Deliberationes tudományos folyóirat

Az empirikus táplálkozástudománytól a nutrigenomikáig

2024-06-04T12:00:08+00:00

A táplálkozás - mint olyan - napjaink életmódjának egy kifejezetten hangsúlyos
területe. Számos krónikus, nem fertőző megbetegedés, mely napjaink halálozásában
meghatározó, erős összefüggést mutat a táplálkozással. Nem volt ez a történelemben
korábban sem másként, ugyanakkor ebben a korszakban még csak megfigyelésekre és
tapasztalatokra tudtak hagyatkozni.
A cikk szerzője jelen tanulmány során arra vállalkozik, hogy a táplálkozástudomány
történetiségéről, annak fejlődéséről adjon átfogó képet az olvasó számára,
érintve közben azokat az elképzeléseket és tévhiteket, melyet azóta a tudomány
megcáfolt. Ezentúl igyekszik betekintést nyújtani azokba a legújabb tudományos
eredményekbe, melyek meghatározzák napjaink táplálkozástudományát. Napjaink
egyik meghatározó elemévé vált a fenntarthatóság kérdése, valamint a személyre
szabott táplálkozás kérdésköre. Mindkét terület újabb és újabb kérdéseket vet fel,
hiszen Földünk eltartóképessége korlátozott, és sokan élnek olyan területeken, ahol
határozottan élelmiszerpazarlás történik, míg mások az adott területen az alapvető
táplálékhoz nem tudnak hozzájutni. A személyre szabott táplálkozást ugyanakkor
jelentős mértékben befolyásolta a humán genom feltérképezése, és ezzel együtt a
betegségek prevenciójában a táplálkozás szerepe is új és új aspektust nyert. A cikk
irodalmak szekunder elemzésén alapszik, remélve, hogy az olvasó számára is számos
új információt és újabb megválaszolandó kérdések felvetését adja.

NŐK AZ IPARI KOCKÁZATOK ÁRNYÉKÁBAN

2024-05-21T09:39:56+00:00

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek fokozottan ki vannak téve a természeti és civilizációs katasztrófák lehetséges hatásainak. Az ipari balesetek következtében számos káros hatással és következménnyel kell számolniuk az üzemeltetőknek és a környező lakosságnak. A baleset megelőzés és lakosságfelkészítés egyre nagyon figyelmet kap napjainkban mind tudományos, mind pedig társadalmi viszonylatban.
A lombardiai Seveso-i tragédia az üzem dolgozói és a környező lakosság számára hosszú távú egészségügyi problémát eredményezett. Ez a katasztrófa hatványozottan rámutatott a vegyi anyagokkal foglalkozó üzemek potenciális veszélyeire és azok hosszú távú hatásaira, valamint felgyorsította a megfelelő ipar védelmi szabályozás kidolgozását. A katasztrófát követően több kutatás is készült, amelyek közül a „Seveso Women’s Health Study” kutatócsoport kizárólag nőket vizsgált. A kutatócsoport egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófában érintett nők és leszármazottiak egészségére negatív hatással volt a vegyi anyagok levegőbe kerülése.
A hipotézisünk, hogy kellő felkészítés és megfelelő védelmi intézkedés mellett, csökkenthető a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek területén bekövetkező vegyi balesetek száma, illetve az ipari balesetekre történő lakossági felkészítés növelheti a káros hatások elleni védelmet. A lakosság megfelelő felkészítése mellett az ipari balesetek megelőzésének és hatékony kezelésének kulcsfontosságú lépése a monitoring és lakossági riasztó rendszerek fejlesztése, amellyel nagyobb eséllyel lehetővé válik az időben történő észlelés, a beavatkozás, a lakosság tájékoztatása és riasztása, ezzel minimalizálva a vegyi balesetek kockázatait.

A KORTÁRS MISSZIOLÓGIA NÉHÁNY KIHÍVÁSA ÉS A MISSIO DEI

2024-05-23T10:28:02+00:00

Az egyház misszióról alkotott gondolkodása az elmúlt évszázadokban többször is jelentős átalakuláson ment keresztül. Ezeknek a változásoknak a legfontosabb következménye az Isten szerepének újrafelfedezése lett, amit a missziólógia a missio Dei kifejezésével írt körül. E megközelítés lényege, hogy a missziót nem maga az Egyház végzi önnön erejéből, hanem az az Isten munkája. Az Egyház ebbe a szolgálatba kapcsolódik be.

A misszióról alkotott szemlélet megváltozásával párhuzamosan a kihívások sora is jelentősen változott. A legfőbb kihívást már nem az európaitól eltérő kultúrák jelentik, hanem a nyugati gondolkodáson belül megszületett szekularizáció, valamint a globális szinten kiteljesedő gazdasági és társadalmi igazságtalanság.

A tanulmányban a jelenkori misszió fogalmát, valamint a legfontosabb kortárs kihívásokat járjuk körül, azt a kérdést kutatva, hogy mennyire tud hathatós választ adni missio Dei korunk problémáira.

Joseph Ratzinger megközelítése a politikáról

2024-05-06T11:57:21+00:00

E tanulmány Joseph Ratzinger „apolitikus” politikai teológiáját kívánja közelíteni olyan módon, hogy a hatalmas életmű átfogó teológiájának egyes csomópontjaihoz rendeli a szerző politikáról alkotott nézeteit. Kiindulópontként tekintve Pál apostolnak a világi hatalom rendeltetéséről írott szavait, értelmet nyer, hogy a ratzingeri politikai teológia elsősorban teológia. Ennek fényében a mű felidézi a modernizmussal párbeszédben vitázó politikai teológia spektrumát, amelyben a világi politikai filozófiára vonatkozó állítások nem tekinthetők központinak a teológiai mondanivalóhoz viszonyítva. A széles távlatú politikai teológia felöleli az ontológia, az antropológia, az etika és az episztemológia területeit, amelyeken belül a világi filozófia számára értelmezhető felület adódik, így Joseph Ratzinger e területekre irányította érveit, amelyek részben a modernizmus, illetőleg a relativizmus (poszt-modernizmus) logikailag védtelen pontjait veszik célba, részben azok meghaladását kínálja a Szentírásra alapozott keresztény kijelentésben és az Istennel való kapcsolatban való egyéni és közösségi elmélyülés útján.

MEGJEGYZÉSEK AZ ÚJSZÖVETSÉGI ATYA-TEOLÓGIÁHOZ ÉS ANNAK JELENTŐSÉGÉHEZ

2024-05-24T10:03:27+00:00

Ebben a tanulmányunkban az újszövetségi atyaság témaköréhez kapcsolódóan a következő két kérdésre keressük a választ. (1) Mit jelent az, hogy Isten atya? (2) Mit jelent ez a mai édesapák hivatásteljesítése szempontjából?

Az Újszövetségben szereplő görög πατήρ szó az arám abba fordításaként szerepel három versben (Mk 14,36; Róm 8,15; Gal 4,6), illetve kiemelt szerepe van a Miatyánk imádság megszólításában. Az atya/apa szó az Újszövetségben mind konkrét-testi, mind átvitt-szellemi értelemben használatos, illetve van egy transzcendens aspektusa is: egyrészt Jézus Atyját, másrészt a Jézus-követők Atyját jelenti, harmadrészt a Sátánnal kapcsolatos.

A Miatyánk megszólítása alapján megállapítható, hogy a keresztények Jézus nyomán gondolkodhatnak Istenről úgy, mint atyjukról. Figyelemreméltó, hogy Jézus ezt a megszólítást használja az egyetlen olyan imádságban, amit tanítványainak elmondott. Továbbá fontosnak tűnik, hogy Jézus főpapi imájában (Jn 17) kizárólag atyaként szólítja meg Istent, két alkalommal jelzővel is ellátva („szent” és „igazságos”). Az a tény, hogy az „édesapa” Istenünk valódi és legigazibb neve, komoly remény és erőforrás a krisztushívők számára.

Istennek atyaként való megszólítása, illetve elfogadása egyáltalán nem magától értetődő. Korunk apa-sebei számtalan embert érintenek és félő, hogy ezek a sebek átadódnak és reprodukálódnak. Szent Pál szerint az Atyaisten az, akitől nevét kapja minden nemzetség (v.ö. Ef 3,15), vagyis a földi apai hivatás ajándékozója és mintája. Ezért minél inkább megismeri valaki az Atyát, annál nagyobb esélye van jó édesapává válni. Isten atyai vonásának – mely elsősorban bemutatja Őt – hatással kell lennie korunk katolikus édesapáinak identitására is.

Masztéma – Isten igazságossága irgalom nélkül

2024-05-24T13:20:14+00:00

A Bibliából jól ismert a Sátán, mint kísértő alakja, aki legtöbbször, mint vádló jelenik meg az Úr színe előtt, ennek tipikus példája a bibliai Jób története. A parabiblikus irodalom és a zsidó hagyomány ezt a gondolatot tovább vitte a Második Templom időszakában, amikor elkezdte a mennyei lények névvel és különböző funkcióval történő ellátását, illetve a jó és a rossz angyalok megkülönböztetését. Ezen időszak szövegeiben jelenik meg Masztéma Herceg, aki a Sátánhoz nagyon hasonló karaktervonásokat mutat, míg ezzel párhuzamosan ezekben az iratokban a Sátánnal nem is találkozunk.

Jelen tanulmány azt vizsgálja, mennyiben feleltethető meg egymásnak a két figura, milyen szemantikai kapcsolat van köztük, megvizsgálva neveiket, azok radikálisait, jelentéseit, továbbá kettejük feladatkörét, szerepét és elhelyezkedését a mennyei udvartartásban és hierarchiában. A vizsgálat fókuszpontja a címben is jelzett igazság és irgalom kapcsolata, szem előtt tartva a kérdést, mennyire alkalmazható egy az egyben az igazságszolgáltatási környezet karakterisztikája Masztéma és a Sátán személyére.

Metódusát tekintve elemzi a Jubileumok Könyvét a Pszeudo-Jubielumok Könyvét és néhány rabbinikus iratot (genesis Rabbah és Babilóniai Talmud), összevetve a lehetséges bibliai párhuzamokkal, egyaránt kiemelve a közös pontokat és az eltéréseket. Ehhez szükséges a szövegek szinkronikus és diakronikus elemzése, a benne szereplő kulcsfogalmak vizsgálata, és a bibliai egzegézis alkalmazása, adott esetben szövegkritikai megjegyzések említése.

Az egyházi centrum és periféria kapcsolata a szinodalitás perspektívájából

2024-07-25T08:07:05+00:00

Ferenc pápa tanítóhivatalának minden bizonnyal az utókor számára is maradandó érdeme az egyház szinodális víziójáról alkotott felfogása és gyakorlata lesz, amelynek a 2023–2024-es püspöki szinódus kiemelt figyelmet szentel. Így a szinodalitás teológiájáról írt elemzések az elmúlt évtizedben rendkívüli mértékben elterjedtek, és a magyarországi diskurzusban is kezd lassan megjelenni annak értelmezése. A tanulmány ehhez a párbeszédhez szeretne hozzájárulni.

A dolgozat transzdiszciplináris utat követ, amely módszert Ferenc pápa kiemelt módon sürget érvényre juttatni a teológiai stúdiumokban. Hiszen a teológia és a többi tudományágak közötti párbeszéd révén az abban résztvevő felek kölcsönösen gazdagítják egymást.

A szinodális vízió szempontjából az egyházi centrum és periféria kapcsolata kiemelt jelentőségű kérdés. A periféria Ferenc pápa tanításában is központi szerepet tölt be, és a jelenlegi püspöki szinódusnak is az a törekvése, hogy a periféria hangja egyre inkább bekerüljön az egyházi központba.

A kettő közötti kapcsolatra vonatkozóan tanulmányban Yves Congar neves francia teológus és Csermely Péter hálózatkutató téziseit tekintem át, és hasonlítom össze, amelyek véleményem szerint számos konvergens gondolatot tartalmaznak. Congar a periféria szerepét az egyház igaz reformja szempontjából elemzi, míg Csermely a komplex hálózatok stabilitása tekintetében szán meghatározó szerepet a perifériának. Téziseik további párhuzamba hozható pontjai azok gondolati kontextusa, továbbá az egyházi/hálózati centrum szerepének értékelése, valamint a bizalomra épülő kommunikáció hangsúlyozása.

A tanulmány tehát jól körülhatárolt vizsgálati fókusszal kívánja gazdagítani a szinodalitás teológiájának magyarországi recepcióját, különösen is annak fényében, hogy a püspöki szinódus értelmezéséhez elengedhetetlen kulcsgondolatot választja elemzése tárgyául.

A hazai balesetmegelőzésre nevelés és az elsősegélyoktatásának összehasonlítása svédországi tapasztalatokkal

2024-05-27T12:37:34+00:00

Napjainkban a rosszullétek és a balesetek miatti halálozások még mindig a vezető halálokok között szerepelnek, mely alapvetően köszönhető annak is, hogy a laikus ellátást nyújtó személyek aránya alacsony, emiatt ezen események kimenetele sok esetben kedvezőtlen. A leggyakoribb laikus beavatkozást igénylő esemény a hirtelen keringésleállás, melyet általában laikus észlel először (Bánfai , 2017.). Ha az esemény bekövetkeztétől számított 3-5 percen belül nem történik beavatkozás a klinikai halál irreverzibilis folyamattá válik, éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír a lakosság ez irányú attitűdjének megváltoztatása, melyet kisgyermekkorban kell már elkezdeni kialakítani. 1995 óta rendelkezik jogszabály az elsősegélynyújtás tantervbe illesztéséről, ekkor elsősorban a 8. osztályos Biológia tárgy keretében történt mindez (A leggyakoribb mozgásszervi elváltozások, sérülések megelőzésének módjai. A kisebb, vérzéssel járó sérülések ellátása.), majd 2013 óta az Új Nemzeti Alaptanterv már 7. 8. osztályos tanulók esetében is a tananyag részévé tette (Ozsvárt & Vincze, 2022.).

A szerzők a tanulmányban szeretnének rávilágítani arra, hogy a jelenlegi oktatási és pedagógiai rendszerben az elsősegélynyújtás, hogyan és miképpen kap helyett, illetve összehasonlítani mindezt más nemzetközi gyakorlattal, fókuszba helyezve mindazt, hogy szükséges lenne-e a módosításon elgondolkodni, valamint bármilyen változtatást eszközölni. Teszik mindezt annak reményében, hogy egy-egy jó gyakorlat áttekintése, annak a hazai viszonyokra történő adaptálása hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több bajba jutott embertársunk az időben kapott segítségnek köszönhetően még sokáig köztünk tevékenykedhessen.

A mesterséges intelligencia fejlődése a szervezeti menedzsmentben

2024-05-28T14:01:17+00:00

A mesterséges intelligencia (AI) beépítése a szervezeti menedzsmentbe több évtizeden átívelő folyamat volt, amelyet jelentős mérföldkövek és innovációk jellemeztek. A mesterséges intelligencia területe az 1980-as években gyors fejlődésen ment keresztül a gépi tanulási algoritmusok és a neurális hálózatok bevezetésével, amelyek lehetővé tették a rendszerek számára, hogy tanuljanak az adatokból.

Ezt a fejlesztést a korai AI-kutatás előzte meg, amely a szimbolikus érvelésre és problémamegoldásra összpontosított. Az 1990-es években az AI-alkalmazások az adatbányászati technikák és a szakértői rendszerek eredményeként kerültek előtérbe az üzleti szektorban.

A 2000-es éveket a mesterséges intelligencia-technológiák, például a számítógépes látás és a beszédfelismerés gyors fejlődése jellemezte, amelyek kibővítették kereskedelmi alkalmazásukat. Az elmúlt években a szervezetek képesek voltak megoldani az összetett kihívásokat és ösztönözni az innovációt azáltal, hogy tovább gyorsították a mély tanulás és a megerősítő tanulás elfogadását.

Ez a cikk a menedzsment gyakorlatok alapvető átalakulását vizsgálja a mesterséges intelligencia fejlesztései révén, amelyek javították a működési hatékonyságot, elősegítették az innovációt és a döntéshozatalt. A mesterséges intelligencia forradalmasította a hagyományos irányítási módszereket azáltal, hogy automatizálta a rutinfeladatokat, és előrejelző betekintést kínál.

A szervezetek ma már képesek előre jelezni a piaci trendeket, optimalizálni az erőforrás-allokációt, és mérsékelni a kockázatokat a prediktív analitikai és döntéstámogató rendszerek beépítésével. A mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök a fogyasztói interakciók, a munkaerő-tervezés és az együttműködés javításával elősegítették az innovatív kultúrát.

A mesterséges intelligencia üzleti menedzsmentben betöltött szerepe várhatóan tovább fog bővülni, ahogy folyamatosan fejlődik, és ezáltal új paradigmákat hoz létre a stratégiai tervezésben és a szervezeti hatékonyságban.

Az olvasók érzelmi bevonása a kortárs ifjúsági krimiben

2024-05-29T14:06:59+00:00

Az irodalmi szövegek befogadásához szükséges kognitív és érzelmi mechanizmusok elválaszthatatlanok a valós tapasztalatoktól és az irodalmi befogadás ezeknek a folyamatoknak a gyakorlásához és fejlődéséhez is hozzájárul. Ezen kívül az olvasás során átélt érzelmek fontos szerepet töltenek be abban is, hogy az olvasók érdekeltté váljanak a befogadásban.

Az alábbi írás két kortárs ifjúsági bűnügyi regényben vizsgálja meg a narráció által keltett és ábrázolt érzelmek, illetve a szereplőkhöz fűződő empátia szerepét a művek befogadásában. A két regény az ifjúsági krimi, a krimi noir és a dark fantasy zsánereit kombinálva változatos lehetőségeket kínálnak a fiatal olvasóknak az érzelmi tapasztalatszerzésére.

Globális krízisek és a mentális egészség összefüggései

2024-02-20T14:55:45+00:00

Az elmúlt évek globális történései rávilágítottak az egészség mentális dimenziójának meghatározó szerepére. A mentális egészség jelentősége már a pandémia időszakában is középpontba került, a fertőzés, a fertőződéstől való félelem és a korlátozások koncepcióin keresztül. A társadalom kiszolgáltatottsága a világban végbemenő történések terén, hűen tükrözi a mentális terhek növekedési arányát, ezáltal növelve a morbiditási kockázatokat.

A járványhelyzet okozta mentális deficitből, az orosz-ukrán háború és az azt követő magas infláció nem segített kilábalni, sőt a reduktív folyamatot tovább erősítette.

Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy az elmúlt három év globális krízisei (pandémia, orosz-ukrán háború, infláció), milyen mértékű a mentális egészséggel kapcsolatos állapotromlást eredményezett a vizsgált populációban. A hipotéziseink fókuszába került a nem, kor, illetve az iskolai kvalifikáltság kapcsolata a mentális állapot progressziójával, valamint a globális történések okozta mentális károk mértéke.

A vizsgálatba 226 fő került bevonásra, online kérdőív által, ún. hólabda módszerrel. Az adatok kiértékelését SPSS 29.0 programcsomaggal végeztük.

Az eredményeink rámutattak, hogy a mentális egészségi állapot progressziójához leginkább a magas infláció miatti áremelkedés járult hozzá, mindazonáltal arra következtetve, hogy a magas árak miatt az alapvető fiziológiás szükségleteket biztosító elemekhez való hozzáférés kerülhet veszélybe. A globális kihívások időszakát tekintve legjellemzőbben domináns attitűdként jelenik meg a bizonytalanság, a félelem, az aggodalom és a stressz.

A mentális egészségünk megőrzésében nagy szerepe van az átélt események egyéni percepciójának, a személyek rezilienciának, illetve a megküzdési stratégiák (coping) ismereteinek és alkalmazásának. A globális krízisek közepette, felértékelődik az individualitás, a mikro- és makro közegben betöltött szerep, a szociális háló és a társdalami szerepvállalás jelentősége.

Nemzetközi trendek és hazai folyamatok a szakképzésben

2024-06-03T09:58:50+00:00

Az elmúlt három évtizedben több, a rendszer alapjait is érintő változás történt a hazai oktatásban és azon belül a szakképzésben is. E változtatásokkal párhuzamosan fogalmazta meg az Európai Unió az Európa 2020 stratégiát, amely a pénzügyi világválsággal összefüggő súlyos foglalkoztatási krízis tartós kezelése érdekében rövid távon a válságból való kilábalást, hosszabb távon pedig az intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés és munkahelyteremtés irányába történő előrelépést határozta meg fő célként. A startégiá kibontásaként megfogalmazott két konkrét számszerűsített cél is az oktatáshoz kapcsolódott: a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentése, és az ifjabb generációk esetében 40%-os diplomás arány elérése.

Az európai fejlesztési tervekkel szoros összhangban a szakképzést érintő hazai változtatások a képzések elérhetőségében és színvonalában megfigyelhető indokolatlan és egyre növekvő különbségek csökkentését, a költségvetési források hatékonyabb felhasználását, az elmaradt és nélkülözhetetlen fejlesztések pótlását, és a gazdaság munkaerőigényéhez jobban igazodó képzési szerkezet kialakítását fogalmazódtak meg legfontosabb célokként.

Dolgozatom arra keresi a választ, hogy az elmúlt bő tíz év hazai reformjai milyen változásokat eredményeztek az Európa 2020 stratégia oktatási céljainak elérésében, illetve a szakképzés munkaerőpiaci illeszkedésének kiemelt célja segítette-e a korai iskolaelhagyással leginkább veszélyeztetett leszakadó térségek hátrányos helyzetű társadalmi csoportjaiba tartozók foglalkoztatási esélyeit.

Vizsgálataim bemutatják, hogy a nemzetközi összehasonlító adatok alapján Magyarország mind a felül-, mind az alulteljesítő középiskolai tanulók esetében kimondottan kedvezőtlen képet, sőt az elmúlt bő évtized változásai abszolút és relatív értelemben is stagnáló, illetve kis mértékben romló tendenciát mutatnak és kiemelkedően nagy belső településszerkezeti különbségekről árulkodnak. Ennek legfontosabb okait elemzésem a középiskolai pályaválasztást megelőző szakasz súlyos és halmozódó zavaraira, a középiskolai képzési szakasz képzési szerkezetében (képzési szint, szakképzés, gimnázium), és térszerkezetében bekövetkezett kedvezőtlen változásokra vezeti vissza.