ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
In the mid-1950s, an archaeological excavation was carried out in the Kardoskút-Hatablak area, during which the remains of a village from the Árpád era were uncovered. The excavation was led by István Méri. Among the finds was a structure built to an above-average standard, identified as a manor house. This topic caught my attention because traces of this type of building rarely remained. The virtual reconstruction of this former manor house, is mainly based on the previous research results of the few analogies.
Balassa M. Iván (1992), A mándi református templom története. In Cseri Miklós – Füzes Endre (szerk.), Ház és Ember: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei (=A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8), 55–72.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_SKAN_He_08/?pg=0&layout=s,
utolsó letöltés: 2025.07.23.
Bálint Alajos (1960), Esztergom-Szentkirály. In Régészeti Füzetek 13. 106–107.
Bencze Zoltán et al. (1999), Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum. (=Monumenta Historica Budapestinensia 10)
Béres Mária (2000), A Hódmezővásárhely-csomorkányi egyház. In Kollár Tibor (szerk.), A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár. 193–218.
Bouwmeester, Jeroen (2016), Frühe Hausentwicklung in mittelalterlichen niederländischen Städten. In Michael Goer et al. (ed.), West- und mitteleuropäischer Hausbau im Wandel 1150–1350. Marburg, Jonas Verlag (=Jahrbuch für Hausforschung 56), 329–352.
Feld István (2010), Középkori várak és rezidenciák régészeti kutatása. In Benkő Elek (szerk.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Budapest, MTA Régészeti Intézete. 495–520.
Feld István (2015), A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében II. In Századok CXLIX,2. 333–381.
Horváth Ferenc (2000), Szer plébániatemploma és a település középkori története. In Kollár Tibor (szerk.), A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár. 123–142.
Kiss Gábor – Tóth Endre (1990), Sorkifalud-Zalak Árpád-kori vára. In Horváth László (szerk.), Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Gyöngyös, Mátra Múzeum. 198–202. https://castrum3d.hu/index.php/varak/80-zalak, letöltés ideje: 2025.01.29.
Kertész Róbert (2021), Eltemetett múlt. Szolnok középkora és kora újkora a várásatás tükrében. Szolnok, magánkiadás.
Laszlovszky József (2006), Későközépkori falusi lakóház Tiszaugon. Az alföldi lakóház kialakulásának kérdéséhez. In Studia Caroliensia VII,3-4. 295–314.
Legant, Gabriele (1998), Zur Siedlungsgeschichte des ehemaligen Lübecker Kaufleuteviertels im 12. und frühen 13. Jahrhundert. Nach den ältesten Befunden der Grabung Alfstraße-Fischstraße-Schüsselbuden, 1985–1990. Dissertation, Universität Hamburg.
Lővei Pál (szerk.) (2002a), Vas megye I. Vas megye műemlékeinek töredékei. 1., Belsővat – Kőszegszerdahely. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. (=Lapidarium Hungaricum 5)
Lővei Pál (szerk.) (2002b), Vas Megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd-Zsennye. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. (=Lapidarium Hungaricum 6)
Méri István (1964), Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. In Régészeti Füzetek ser. II., 12. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum.
Méri István (1960), Esztergom-Helembai-sziget. Az 1959. év régészeti kutatásai. In Régészeti Füzetek 13. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum. 105–106.
Mészáros Orsolya (2016), Régészeti kutatás a középkori Vác német városrészében – A Piac utcai mélygarázs területének megelőző feltárása. Budapest, Martin Opitz kiadó (=Opitz Archaeologica 7)
Miklós Zsuzsa (1978), Árpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen. In Archaeologiai Értesítő 105,1. 95–105.
Miklós Zsuzsa (1993), XIII. századi nemesi udvarház Tura-Szentgyörgyparton. In Maróti Éva (szerk.), Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (=Studia Comitatensia 22), 433–456.
Mittelstraß, Tilman (2002), Die Rekonstruktion einer hölzernen Turmburg des Mittelalters aus dem Kraichgau. In Kraichgau XVII. 43–49.
Olasz Ernő, ifj. (1954), Árpád-kori temető Kardoskúton. In Archaeologiai Értesítő 81, 2. 196‒201.
Pálóczi Horváth András (2005), Az alföldi késő középkori falusi lakóház: vázszerkezetek és falazatok. In Szabó Sarolta (szerk.), Hagyomány és változás a népi kultúrában. Tanulmányok a hatvan esztendős Dám László tiszteletére. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága (=A Jósa András Múzeum Kiadványai 58), 95–130.
Rácz Tibor Ákos (2013), Késő középkori ház és pince feltárása Vácon. In Magyar Régészet Online, 2013 tavasz. 1-5. https://files.archaeolingua.hu/2013TA/Upload/Racz_H13TA.pdf, utolsó lehívás: 2025.07.24.
Rieger, Dirk (2021), Das „norddeutsche Doppelhaus“ nach Hartmut Rötting. Eine städtische Bauform des hohen Mittelalters. In Dietmar Brandes et al. (ed.), Archäologische Beiträge zur Erforschung der Geschichte des Braunschweiger Landes – Zum Gedenken an Hartmut Rötting (1932–2015). Braunschweig, Braunschweigische Landesmuseum (=Forschungen und Berichte des Braunschweigisches Landesmuseum 3), 61–70.
Simon Zoltán (1989), „Castrum Zeuleus”. In Műemlékvédelem XXXIII,2. 93–100.
Szakács Béla Zsolt (2013a), A tamáshidai templomrom. In Kollár Tibor (szerk.), A szórvány emlékei. Budapest, Teleki László Alapítvány. 132‒165.
Szakács Béla Zsolt (2013b), Csaroda, református templom. In Kollár Tibor (szerk.) Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és a Kárpátalján. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség. 262–269.
https://docplayer.hu/1699954-Csaroda-reformatus-templom.html,
letöltés ideje: 2025.01.29.
Szatmári Imre (2005), Békés megye középkori templomai. Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága.
Szatmári Imre (2013), Elmélet és gyakorlat Méri István templom- és temetőfeltárásain. In Communicationes Archaeologicae Hungariae 2010–2013. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. 235–249.
Szőke Balázs (2019), Váchartyán késő Árpád-kori vára. In Várak, kastélyok, templomok. Történelmi és örökségturisztikai folyóirat sz.n. 2. 72–77.
Takács Miklós (2001), Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In Cseri Miklós – Tárnoki Judit (szerk.), Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szentendre – Szolnok, Szabadtéri Múzeum és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (=Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 58), 7–54.
Takács Miklós (2010), Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. In Benkő Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Budapest, MTA Régészeti Intézete. 1–67.
Zay Orsolya (2013), Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója. In Varga Máté (szerk), Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának tanulmánykötete. A Kaposváron 2012. november 22–24. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának tanulmányai. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum (=A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 2), 33–40.
Egyéb források:
https://mek.oszk.hu/01900/01954/html/index954.html, utolsó letöltés: 2025.07.24.
Arnhold, Elmar – Rieger, Dirk (2013), Die Kemenate auf der Hagenbrücke. Virtuelle Rekonstruktion der Kemenate Scheinwelten. 3D Visualisierung.
https://www.youtube.com/watch?v=0K1xSgubw34, utolsó letöltés: 2025.07.24.
