ISSN 1789-8919
e-ISSN 2786-1562
Kardoskút-Hatablakon az 1950-es évek közepén egy Árpád-kori falu régészeti feltárását végezték. A Méri István által vezetett ásatáson egy, az átlagosnál magasabb színvonalon megépített, udvarházként meghatározható épületet is feltártak. A tanulmányban az azóta eltelt évtizedek kutatási eredményeit felhasználva teszek kísérletet az egykori épület rajzi elméleti rekonstrukciójára. Ehhez a kísérleti régészeti eredményeket és a szabadtéri néprajzi múzeum jellegű, történeti rekonstrukciókat is felhasználom.
Balassa M. Iván (1992), A mándi református templom története. In Cseri Miklós – Füzes Endre (szerk.), Ház és Ember: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei (=A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8), 55–72.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_SKAN_He_08/?pg=0&layout=s,
utolsó letöltés: 2025.07.23.
Bálint Alajos (1960), Esztergom-Szentkirály. In Régészeti Füzetek 13. 106–107.
Bencze Zoltán et al. (1999), Egy Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum. (=Monumenta Historica Budapestinensia 10)
Béres Mária (2000), A Hódmezővásárhely-csomorkányi egyház. In Kollár Tibor (szerk.), A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár. 193–218.
Bouwmeester, Jeroen (2016), Frühe Hausentwicklung in mittelalterlichen niederländischen Städten. In Michael Goer et al. (ed.), West- und mitteleuropäischer Hausbau im Wandel 1150–1350. Marburg, Jonas Verlag (=Jahrbuch für Hausforschung 56), 329–352.
Feld István (2010), Középkori várak és rezidenciák régészeti kutatása. In Benkő Elek (szerk.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Budapest, MTA Régészeti Intézete. 495–520.
Feld István (2015), A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében II. In Századok CXLIX,2. 333–381.
Horváth Ferenc (2000), Szer plébániatemploma és a település középkori története. In Kollár Tibor (szerk.), A középkori Dél-Alföld és Szer. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár. 123–142.
Kiss Gábor – Tóth Endre (1990), Sorkifalud-Zalak Árpád-kori vára. In Horváth László (szerk.), Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Gyöngyös, Mátra Múzeum. 198–202. https://castrum3d.hu/index.php/varak/80-zalak, letöltés ideje: 2025.01.29.
Kertész Róbert (2021), Eltemetett múlt. Szolnok középkora és kora újkora a várásatás tükrében. Szolnok, magánkiadás.
Laszlovszky József (2006), Későközépkori falusi lakóház Tiszaugon. Az alföldi lakóház kialakulásának kérdéséhez. In Studia Caroliensia VII,3-4. 295–314.
Legant, Gabriele (1998), Zur Siedlungsgeschichte des ehemaligen Lübecker Kaufleuteviertels im 12. und frühen 13. Jahrhundert. Nach den ältesten Befunden der Grabung Alfstraße-Fischstraße-Schüsselbuden, 1985–1990. Dissertation, Universität Hamburg.
Lővei Pál (szerk.) (2002a), Vas megye I. Vas megye műemlékeinek töredékei. 1., Belsővat – Kőszegszerdahely. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. (=Lapidarium Hungaricum 5)
Lővei Pál (szerk.) (2002b), Vas Megye műemlékeinek töredékei 2. Magyarszecsőd-Zsennye. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. (=Lapidarium Hungaricum 6)
Méri István (1964), Árpád-kori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában. In Régészeti Füzetek ser. II., 12. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum.
Méri István (1960), Esztergom-Helembai-sziget. Az 1959. év régészeti kutatásai. In Régészeti Füzetek 13. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum. 105–106.
Mészáros Orsolya (2016), Régészeti kutatás a középkori Vác német városrészében – A Piac utcai mélygarázs területének megelőző feltárása. Budapest, Martin Opitz kiadó (=Opitz Archaeologica 7)
Miklós Zsuzsa (1978), Árpád-kori földvár Váchartyán-Várhegyen. In Archaeologiai Értesítő 105,1. 95–105.
Miklós Zsuzsa (1993), XIII. századi nemesi udvarház Tura-Szentgyörgyparton. In Maróti Éva (szerk.), Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága (=Studia Comitatensia 22), 433–456.
Mittelstraß, Tilman (2002), Die Rekonstruktion einer hölzernen Turmburg des Mittelalters aus dem Kraichgau. In Kraichgau XVII. 43–49.
Olasz Ernő, ifj. (1954), Árpád-kori temető Kardoskúton. In Archaeologiai Értesítő 81, 2. 196‒201.
Pálóczi Horváth András (2005), Az alföldi késő középkori falusi lakóház: vázszerkezetek és falazatok. In Szabó Sarolta (szerk.), Hagyomány és változás a népi kultúrában. Tanulmányok a hatvan esztendős Dám László tiszteletére. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága (=A Jósa András Múzeum Kiadványai 58), 95–130.
Rácz Tibor Ákos (2013), Késő középkori ház és pince feltárása Vácon. In Magyar Régészet Online, 2013 tavasz. 1-5. https://files.archaeolingua.hu/2013TA/Upload/Racz_H13TA.pdf, utolsó lehívás: 2025.07.24.
Rieger, Dirk (2021), Das „norddeutsche Doppelhaus“ nach Hartmut Rötting. Eine städtische Bauform des hohen Mittelalters. In Dietmar Brandes et al. (ed.), Archäologische Beiträge zur Erforschung der Geschichte des Braunschweiger Landes – Zum Gedenken an Hartmut Rötting (1932–2015). Braunschweig, Braunschweigische Landesmuseum (=Forschungen und Berichte des Braunschweigisches Landesmuseum 3), 61–70.
Simon Zoltán (1989), „Castrum Zeuleus”. In Műemlékvédelem XXXIII,2. 93–100.
Szakács Béla Zsolt (2013a), A tamáshidai templomrom. In Kollár Tibor (szerk.), A szórvány emlékei. Budapest, Teleki László Alapítvány. 132‒165.
Szakács Béla Zsolt (2013b), Csaroda, református templom. In Kollár Tibor (szerk.) Középkori templomok a Tiszától a Kárpátokig. Középkori templomok útja Szabolcsban, Beregben és a Kárpátalján. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség. 262–269.
https://docplayer.hu/1699954-Csaroda-reformatus-templom.html,
letöltés ideje: 2025.01.29.
Szatmári Imre (2005), Békés megye középkori templomai. Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága.
Szatmári Imre (2013), Elmélet és gyakorlat Méri István templom- és temetőfeltárásain. In Communicationes Archaeologicae Hungariae 2010–2013. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. 235–249.
Szőke Balázs (2019), Váchartyán késő Árpád-kori vára. In Várak, kastélyok, templomok. Történelmi és örökségturisztikai folyóirat sz.n. 2. 72–77.
Takács Miklós (2001), Az Árpád-kori köznépi lakóház kutatása, különös tekintettel az 1990-es évekre. In Cseri Miklós – Tárnoki Judit (szerk.), Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szentendre – Szolnok, Szabadtéri Múzeum és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (=Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 58), 7–54.
Takács Miklós (2010), Árpád-kori falusias települések kutatása Magyarországon 1990 és 2005 között. In Benkő Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.), A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. Budapest, MTA Régészeti Intézete. 1–67.
Zay Orsolya (2013), Egy Árpád-kori veremház rekonstrukciója. In Varga Máté (szerk), Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának tanulmánykötete. A Kaposváron 2012. november 22–24. között megrendezett Fiatal Középkoros Régészek IV. Konferenciájának tanulmányai. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum (=A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 2), 33–40.
Egyéb források:
https://mek.oszk.hu/01900/01954/html/index954.html, utolsó letöltés: 2025.07.24.
Arnhold, Elmar – Rieger, Dirk (2013), Die Kemenate auf der Hagenbrücke. Virtuelle Rekonstruktion der Kemenate Scheinwelten. 3D Visualisierung.
https://www.youtube.com/watch?v=0K1xSgubw34, utolsó letöltés: 2025.07.24.
