ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A keresztény hit legtipikusabb vonása, hogy Isten Szentháromság. Az Újszövetség könyveiben bőséges tanítást találunk az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről, különösen a János evangéliumban. Maga a Szentháromság (trias, trinitas) a Bibliában nem fordul elő. Teológiai terminus, ami csak a II. század közepén jelenik meg. A Niceai Zsinat (325) és a Konstantinápolyi zsinat (381) dogmái világosan megfogalmazták és kötelezővé tették a Szentháromságról szóló tanítást, ami a Zsinat által deklarált Hitvallásból minden keresztény számára jól ismert.
Ez a tanítás, illetve a Szentháromság hite az egyház számára életprogram is. Jézus Utolsó vacsorán mondott imája, hogy tanítványai úgy legyenek egy, amint az Atya és a Fiú egy, a jeruzsálemi Egyház életében testet öltött, hiszen „a sok hívő mind egy szív, egy lélek volt, és mindenük közös volt” (vö. ApCsel 4,32).
A szentháromságos élet valamilyen megnyilvánulása az Egyház történelmében végig húzódik, ha nem is mindig egyformán releváns és hangsúlyos. A II. Vatikáni zsinat a teológiában szentháromságos fordulatot hozott, és az utána következő tanító hivatali megnyilatkozások konkrét útmutatást is nyújtottak az Egyház életére vonatkozóan.
A kommunió lelkiségének, ami a szentháromságos élet lelkisége, kiemelkedő tanítója Szent II. János Pál pápa, különösen a Novo Millenio Ineunte apostoli levelében.
A szentháromságos élet alapja és útja a kölcsönös szeretet Új parancsolatának megvalósítása. Ennek egyik lényegi vonása a kölcsönösség. Ötvenháromszor található az „egymás” kifejezés, mely az oda-vissza áramló szeretet megannyi formáját írja le.
A kommunió, a szentháromságos közösség nemcsak az Egyház belső életét jelenti, hanem küldetés is fakad belőle. Az Egyház feladata, hogy erre a kommunióra meghívja az embereket, illetve ezt a kommuniót bevigye a társadalom életébe.
A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai:
Lumen Gentium (1964. november 21.). https://katolikus.hu/dokumentumtar/lumen-gentium
Gaudium et Spes (1965.december 7.). https://katolikus.hu/dokumentumtar/gaudium-et-spes
Pápai enciklikák:
Szent II. János Pál. (1981). Laborem Exercens, enciklika a szociális kérdésről. https://katolikus.hu/dokumentumtar/laborem-exercens
Szent II. János Pál. (1986). Dominum et vivificantem, Enciklika a Szentlélekről. https://katolikus.hu/dokumentumtar/dominum-et-vivificantem
Szent II. János Pál. (1987). Sollicitudo rei socialis, enciklika a szociális kérdésről. https://katolikus.hu/dokumentumtar/sollicitudo-rei-socialis
Szent II. János Pál. (1991). Centesimus Annus, enciklika a szociális kérdésről. https://katolikus.hu/dokumentumtar/centesimus-annus
Szent II. János Pál. (2001). Novo Millenio Ineunte. Apostoli levél az Új évezred kezdetén. https://katolikus.hu/dokumentumtar/novo-millennio-ineunte
Szent II. János Pál. (2003). Ecclesia de eucharistia. Enciklika az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatáról. https://katolikus.hu/dokumentumtar/ecclesia-de-eucharistia
XVI. Benedek. (2006). Deus caritas est kezdetű enciklika. https://katolikus.hu/dokumentumtar/deus-caritas-est
XVI. Benedek. (2007). Sacramentum Caritatis szinódus utáni apostoli buzdítása. https://katolikus.hu/dokumentumtar/sacramentum-caritatis
XVI. Benedek (2013). Caritas in veritate, Szeretet az igazságban enciklika. https://katolikus.hu/dokumentumtar/caritas-in-veritate
Ferenc pápa. (2013). Evangelii gaudium, Az Evangélium öröme enciklika. https://katolikus.hu/dokumentumtar/evangelii-gaudium
Ferenc pápa. (2015). Laudato si’, Áldott légy kezdetű enciklika. https://katolikus.hu/dokumentumtar/laudato-si
Ferenc pápa. (2020). Fratelli tutti, Mindnyájan testvérek kezdetű enciklika. https://katolikus.hu/dokumentumtar/fratelli-tutti---mindnyajan-testverek-enciklika---hamarosan
A Biblia, Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás (2008). Szent István Társulat.
Augustinus, A. (1985). A Szentháromságról. Szent István Társulat.
Blaumeiser, H., & Gandolfo, T. (2010). Amint az Atya szeretett engem…. Új Város.
Cambón, E. (1999). Trinità modello sociale. Città Nuova.
Castellano Cervera, J. (2000). El sacerdote, hombre trinitario. La Revista Catolica, 1128, 401-417.
Cerini, M. (1993). A Szeretet-Isten Chiara Lubich tapasztalatában és gondolataiban. Új Város.
Coda, P. (Ed.). (1987). La Trinità: vita di Dio progetto dell’uomo. Città Nuova.
Gál, F. (1990). Dogmatika I. Szent István Társulat.
Gál, F. (1990). Dogmatika II. Szent István Társulat.
Gregorius, Nazianzenus. (1858). Oratio XLIII. – In laudem Basilii Magni. In Gregorius, Nazianzenus (Ed.), Sancti Patris Nostri Gregorii Theologi vulgo Nazianzeni, archiepiscopi Constantinopolitani, Opera quae exstant Omnia. (pp. 494-606). Migne.
Hemmerle, K. (1986). Tesi di ontologia trinitaria. Per un rinnovamento della filosofia cristiana. Città Nuova.
Az Imaórák liturgiája I. (2014). Szent István Társulat.
Lénárd, Gy. (1994). Személyiségünk teológiai távlata: A szeretet teológiája. Agapé.
Lubich, Ch. (1991). A közösségi gazdaságról. https://www.fokolare.hu/tarsadalom/kozossegi-gazdasag (Letöltés: 2023.02.13.)
Müller, G. L. (2007). Katolikus dogmatika. Kairosz.
Nemeshegyi, P. (1974). A Szentháromság. Detti.
Schneider, Th. (Ed.). (1996). A dogmatika kézikönyve. I. Vigilia.
Schneider, Th. (Ed.). (1997). A dogmatika kézikönyve. II. Vigilia.
Vanyó, L. (1985). Bevezetés. In A.A. Augustinus (Ed.), Szentháromságról. (pp. 19-26). Szent István Társulat.
