., 4. javítot és bővített kiadás. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium (n.d.). A Keleti egyházak kánainjainak törvénykönyve. https://wwwnyirgorkat.hu>0001-keleti-kodex. (Letöltés: 25.04.2023)

Előd, I. (1978). Katolikus Dogmatika. Szent István Társulat.

Erdő, P. (2005). Egyházjog. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

Erdő, P., & Szuromi, SZ. A. (2014). Egyházjog. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

Hoffman, D., & Cole, B. (2011). Consecreted life. Contribution of Vatican II, St. Pauls, Mumbai.

II. János Pál. (1992). Pastores dabo vobis szinódus utáni apostoli buzdítás, (III. 25).

Klérus Kongregációja. (1994). Tota Ecclesia. A papi élet és szolgálat direktóriuma.

Klérus Kongregációja. (2009). Római Dokumentumok XXXV. A papi élet és szolgálat direktóriuma. Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

Papal Encyclicals. (1854). Infallibilis Deus. https://www.papalencyclicals.net. (Letöltés: 25.04.2023).

Pio Benedictine Code of Canon Law. https://isidore.co>calibreLibrary. (Letöltés: 25.04.2023).

Pitts, M. D. (2009). The threefold response of the vows. In Council of Major Superiors of Women religious (Eds.), The Foundations of Religious Life. Pauline. Especially 139-160.

Puthiadams, I. (2010). A short history of Religious life, From the Desert of Egypt to the Oasis of the second Vatican Council, Asian Trading Corporation.

Scheffczyk, L., & Ziegenaus, A. (2004). Mária az Üdvtörténetben. Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója.

The New Jerusalem Bible. (1990). Pocket Edition. Longman and Todd Ltd.