ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
A malária országon belüli elterjedtségével az 1930-as évektől kezdtek el foglalkozni Magyarországon. A betegség endémiás előfordulása különösen a délnyugati és az északkeleti területeket érintette. Emiatt több maláriaállomást hoztak létre, a második
világháború évei alatt Kárpátalján két ilyen állomás működött Ungvár és Beregszász városokban. A feladatuk a kutatásra, a gyógyításra, a tanácsadásra, a védekezésre és a kísérleti munkára terjedt ki. A beregszászi állomás 1939-ben kezdte meg a tevékenységét, melynek során helyi sikereket értek el a szúnyoghálózás, a szúnyog tenyészőhelyek megszűntetése és a betegek gyógykezelése terén.
Arcanum Digitális Tudománytár. (1943). Vegyes hírek. Orvosi Hetilap. http://real-j.mtak.hu/11203/9/650.1943.07.03.pdf
Bakács, T. (1959). Az Országos Közegészségügyi Intézet működése 1927–1957. Medicina Könyvkiadó.
Báskay, I., Pénzes, B., & Repkényi, Z. (1998). Adatok a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis holbrooki Girard, 1859) táplálkozásához és szaporodásához hazai körülmények között. Állattani Közlemények, 83(1), 67–82. Belügyminisztériumi Levéltár K150. Általános iratok. 4268. csomó. XV. kútfő. 9. tétel. Fertőtlenítő intézetek ügyei. Belügyminisztériumi Levéltár K150. Általános iratok. 4268. csomó. XV. kútfő. 10. tétel. Fertőző betegségekkel szembeni védekezéssel kapcsolatos féregirtás szabályozása. Belügyminisztériumi Levéltár K567. Orvosi Munkaerők Felhasználásának Kormánybiztosa. 1–8. csomó. XVI. kútfő. Orvosoknak honvédelmi munkára kötelezése, felmentése, elbocsátása. Zsidó orvosok gyógyászati eszközeinek felhasználása.
Birtalan, Gy. (1979). Adatok a két világháború között Magyarországon végzett szervezett egészségvédelmi munkáról, különös tekintettel az OKI tevékenységére. Orvostörténeti Közlemények, 87–88(1–2), 181–219.
Boda, F. (1940). A cortipan alkalmazása a csecsemő és gyermekgyógyászatban. Orvosi Hetilap, 84(32), 67-68.
Botlik, J. (2001). Volt egyszer egy Szernye mocsár II. Honismeret, 29(6), 76–85.
Darányi, Gy. (1940). Közegészségtan. Fertőző- és népbetegségek. (Járványtan). Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára.
Dely-Draskovits, Á. (1997). Dr. Mihályi Ferenc (1906–1997). Állattani Közlemények, 82(1), 5–11.
Erdős, Gy., & Szlobodnyik, J. (2008). Csípőszúnyog vektorral terjedő fertőző megbetegedések Európában és Magyarországon III. Epinfo, 15(37), 433–438.
Hollaender, H. (1907). A malária elterjedése Magyarországon. M. Kir. Belügyminisztérium.
Hungaricana. (1934). A vízszabályozási munkálatok miatt négyezer maláriás megbetegedés történt egy év alatt Beregszászon. Prágai Magyar Hirlap. https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1934_03/?query=beregsz%C3%A1
sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=300&layout=s
Hungaricana. (1935). Sándor Imre: Beszámoló Beregszásztól Nagyszőlősig. Prágai Magyar Hirlap. https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1935_01/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=129&layout=s
Hungaricana. (1936). Végre megindul a harc a Beregszászi malária leküzdésére. https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1936_05/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=305&layout=s
Hungaricana. (1937). Beregszász erélyes akciója a malária ellen. Prágai Magyar Hirlap. https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1937_07/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=154&layout=s
Hungaricana. (1937). Veszedelmesen terjed Kárpátalján a malária. Prágai Magyar Hirlap. https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1937_07/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=146&layout=s
Hungaricana. (1938). Ezer malária megbetegedés egy év alatt Beregben! Prágai Magyar Hirlap. https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1938_02/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=129&layout=s
Hungaricana. (1940). Hírek.Zalamegyei Ujság. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZalamegyeiUjsag_1940_1/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=70&layout=s
Hungaricana. (1941). 2343 szúnyogot boncoltak fel Zalában a fertőzési fok megállapítására. Zalai Magyar Élet. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZalaiMagyarElet_1941_2/?query=beregsz%C3%A1sz%20mal%C3%A1ria%20&pg=195&layout=s
Johan, B. (1939). A racionális egészségpolitika alapelvei. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Johan, B. (1943). A magyar közegészségügy területi kérdései. Stádium Sajtóvállalat Rt.
Kapronczay, K. (Ed.). (2008). A magyarországi közegészségügy története 1770–1944. Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, Magyar Tudománytörténeti Intézet.
Kapronczay, K. (Ed.). (2010). A magyarországi közegészségügy szakterületeinek történetéből 1876-1944. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár.
Kárpátaljai Területi Állami Levéltár (KTÁL, Державний архів Закарпатської області) 42. fond, 1. opisz, 388 od. zb. 7. 128. 42. fond, 1. opisz, 388. od. zb. 3. 8. 13. 42. fond, 1. opisz, 418. od. zb. 1. 42. fond, 1. opisz, 420. od. zb. 1–8. 42. fond, 1. opisz, 421. od. zb. 3. 5. 8. 42. fond, 1 opisz, 423. od. zb. 71. 340. fond, 1. opisz, 74. od. zb. 1.
Kerbolt, L. (1943). Fertőzőbetegségek. A fertőző ragályos betegségek, járványok ismertetése a reájuk vonatkozó jogszabályokkal és Budapest székfőváros szabályrendeletének kivonta. Novák Rudolf és Társa.
Kertai, P. (2005). Járványok és járványügy a magyar történelemben II. A XX. század eseményei a századfordulótól a második világháború végéig. Magyar Epidemiológia, 2(1), 13–24.
Kiss, L. (2004). Egészség és politika – az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század első felében. Korall, 17, 107–137. Kun, L. (1948). A volt ungvári OKI Állomás szovjet-rendszer szerinti újjászervezése. Népegészségügy, 29(23), 534–538.
Lepes, T. (1982). A malária elleni küzdelem múltja, jelene és jövője. Parasitologia Hungarica, 14, 5–11. Lőrincz, F. (1982). A malária elleni küzdelem hazánkban az első világháború után – visszaemlékezés. Orvostörténeti Közlemények, 97–99(1–3), 251–255.
Lőrincz, F. (1982). Malária Magyarországon régen és ma. Parasitologia Hungarica, 14, 13–16.
Lőrincz, F., & Tomcsik J. (Eds.). (1939). A maláriáról. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Magyarországi rendeletek tára 1940. (MRT) (1941). Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság Nyomdája.
Makara, Gy., & Mihályi F. (1943). Rovarok és betegségek. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára.
Melles, M. (2010). Az Országos Epidemiológiai Központ hagyományai az Országos Közegészségügyi Intézetben (1927–1997). DURSUSZ Kiadó-, Nyomda- és Reklámszolgáltató Bt.
Mihályi, F. (1963). A rovartani kutatások köz- és állategészségügyi jelentősége és eredményei hazánkban. Rovartani Közlemények, 16(2), 385–400.
Nemeséri, L. (1969). Dr. Lőrincz Ferenc professzor 70 éves. ParasitologiaHungarica, 2, 11–14.
Nobelprize.org. (2021). Paul Müller – Facts. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1948/muller-facts.html
Pápay, D. (1998). A „Johan Béla” Országos Közegészségügyi Intézet 70 éves működése 1927–1997. Jubileumi évkönyv. OKI házi nyomdája.
Papp, L. (1998). In memoriam Dr. Ferenc Mihályi (1906–1997). Annales HistoricoNaturales Musei Nationalis Hungarici, 90, 5–16.
Rácz, J. (2010). Növények enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Tinta Könyvkiadó.
Siska, I., & Jelenik, Zs. (2007). Utazók malária megbetegedésének kockázata. Epinfo, 14(48), 505–509. https://doi.org/10.1590/S0100-512X2007000200017
Straub, I. (2001). A közegészségügyi-járványügyi struktúra és a járványügyi helyzet változása Magyarországon Trianontól napjainkig. In Faragó, T., & Őri, P. (Eds.), Történeti Demográfiai Évkönyv. (445–459.) Központi Statisztikai Hivatal.
Szergijev, P. G. (1949). A malária megelőzése és gyógyítása. Új Magyar Könyvkiadó.
Tomcsik, J. (1940). A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1939. évben végzett munkájáról. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.
Tomcsik, J. (1940a). A közegészségügy feladatai a Felvidéken és a Kárpátalján. Zöld Kereszt, 11(1), 4–7.
Tomcsik, J. (1941). Jelentés a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1940. évben végzett munkájáról. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.
Tomcsik, J. (1942). Jelentés a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1941 évben végzett munkájáról. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.
Tomcsik, J. (1943). Jelentés a M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1942. évben végzett munkájáról. „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.
Tóth, S. (1991). Adatok a mocsári szúnyog, Mansonia (Coquillettidia) richiardii (Ficalbi, 1889) életmódjához és Magyarországi elterjedéséhez (Diptera: Culicidae). Bakonyi
Természettudományi Múzeum Közleményei.
Tóth, S., & Ábrahám L. (Eds.). (2004). Magyarország csípőszúnyog-faunája. Pethő és Társa Nyomdaipari Bt.
World Health Organization. (2020). World malaria report 2020. https://www.who.int/publications/i/item/9789240015791
