Deliberationes tudományos folyóirat

Beszámoló az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, Orvostudományi Szakbizottság, Sporttudományi Munkabizottságának 2023. évi üléseiről

Ferenc József Győri — 2024-09-04

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Orvostudományi Szakbizottság Sporttudományi Munkabizottsága két tudományos ülést rendezett a 2023-ban.

Az elsőre „Izombiokémiai kutatások Szegeden – múlt, jelen, jövő” címmel került sor a Gál Ferenc Egyetemen, melyen három hazai egyetem kutatói számoltak be eredményeikről. A szimpózium résztvevői betekintést nyerhettek a szegedi izombiokémiai kutatások történetébe; a különböző betegségek, izomdisztófiák, vagy az öregedés során csökkent tömegű vázizmok regenerációjának, izomméret-szabályozásának és a vázizom-metabolizmusának mechanizmusaiba; a vázizom glükózfelvételének jelentőségébe a vércukorszint szabályozásában; a 2-es típusú cukorbetegség alapját képező szénhidrát-anyagcsere zavarokba, a mellette fennálló mitokondriális diszfunkció és foszfolipid metabolizmus zavaraiba, illetve gyógyszeres kezelésének lehetőségeibe; s végül, de nem utolsó sorban az izomláz legújabb, heveny kompressziós axonopáthia elméletébe.

A második tudományos tanácskozásnak, amely „A fizikai aktivitás pszichológiai, pedagógiai, társadalmi összefüggései” címet viselte, a SZAB székháza adott otthont. A sport társadalomtudományi aspektusai iránt érdeklődők előadásokat hallhattak a serdülő sportolók szülőktől való egészséges eltávolodásának jelentőségéről és szerepéről a sportmotivációs bázis kialakulásában; a gyermekek sportélvezetének és énképének pozitív kapcsolatáról; valamint a testedzésfüggőség fokozott veszélyeiről, amennyiben az további pszichés és egyéb kórképpel együtt jelentkezik. Szó esett a lakossági vélemények megismerésének fontosságáról a sportrendezvények tervezési szakaszában és az eseményt követően; megismerhettük a perzisztáló reflexek és a fundamentális mozgásdeficitek mozgástanulást gátló hatásását, az időben megkezdett mozgásfejlesztés szükségességét; tájékozódhattunk arról, hogy miként hat a betegedukáció, a betegségspecifikus tudás átadása a gerincbántalmak csökkentésére; s végül arról, hogy miként zajlott a sporttudományi alapképzési szakok (BSc/BA) elvárt tanulási eredményeinek megújítása a felsőoktatásban.

Gerla: apátság a Fehér-Körös vidékén

Miklós Halmágyi — 2024-09-04

A gerlai apátot 1257. évre keltezett oklevél említi először. Az oklevél szövege azonban csak 15. századi másolatokban maradt ránk. Jelen tanulmány szakirodalmak alapján rámutat a keltezéssel kapcsolatos ellentmondásokra. A szakirodalom 1259-re teszi a gerlai apátot említő oklevél lehetséges keltezését, valószínűsítve, hogy kétes hitelű. Más írott forrással és régészeti emlékekkel együtt azonban állítható, hogy a 13. században, sőt, a 12. század végén is létezhetett már a gerlai apátság. Dusnoki-Draskovich József erős elmélete alapján valószínűsíthető, hogy a gerlai apátsággal azonosítható Iulamonustra-val, ahonnan 1313-ban Károly király keltezett oklevelet. Gerla nevét említő forrásokat vizsgálva érdemes megemlíteni, hogy az Ábránfyak tulajdonában két Gerla nevű jószág is volt a Magyar Királyság déli részén: a Békés megyei Algerla és a Zaránd megyei Felgerla.

Saulból Paulus: Páger Antal

László Irsai Farkas — 2024-09-04

Páger Antal magyar színművész 1944-ben politikai szerepet vállalt, ezért elmenekült Argentínába. Emigrációja után, 1956-ban újra visszatért Budapestre. Ám az eddig ismert történet a hazatérésről igencsak kibővül, ha elolvassuk ezt az írást.

A szövegértés és a szövegalkotás kapcsolata

Renáta Kiss-Kovács — 2024-09-04

A hazai neveléstudományban kevés a figyelem az anyanyelvi szövegértés-szövegalkotás kapcsolatán, noha nemzetközi szinten a kapcsolat jellemzését vizsgálják és a képességek közös komponenseit azonosítják. A hazai vizsgálatok között is előfordul olyan (főként elméleti jellegű) publikáció, ahol például a reflexiót a szövegértést és a szövegalkotást összekapcsoló gondolkodási műveletként értelmezik.

Feltételezhető, hogy a szövegek megértésének sikere kapcsolatban áll a szövegek megalkotásának illetve megfogalmazásának sikerességével, és fordítva.

Szisztematikus áttekintésünkben a 1984-2015 között keletkezett nemzetközi vizsgálatokból előre definiált szelektálási szempontok mentén tizenkilenc angol nyelven írt, anyanyelvi képességekre vonatkozó, empirikus pedagógiai munkát emeltünk ki és elemeztünk. Továbbá négy nemzetközi áttekintést is ismertettünk.

Eredményeink szerint a szövegértés és a szövegalkotás közötti kapcsolat létezése vitathatatlan, s felértékelődik a közös komponensek, így például a reflexió szerepe. A reflexió fogalma ezáltal szükséges, hogy a hazai szakirodalomban árnyaltabbá váljon. A kétirányú kapcsolat gyakorlati igazolása, valamint a közös komponensek és szerepük azonosítása új feladatokat jelenthet a pedagógiai gyakorlat és kutatás számára.

A gyermekjogok érvényesülése a gyámhatósági eljárásokban

Anett Krizsán — 2024-09-04

A gyermekjogok mindennapi életben történő érvényesülése napjainkban követendő szempont mind az oktatás, mind a peres - és hatósági eljárásokban, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, a szülők és a család számára egyaránt.

A Gyermekjogi Egyezmény elfogadását követően gyorsult fel az a szemléletbeli változás, amely a gyermekeket értéknek, jogokkal rendelkező alanynak tekinti.

Az alábbi cikk a gyermekjogok fejlődését, napjainkban betöltött jelentőségét, és néhány gyakorlati példán keresztül a hazai jogalkotói - és jogalkalmazói gyakorlatot vizsgálja különös figyelemmel a gyámhatósági, ezen belül a gyermekvédelmi eljárásokban.

A gyermekvédelmi eljárásokban folyamatos, minden ügyben megjelenő dilemma, hogy döntésünkkel milyen mértékben tudjuk biztosítani a gyermekjogok érvényesülését úgy, hogy közben más gyermekjogokat biztosan korlátoznunk kell.

A legjelentősebb és legsúlyosabb gyermekvédelmi intézkedés a gyermek családból történő kiemelése, amely épp a gyermek mindenekfelett álló érdekének elvét követő döntés, de ezzel számos egyéb jogát korlátozzuk, így a gyámhatóságnak az a nem könnyű feladat jut, hogy olyan döntést hozzon, mellyel az egyensúly közelébe kerülhetnek a gyermekvédelmi intézkedéssel érintett jogok.

Csak az elmúlt egy évben három olyan jogszabály lépett hatályba, mely kifejezetten a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát hivatott érvényre juttatni.

Ezzel a jogalkotási folyamattal a hazai jogalkotás megfelel a Gyermekjogi Egyezmény követelményének, és itt külön kiemelést érdemel a gyermek jogellenes elvitelével összefüggő uniós rendelet, a Brüsszel II.b. Rendelet, melynek egyik leglényegesebb eleme a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogának biztosítása.

A témában a Magyar Jogász Egylet 2023.06.15.-17. között megrendezett Jogászgyűlésén tartott egy rendkívül tartalmas előadást Wopera Zsuzsa egyetemi tanár, melyről néhány gondolatot a cikk is megemlít.

Iskolai sport-kihívások és esélyek

Josip Lepes — 2024-09-04

Az iskolai sport fontossága és szerepe a gyermekek és fiatalok harmonikus fejlődésében, egészségében, tanulásában különösen aktuális kérdés a mai, modern társadalomban. A testneveléshez, testmozgáshoz és sporthoz való jog az UNESCO Charta szerint egyetemes emberi jog. A testmozgás, a sportolás a mindennapi élet szerves részét kell, hogy képezze, aminek ösztönző és biztonságos környezetben kell megvalósulnia. A tanulók számára az iskolai sport ebben az értelemben az egyik legjobb megoldás.

A szervezett keretek között történő fizikai aktivitás nagyban hozzájárul az egyre inkább elterjedő mozgásszegény életmód káros következményeinek leküzdéséhez. A fiatalok számára pozitív környezetben, a sporttevékenységen keresztül nyílik esély arra, hogy megerősítsék önbizalmukat, fejlesszék szociális készségeiket, valamint hogy megfelelő ösztönzést kapjanak az egész életre szóló fizikai aktivitásra.

A gyermekeket már kisiskolás korban célszerű bevonni az iskolai sportba, hiszen a testmozgás iránti elköteleződés korai kialakítása mellett ez az időszak a legfontosabb különféle mozgáskészségek elsajátítása szempontjából. A tanulók elsősorban a szórakozás, a kihívás, a társaság, új sportkészségek elsajátítása miatt döntenek az iskolai sport mellett, ami többnyire pozitív érzelmi, kognitív és viselkedési következményekkel is együtt jár. Ezért is fontos, hogy abban a részvétel öröme, a fejlődés lehetősége, a sokszínűség, a szórakozás és a csapatszellem kerüljön előtérbe, az élsport negatívumai (pl. a győzelem kényszere, a túlzott terhelés, erőszak) pedig az iskolai sportpályákon kívül maradjanak. Az egyén számára nyújtott előnyök mellett az iskolai sport hozzájárulhat az iskola szellemiségéhez, imázsához, közegészségügy hatékonyságához és az oktatás minőségének növeléséhez.

Artificial intelligence-supported pattern recognition

Máté Prorok — 2024-09-04

A mesterséges intelligencia (AI) használatának jelentősége az idő előrehaladtával egyre növekszik és a gazdaság egyre több szektorába betör a mesterséges intelligencia. Mára már nem az válik kérdésessé, hogy használjuk-e egyáltalán a mesterséges intelligenciát, hanem az a kérdés, hogyan tudnánk fokozni a használatát még több munkafolyamatban, feladatban.

A mintafelismerés egy rendkívül fontos része a mesterséges intelligenciának, mert a felismert minták alapul szolgálnak a későbbi döntéshozatali folyamatokban. A vizsgálat szekunder adatelemzésen alapul, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat.

A kutatás a mesterséges intelligencia által támogatott mintafelismerés alapos áttekintésére összpontosít az AI dinamikus területén. A kutatás célja, hogy megvizsgálja azokat a kulcsfontosságú összetevőket, amelyek támogatják a mintafelismerést az AI-rendszerekben és sikeressé teszik azt.

Ugyanakkor feltárja ennek a technológiának a széles körű felhasználási területeit, illetve előretekint a lehetséges jövőbeli fejlesztésekre, hogy megfigyeljük, miként befolyásolhatja a mesterséges intelligencia által támogatott mintafelismerés a jövő technológiáit. A mesterséges intelligencia drámaian javítani fogja a mintafelismerő rendszerek adatfeldolgozási hatékonyságát, a kategorizálás pontosságát és az adatkészletek adaptálhatóságát.

A mesterséges intelligencia fejlődése elősegíti a hozzáférhetőséget, a hatékonyságot és a pontosságot az automatizálástól az orvosi döntéshozatalig terjedő munkakörökben, valamint ezenkívül számos iparágat fejleszt és integrál. Az Európai Unió alapos mesterséges intelligencia-stratégiát dolgozott ki, és jelentősen megnövelte a mesterséges intelligencia megvalósításának, kutatásának és fejlesztésének finanszírozását. A téma időszerűsége és gyors fejlődése miatt lényeges a téma folyamatos vizsgálata.

Középiskola-választás szempontjainak vizsgálata fenntartók, németet és angolt tanulók, valamint tanítók véleménye alapján

Krisztina Sebestyén — 2024-09-04

Egy oktatási intézmény népszerűségét, teljesítményét az intézmény különböző jellemzői határozzák meg, például az intézmény által kínált oktatási lehetőségek, az oda bekerülő tanulók teljesítménye, versenyeztetési, tehetséggondozási, illetve felzárkóztatási tevékenységek. Mindezek a jellemzők a következő években hatással vannak arra, hogy kik és miért választják az adott intézményt, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen iskolaválasztást befolyásoló tényezők alapján választják a diákok az adott oktatási intézményt. A tanárok szemszögéből azért lehet fontos az ilyen irányú vizsgálat, hogy megismerjék az általuk tanítandó diákok bázisát, motivációit.

Tanulmányunkban ezek alapján a „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2018-2019” című kutatás tanulói (890 fő), illetve tanári (100 fő) adatbázisa segítségével azt vizsgáljuk, hogy milyen középiskola-választási tényezők befolyásolták az adott intézményben való továbbtanulást. A tanulói eredményeket összehasonlítjuk a tanári válaszokkal, hogy megtudjuk, mennyire ismerik a tanulóikat ebből a szempontból. Az adatok vizsgálatát SPSS programmal végeztük, amely segítségével két- és háromdimenziós variancia-analízist készítettünk. Ezekhez az alábbi változókat vontuk be: tanított/tanult idegen nyelv, az intézmény fenntartója, valamint ötfokú Likert-skálán értékelt, középiskola-választásra vonatkozó állítások.

Tanulmányunkban az alábbi három hipotézist vizsgáljuk meg. (1) A nyelvtanárok válaszai megegyeznek a tanulókéval, vagyis ismerik a középiskola-választás háttérokait. (2) Az eltérő idegen nyelvet tanulók, illetve tanítók válaszai idegen nyelvenként különböznek egymástól. (3) Fenntartónként eltérő, hogy milyen tényezők befolyásolták a tanulók középiskola-választását. Eredményeink szerint az első hipotézis nem igazolódott, a második és a harmadik igen, és összességében a tanárok válaszai között kevesebb szignifikáns összefüggést találtunk, mint a tanulóknál.

Az autentikusság nyomában

Orsolya Szák — 2024-09-04

Írásomban a turisztikai autentikusság kérdéskörével foglalkozom. A témára hivatalosan az 1960-as években kezdtek el figyelmet fordítani a szakemberek, miután Daniel Boorstin publikálta a pszeudoeseményekkel kapcsolatos munkáját. A könyv az utazás koncepciójának megváltozását, az új szemléletek ismertetését és a turisták „becsapását” érzékelteti egy újszerű megközelítésben.

Boorstin teóriáit Dean MacCannell gondolta tovább. Véleménye szerint a helyiek és a turisták elhatárolódnak egymástól, ugyanis az adott településen élők nem kívánják a látogatókkal megosztani mindennapjaikat, vagyis a valóság egy részét tudatosan elzárják a kívülállóktól.

A turisztikai autentikusság Boorstin és MacCannell publikációitól indul. Ennek a kezdeti (talán visszafogott) időszaka ugyanakkor nem sokkal később átvált posztmodern megközelítésbe.

Ning Wang mindenképp az újszerű gondolatokat pártolja. Írásában három különféle típusú autentikusságot sorol fel: az objektív, a konstruktív (másnéven szimbolikus), és az egzisztenciális autentikusságot. Az első a Boorstin és MacCannell-féle hagyományos megközelítés, vagyis a valóság meg- és eljátszásáról szól. A második az előbb említett szöges ellentéte, a harmadik pedig ironikus módon az inautentikusság kérdéskörét is magában foglalja.

Wang vizsgálatai ugyanakkor nem nyújtanak átfogó magyarázatot az autentikusság kérdésének vizsgálatában. Ezt a hiányt a cikkben az utolsó meghatározó szereplő, Tim Edensor próbálja meg pótolni. Ugyanakkor, Edensor kissé eltávolodik a szó szoros értelmében vett autentikusságtól és igyekszik a színpadiasság kérdéskörében gondolkodni.

A turizmus színpadiasságát kategorizálja, az emberek és az események kapcsolatát elemzi, a mindennapi turizmusban résztvevőket tanulmányozza, az úgynevezett performanszokat vizsgálja. Edensor tanulmányából kihagyja az autentikus szó használatát, mégis egyértelmű az olvasója számára, hogy mi érdekli és mivel foglalkozik a szerző.

A cikkben felsorolt írások elengedhetetlennek bizonyulnak a turizmus autentikusságának kutatásában – még abban az esetben is, ha nem eredményeznek egyértelmű végkifejletet. Illetve, ahogy Ning Wang mondta, az autentikusság még számos kutatási lehetőséget kínál.

Szeged legnagyobb közterületi parkjának szabadidősportja, különös tekintettel a nemenkénti eltérésekre

Larissza Tóth — 2024-09-04

Tanulmányunk célja Szeged legnagyobb közterületi parkja, a nemrégiben felújított Erzsébet-liget rekreációs sportjának bemutatása felnőtt szabadidő-sportolóinak összetételén, sportolási szokásain keresztül, különös tekintettel a nemenkénti eltérésekre. Hipotéziseink szerint a Ligetben rekreációs céllal sportoló felnőtt férfiak és nők szociodemográfiai háttere, a park elérésének sajátosságai, az edzőhelyek használata és az azokkal való elégedettség, valamint a park mint sportszíntér választásának indítéka nem különbözik számottevő mértékben egymástól. Mindamellett valószínűsítettük, hogy a sportaktivitás gyakoriságában és terjedelmében különbség mutatkozik a férfiak javára.

Adatfelvételünk véletlenszerű helyszíni mintavételezéssel, anonim, papíralapú kérdőív lekérdezésével valósult meg (N=108). A változók közötti kapcsolatok feltárására Pearson-féle Khi-négyzet tesztet, a Fisher-féle egzakt tesztet és a Spearman-féle rangkorrelációs eljárást, az elégedettség mérésére Likert-skálát alkalmaztuk.

A sportolókat fiatalos korösszetétel, a diplomások és a foglalkoztatottak magas aránya jellemezte, amiben a férfiak és nők mutatói különböztek szignifikáns mértékben egymástól. A Liget elérésének távolsága és módja, valamint a sportolás napszak szerinti ideje szintén nem mutatott nemenkénti eltéréseket. A nők azonban lényegesen több időt szántak a Ligetbe való eljutásra, mint a férfiak. A férfiak sportaktivitása mind a gyakoriságot, mind az edzésidőt tekintve magasabb volt a nőkénél.

A legkedveltebb edzőhelyek a futópályák, a nyílt füves területek és a szabadtéri fitneszállomások. A sportolási lehetőségek kiválasztásában, az azokkal való elégedettségben, valamint az edzésekre való felkészülésben nem találtunk nemenkénti differenciákat. A sportolók elsősorban a jó levegő, a természet szeretete és a műanyag borítású futópálya miatt járnak a Ligetbe mozogni, s bár a férfiak és nők preferenciái némileg eltértek egymástól, a különbségek statisztikai szempontból nem voltak számottevőek.