Deliberationes tudományos folyóirat

A Fair Trade szerepe a vallási konfliktusok ellensúlyozásában és a keresztényüldözés elleni küzdelemben

2025-11-25T13:25:20+00:00

A tanulmány a Fair Trade (méltányos kereskedelem) fejlesztéspolitikai és pozitív változásokat indukáló szerepét vizsgálja a vallási konfliktusokkal sújtott régiókban, különös tekintettel a keresztény közösségek helyzetére. A rövid összefoglaló célja annak feltárása, miként nyújthat az etikus kereskedelem esélyt és reményt azokban a társadalmakban, ahol a vallási megosztottság valamint a gazdasági kiszolgáltatottság egymást erősíti. A tanulmány abból a feltételezésből indul ki, hogy a gazdasági méltányosság apró lépései is hozzájárulhatnak a vallási béke megerősödéséhez, hiszen ahol a munkához és a piacokhoz való hozzáférés igazságosabb, ott a bizalmatlanság illetve a kirekesztettség is oldódik.

Három esettanulmány - Uganda, Dél-Szudán és Kelet-Timor - példáján keresztül az elemzés bemutatja, hogy a Fair Trade nem teljes gazdasági rendszereket formál át, hanem kis léptékű, reményteli változásokat indít el. Az ugandai Mirembe Kawomera vallásközi kávétermelő szövetkezet a közös munka révén új együttműködési mintát kínál a keresztény, muszlim és zsidó közösségek számára, míg Dél-Szudánban és Kelet-Timorban a méltányos kereskedelem kiszámíthatóbb jövedelmet valamint közösségi önbizalmat teremtett, ezáltal csökkentve a konfliktusok gazdasági táptalaját.

A tanulmány következtetése szerint a Fair Trade nem látványos gazdasági átalakulások eszköze, hanem a társadalmi béke mindennapi alapjainak egyik forrása: a méltányosság, a partnerség és az emberi méltóság apró gyakorlatai révén hosszú távon reményt ad az üldözött közösségek számára.

A szöveg hűségtől az üzenet hűségig

2025-01-23T09:47:38+00:00

Biblia szövege nem egyszerre hullott le az égből, sőt az olvasókhoz nem csak a „kinyilatkoztatott” szöveg juttatta el a vallási üzenetet, hanem annak átdolgozásai, parafrázisai is. Az alábbi tanulmányban ennek a történelmi folyamatnak legfontosabb állomásait és dokumentumait szeretnék vázlatosan bemutatni.

A NAGYSZÜLŐI SZEREPEK VÁLTOZÁSA ÉS INTERPERSZONÁLIS KAPCSOLATAIK

2024-05-13T09:28:11+00:00

A tanulmány célja a nagyszülők és unokák közötti kapcsolatok komplexitásának és változékonyságának feltárása, különös tekintettel az életkor, társadalmi kontextus és kulturális tényezők szerepére. A nagyszülők hagyományos szerepe a családban az évek során jelentős változáson ment keresztül, különösen a nukleáris családformáknak és a társadalmi változásoknak köszönhetően. A tanulmány áttekinti a különböző nagyszülői szerepeket és mintákat, valamint azok hatásait az unokák életére és fejlődésére. Az empirikus kutatások és nemzetközi adatok alapján megállapítható, hogy a szoros nagyszülő-unoka kapcsolatok pozitív hatással vannak mindkét fél érzelmi, szociális és pszichológiai jólétére. Ugyanakkor az unokák felnőtté válásával és saját életük kialakításával a kapcsolatok természete és gyakorisága változhat, ám a nagyszülők még mindig fontos támaszok maradnak az életükben. A tanulmány összességében arra mutat rá, hogy a nagyszülők és unokák közötti kapcsolatok széles skálája és dinamikája jelentős hatást gyakorol mind a családok, mind a társadalmak egészére, különösen a modern világ gyors változásai közepette.

ITÁLIAI UTAZÁS A VIA DEL CORSO-N A CASA DI GOETHE-IG

2024-02-20T14:30:34+00:00

Absztrakt

Munkámban a weimari költőfejedelem 1786 és 1788 közötti római tartózkodását, itáliai útiélményeinek életére és munkásságára gyakorolt hatását középpontba állító Goethe Itáliában című tárlat elemzésére vállalkozom. Tanulmányomban górcső alá kerül a peregrinatio academica-ig visszanyúló Kavalierstour motívuma, melynek célja a kora újkortól kezdve a klasszikus műveltség megszerzése volt.

A memóriaintézmény többféleképpen reflektál e témára, hiszen az antikvitás felé forduló költő itáliai kalandozásai mellett a jelen időtapasztalatán keresztül is megragadja az utazás jelentőségét és szerepét a tömegturizmus által befolyásolt kortárs valóságban. Muzeológiai megközelítésében tárlatrendezésében külön hangsúlyt kapnak azok az alkotások, amelyek a 21. századi olasz és német művészek sajátos nézőpontjait tükrözik vissza a Goethe-hez való viszonyulásmódjukban.

Jelen írásban kérdésként fogalmazódik meg, miként valósul meg ’a ház mint múzeum’ koncepción keresztül megragadható életvilág bemutatása a Casa di Goethe kiállítótereiben. Miként közvetíti a kurátori elgondolás Goethe munkásságának e korszakát? Milyen hangsúlyok mentén kelti életre a festőbarátjával, Wilhelm Tischbein-nel közösen a Via del Corso-n bérelt lakás gyűjteményi anyaga Goethe római tartózkodását?

A gazdag mediterrán kultúrkincsre történő plauzibilis, nyugat-európai reflexiók és reminisztenciák kapcsán célom továbbá rávilágítani a német és az angol kiállításrendezési logika közötti egyezésekre és eltérésekre a Casa di Goethe, valamint a Spanyol Lépcső közelében található Keats-Shelley House tárlatán keresztül. Vizsgálom, miként kerül bemutatásra a korabeli dokumentumok, levelek, személyes tárgyak, festmények, nyomatok, rajzok, fényképek segítségével az Örök Városhoz köthető alkotótevékenységük.

Emellett felfejtem, hogy Németország és Anglia a világirodalom fent nevezett meghatározó alakjaira támaszkodva milyen módon kívánja a sokrétű római múzeumi palettán pozícionálni önmagát, egyúttal hogyan próbál meg pozitív autosztereotípiát közvetíteni a kulturális tartalmak felhasználásával a Mediterráneumban.

AZ OROSZLÁN SZÁRNYAI ALATT.

2024-07-17T12:10:26+00:00

Jelen tanulmány célja a Róma történelmi városközpontjában elhelyezkedő Palazzo di Venezia funkcióváltásainak vizsgálata. Kiderítem, milyen tényezők befolyásolták az impozáns reneszánsz stílusú palota történeti útjának alakulását a quattrocento korszakától napjainkig. Választ keresek arra, miként vált az épület az évszázadok során kulturális, diplomáciai, politikai és reprezentációs célok eszközévé, vagyis hogyan alakult át a hely történeti jelentősége, szerepe és a környék térszerkezete az idők folyamán. Kérdésként merül fel, miért fogott hozzá a gazdag velencei kereskedőcsaládból származó Pietro Barbo bíboros – a későbbi II. Pál pápa – a palazzo építtetéséhez, majd Szent Péter trónját elfoglalva hogyan változott meg szerepköre. Górcső alá veszem, miképpen fonódott össze a humanista szellemiségű polihisztor, Rotterdami Erasmus, Habsburg V. Károly német-római császár és a bécsi klasszikusok körébe tartozó Wolfgang Amadeus Mozart alakja az épülettel. Feltérképezem, hogy II. Pál pápa halálát követően miként állította a palotát a diplomácia szolgálatába a Velencei Köztársaság és a Habsburg Birodalom. Nyomon követem, milyen lenyomatokat hagyott a viharos 20. század a rezidencia alakulástörténetében. Rávilágítok, hogy az 1916-ban memóriaintézménnyé átalakított, majd egy jelentősebb cezúra után – amikor az épületet Mussolini fasiszta kormányzati központként használta – a nagyközönség előtt újranyitott, 2020-ban pedig sajátos autonómiát kapott Museo Nazionale di Palazzo Venezia milyen gyűjteményi koncepcióval illeszkedett be a Polo Museale del Lazio intézményi szférába. Bemutatom, milyen perspektívákat nyitott meg az olasz egységet középpontba állító Museo Centrale del Risorgimento intézménnyel való egyesülés a sajátos történeti, művészeti, kulturális és szellemi örökséget őrző palazzo számára. Végül felfejtem, milyen innovatív gyűjteményi funkciókkal ruházták fel az új név alatt működő – Il Vittoriano e Venezia (VIVE) – múzeumkomplexumot a 21. században.

A bárány motívum narratív és intertextuális vizsgálata Jn 1,29-34 alapján

2024-05-27T09:33:12+00:00

Kutatásomban az Isten báránya motívumot vizsgálom úgy, ahogy János evangéliuma 1,29-34-ben megjelenik. Alkalmazott módszerem a bibliai szöveg szakszerű lefordítása után annak nyelvtani sajátosságokra érzékeny olvasása, mely a narratíva különlegességeit és háttértartalmait kívánja kiemelni.

Ezt követően Morales (2020) teológiai látásmódját követve a kivonulás makronarratíváját keresem a szövegben. Ez a megközelítés segít abban, hogy a szakaszt a Biblia egészének fényében az üdvösségtörténet szempontjából elemezzem és megtaláljam a modern kor embere számára az üzenetet.

A rövidnek tűnő szakasz több kapcsolódást mutat fel a Teremtés könyvével kapcsolatban, természetesen a Kivonulás könyvével kapcsolatban, illetve beindít egy egész Evangéliumon átfutó programot, amelyet „kultikus kivonulásnak” nevezhetünk. A kultikus kivonulás nem más Morales (2020) szerint, mint az édeni állapotba történő visszatérés, melyet a templom szentélye jelképez.

A bárány motívum két mozgásra indítja az olvasót: térjen be Jézus lakóhelyére megünnepelni jelenlétében a pászkavacsorát, s térjen be a szentek szentjébe, az új teremtésbe, amelyet Jézus újjáépített feltámadásában.

A jánosi Jézus teljes értelemben „húsvéti bárány”, aki feltárja Isten természetét, aki mozgásba lendít. Egyrészt arra hív, hogy kövessük őt, hogy így védelmet nyújtson a gonosz erőivel szemben. János a keresztény népet meghívja egy papi szemléletmódra, hogy a kultusz középpontjában minden mögött észrevehessük Jézust, aki az új kivonulás vezére.

Mesterséges intelligencia az autonóm járműpiacon: trendek és innovációk

2025-04-01T07:54:00+00:00

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása az autonóm járművek piacán jelentős növekedést mutatott 2017 és 2024 között. A tanulmány a következő kutatási kérdésre kíván választ adni szekunder adatelemzés révén: Mennyire járulnak hozzá a mesterséges intelligencia technológiák – különösen a gépi tanulás, a mélytanulás , és a számítógépes látás –a trendekhez és innovációkhoz az autonóm járművek piacán a választott időszakban? A mesterséges intelligencia technológiák autonóm rendszerek fejlesztésében betöltött szerepét az IEEE, Scopus és további a témához kapcsolódó releváns adatbázisok publikációinak átfogó elemzésével tártam fel.

Az eredmények azt mutatják, hogy a gépi tanulási algoritmusok jelentősen javították az autonóm járművek észlelési és mintafelismerő képességeit, lehetővé téve a közlekedési táblák pontos osztályozását és a gyalogosok megbízható észlelését. A mély tanulási technikák lehetővé tették az összetett környezeti adatok feldolgozását, támogatva a számítógépes látás és a 3D környezetmodellezés fejlesztését. Az érzékelőfúzió és az AI-alapú valós idejű döntéshozatal kulcsszerepet játszott a járművek megbízhatóságának és hatékonyságának javításában, hozzájárulva a piac növekedéséhez.

Az AI-technológiák integrációja nemcsak a járműtechnológia fejlődésének motorja volt, hanem befolyásolta az iparági trendeket, a szabályozási kereteket, és elősegítette az intelligens közlekedési rendszerek megjelenését. A mesterséges intelligencia 2017 és 2024 között jelentősen hozzájárult az innovációkhoz és trendekhez az autonóm járművek piacán. Arra a következtetésre jutottam, hogy az AI-technológiák továbbra is az autonóm járművek fejlesztésének mozgatórugói lesznek, és további kutatásokat javaslok az AI és az intelligens város integrációjával kapcsolatban. infrastruktúrák, valamint a szabályozási és etikai kihívások kezelése.

Az iskolaigazgatók kiégésének empirikus vizsgálata validált mérőeszközzel

2025-04-11T09:21:32+00:00

Jelen dolgozatban hazai mércével mérve hiánypótló munkát kívánok bemutatni. A tanári kiégés kockázatát a lent hivatkozott kutatások már ugyan vizsgálták, de az intézményvezetői kiégési kockázatok dimenzióit és annak a kitettségnek a mértékét az elmúlt két évtizedben nem mérték a hazai oktatáskutatók. Erre a munkára teszek most vállalást és megpróbálom feltárni azokat a változókat, amelyek szerepet játszanak az igazgatói munkából való kiégésben.A munkában történő kimerülés, a naponta monoton módon kapott újabb és újabb feladatok minden ember számára azt vetik fel, hogy jobb lenne nem dolgozni, illetve teljesen mást csinálni. Ez a problematika vetette fel immár fél ávszázada azt a törekvést, hogy a kiégést (burnout) empirikus adatokkal vizsgálják és mérhetővé tegyék. Maslach és mtsai. (2001) dolgozátk ki a pedagógusi kiégés véglegesített kérdőívét. Ezzel a mérőeszközzel dolgoztunk korábbi kutatásunkban a pedagógusok kiégést vizsgálatára támaskodva a hazai kutatások tapasztalataira is (Szabó és Jagoics, 2016). Ezúttal hazai iskolaigazgatók kiégésről alkotott vélekedéseit vizsgáltuk az adaptált Maslach-fél kérdőívvel. Az igazgatók (N=53) online töltötték ki a Likert-skálás kérdőívet, amely lakókörnyezetre, iskolai környezetre és munkatapasztaltra vonatkozóan tartalmazott háttérkérdéseket is. A nemzetközi és a hazai szakiordalomban található eredményekkel összevetve végeztük el elemzéseinket, melyet ebben a cikkben tárgyalunk.

Tanyagondnoki szolgálatok az Alföldön

2025-04-01T08:00:11+00:00

Kutatásunk során két alföldi térség – a Homokhátság és a Tiszazug – két-két tanyagondnoki szolgálatát térképeztük fel. Egyrészt a szolgáltatásokban dolgozó tanyagondnokokkal, egy integrált szolgáltatóközpont vezetőjével, valamint a szolgálatok igénybe vevőivel készítettünk részben strukturált interjúkat. A kérdések elsősorban a szolgálatok működésére és működési hatásaira irányultak, azt próbáltuk feltárni, hogy az egyes szolgálatok miben, hogyan segítik az ellátottakat, s e segítségnyújtás mennyire tekinthető jelentősnek az igénybe vevők mindennapjaiban, továbbá azt, hogy vannak-e releváns különbségek az egyes térségek között. Az adott vizsgálati helyszínek vonatkozásában összességében elmondható, hogy a tanyagondnokok segítsége nélkül az ellátott idős emberek többsége már nem tudna a tanyán élni, s így bentlakásos intézményes ellátásra szorulna. A vizsgált szolgáltatások működésében nem találtunk releváns különbségeket.

A Szentírás szerepe a lelki felemelkedésben Szent Ágostonnál

2025-04-01T07:33:38+00:00

Szent Ágoston (354-430) szerint az ember, és így az emberi művelődés célja a boldogság (eudaimonia), ami a keresztény kinyilatkoztatás alapján maradéktalanul és végérvényesen az élet természetfeletti távlatán Istennél található meg. Emiatt viszont a tudomány révén közvetlenül nem érhető el, még a Szentírás ismeretén keresztül sem. Ezt a Biblia kutatása kapcsán támadt ismeretelméleti feszültséget igyekszik feloldani a hippói püspök a De doctrina christiana c. művében a lelki felemelkedés lépcsőjének felállításával, mely által saját tudományos és írói vállalkozásának értelmét is közelebbről meghatározza. Azért, hogy Szentírás igazi, Lélek szerinti értelméhez elvezessen, Ágoston képes saját tudományos szempontrendszerét is némiképp relativizálni. Ebben a szellemi szabadságban tárulhat fel a Szentírás valódi tartalma, hogy a tudomány ne felfuvalkodottá tegyen, hanem építse a szeretetet (vö. 1Kor 8,1).

Ennek a rövid tanulmánynak a célja nem más, mint közelebbről bemutatni, hogyan és miként határozza meg a lelki élet lépcsőfokait a Szentírás beható ismerője és a lelki élet nagy mestere, Szent Ágoston. Miután közelebbről megvizsgáljuk ennek az excursus-nak szerepét a De doctrina christiana c. művén belül, a felállított lelki létra sajátosságait szeretnénk taglalni főleg korai, De quantitate animae c. írásával összevetve, végül pedig a tudománynak, valamint a Bibliának mint tudományos forrásnak ágostoni értékelését szeretnénk adni.