ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Az oktatás egyik kiemelt célja a tanulók kreativitásának vizsgálata és fejlesztése. A tanulmány célja kreativitásfejlesztés két módszerének összehasonlítása általános iskola felső tagozatos tanulóinál. Az egyik módszer hagyományos, (papíralapú, játékos) fejlesztési lehetőségekkel történt, együtt a tanulási stratégiák fejlesztésével; a másik módszer informatikai alapokon a kognitív képességek fejlesztésével egybekötve. A négy évig tartó longitudinális vizsgálat keretében öt alkalommal történt adatfelvétel három csoporttal (hagyományos fejlesztő: n=150, informatika alapú fejlesztő: n=150, kontroll: n=150). A változások mindkét csoportban közel azonosak voltak az öt dimenzió tekintetében. Az informatikai módszer négy területen, a hagyományos módszer pedig két területen eredményezett nagyobb változást. Mindkét módszer hatékonynak bizonyult a kreativitás fejlesztésében, de a kreativitás összetevői különböző módon változtak.
Amabile, T. M. (1983). The Social Psychology of Creativity. Springer.
Arasteh, A. R., & Arasteh, J. D. (1976). Creativity in human developement. Shenkman Publishing Company, Inc.
Arieti, S. (1976). Creativity: The magic synthesis. Oxford.
Balogh, L., Herskovits, M., & Tóth, L. (1994). Tehetség és képességek. KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék.
Csikszentmihályi, M. (1996). Creativity: Flow and the Psychology of Discovery and Invention. Harper Perennial.
Dávid, I. (2000). A tehetségdiganosztika eszközeinek összehasonlító vizsgálata az intellektuális szférában. Doktori dolgozat. Debreceni Egyetem.
Guilford, J. P. (1950). Creativity. American Psychologist, 5, 444–454.
Guilford, J. P. (1967). The Nature of Human Intelligence. McGraw Hill.
Gyarmathy, É. (2006). A tehetség fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó.
Inántsy-Pap, J., &Juhász, E. V. (2011). A kreativitás és a gyermekrajz fejlődése: kísérlet a kreativitás összehasonlító vizsgálatára hat- és tizenegy évesek körében. In A. Münnich (Ed.), A kreativitás többszempontú vizsgálata. Didakt Kiadó.
Kálmánchey, M. (1978). The connection of creativity to intelligence, school performance, social and sociometrical factors in students in Grade 5. Acta Paedagogica Debrecina, 73.
Kaufman, J. C., & Sternberg, J. R. (Eds.). (2006). The International Handbook of Creativity. Cambridge University Press.
Landau, E. (1974). A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó.
Simonton, D. K. (1975). Age and literary creativity: A cross-cultural andtranshistorical survey. Journal of Cross-Cultural Psychology, 6(1), 259-277.
Sternberg, R.J. & Lubart, T.I. (1991). An investment theory of creativity and its development. Human Development, 34(1), 1-31.
Szabóné Balogh, Á., & Lestyán, E. (2020). Creativity Development How? Traditional methods or information? European Journal of Education Studies, 11(6), 61-86. https://doi.org/10.5281/zenodo.3625270
Torrance, E. P. (1963). Education and the creative potential. University of Minnesotta Press.
Torrance, E. P. (1966). Torrance tests of creative thinking: Norms-technical manual. Personnel Press.
Tóth, L. (1996). Tehetség-kalauz. Kossuth Egyetemi Kiadó.
Tóth, L, & Király, Z. (2006). Új módszer a kreativitás megállapítására: a Tóth-féle kreativitás becslő skála (TCES). Magyar Pedagógia, 106(4), 292–295.
Tóth, L. (2000). Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó.
Tóth, L. (2004). Pszichológia vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez. Pedellus Tankönyvkiadó.
Tyson, M. (1972). A kreativitás pszichológiája. In B.M. Toss (Ed.), Új távlatok a pszichológiában. Gondolat.
