Deliberationes tudományos folyóirat

Tiszteletreméltó Bálint Sándor – A hitvalló tudós tiszteletének alakulása a Szeged-Csanádi Egyházmegyében (2018–2024)

2026-01-19T14:10:39+00:00

A most következő írás a Bálint Sándor szellemi örökében – 120 éve született Bálint Sándor konferencián elhangzott köszöntő előadásnak az írott változata. Az emlékkonferenciára 2024. október 15-én került sor a Gál Ferenc Egyetem szervezésében. Az előadó a tudós és hitvalló Bálint Sándor boldoggá avatásának folyamatát, valamint imádságos tiszteletének Szeged-Csanád egyházmegyében kialakult formáit összegezte a Positio óta. Ugyanakkor ismertette a Bálint Sándor tiszteletéhez kapcsolódó eseményeket, a közreműködő személyeket, helyszíneket, programokat, és ezek kiemelkedő momentumait.

Bálint Sándor tudományos hagyatéka a Móra Ferenc Múzeumban

2026-01-19T14:25:01+00:00

Bálint Sándor egyik fő kutatási témája a vallási néprajz volt. Az általa összegyűjtött és a Móra Ferenc Múzeumba került tárgyak is ezt az érdeklődését tükrözik. Gyűjteményében egyaránt megtalálhatóak a hagyományos vallási tárgyak, az ipari tömegtermékek és a 20. századi művészek alkotásai. Ennek oka, hogy „nép”-fogalmát nem korlátozta a paraszti műveltségre, az egész társadalmat vizsgálta. A vizsgált jelenséget annak társadalmi közegébe helyezte el, azt történeti hátterének ismeretében értelmezte. Azt is vizsgálta, hogy az egyházi ünnepek mit jelentenek az emberek számára, milyen helyet foglal el a kereszténység a gondolat- és érzelemvilágukban, mit valósítanak meg belőle. A tárgyak, dokumentumok a II. vatikáni zsinat előtti népi vallásossághoz kapcsolódnak, legnagyobb részük a 18–20. századból származik. Hagyatéka élő gyűjtemény, ma is bővül. A kutatók mellett a múzeum látogatói is érdeklődnek iránta.

Bálint Sándort már életében nagy tisztelet övezte. Emlékét szobrok, emléktáblák, intézmények, egyesületek nevei őrzi. Évente versenyeket, megemlékezéseket, illetve kiállításokat szerveznek az ő tiszteletére.

Az oltárépítő

2026-01-19T14:46:06+00:00

A tanulmány Nagy Nepomuk János (1859–1906) szobrász, oltárépítő és aranyozó életét és munkásságát tekinti át helytörténeti, sajtótörténeti adatok alapján. A Budapesten és külföldön (Ausztria) tanult szobrász 1890-ben alapított önálló vállalkozást Szatmárnémetiben, ahonnan 1900-ban Temesvárra költözött. A kutatások eddigi eredményei alapján mintegy 30 templomból ismerjük neoromán és neogót stílusban alkotott oltárait, szobrait. Alkotásai napjainkig alakítják esztétikai élményeinket.

A kardoskút-hatablaki románkori templom és Árpád-kori udvarház rajzi elméleti rekonstrukciója

2026-01-20T07:33:18+00:00

Kardoskút-Hatablakon az 1950-es évek közepén egy Árpád-kori falu régészeti feltárását végezték. A Méri István által vezetett ásatáson egy, az átlagosnál magasabb színvonalon megépített, udvarházként meghatározható épületet is feltártak. A tanulmányban az azóta eltelt évtizedek kutatási eredményeit felhasználva teszek kísérletet az egykori épület rajzi elméleti rekonstrukciójára. Ehhez a kísérleti régészeti eredményeket és a szabadtéri néprajzi múzeum jellegű, történeti rekonstrukciókat is felhasználom.

A ferences lelkiség megújulása az obszerváns reform után

2026-01-20T07:53:52+00:00

A Gál Ferenc Egyetemen 2024. október 15-én Bálint Sándor szellemi örökében – 120 éve született Bálint Sándor című konferencián elhangzott előadásomban arra tettem kísérletet, hogy a szegedi születésű hitvalló születésének évfordulóján a teljesség igénye nélkül bemutassam azt a szellemi, lelkiségi átalakulási folyamatot, amely Bálint Sándor gyermekkorában, abban a szeged-alsóvárosi városrészben ment végbe, melynek népi és vallásos értékeire, hagyományaira, „ö”-ző nyelvjárására élete során fundamentumként tekintett. Annak a ferences közösségnek az identitásbeli megújulásáról beszélhetünk a 20. század első évtizedeiben, mely közösségnek az értékei és a lelkisége alapjaiban határozta meg Bálint Sándor lelkületét is.

Feltételezésem, hogy a XIII. Leó pápa által kiadott Felicitate quadam kezdetű bulla iránymutatásai nem csupán a ferences rend férfi ágára, az I. rendre voltak hatással. Úgy gondolom, hogy a Leó-féle unió gyümölcseként tekinthetünk a tágabb értelemben vett közösségek, a plébániai közösségek lelki megújulására is.

A kutatás elsődleges forrásai a rendtartomány által kiadott nyomtatványok, közlönyök, a rendtartományi Tabulák, a szegedi kolostor Historia Domusa és folyóirata, a Szegedi Havi Boldogasszony.

Búcsújárás a szocializmusban – Az elterelés narratívái

2026-01-20T08:04:07+00:00

Tanulmányomban magyarországi példákon mutatom be a kommunizmus időszakának búcsújáráshoz kapcsolódó ideológiai elképzeléseit. Fontos kiemelni, hogy jóllehet a búcsújárások nem voltak tiltva és korlátozva sem, az egyházi reakció elleni harc részeként sokféle módszerrel próbálta a hatalom elérni, hogy a hívek távol maradjanak a kegyhelyektől. Így például szó lesz írásomban a kegyhelyek folyamatos figyelemmel tartásáról, ellenőrzéséről; az utazási lehetőségek korlátozásáról és az utazási infrastruktúra fejlesztésének szabotálásáról; a fejlesztések mellőzéséről; a zarándoklatok és búcsúk más programokkal, rémhírekkel való ellehetetlenítéséről; és az antiklerikális propagandáról és motívumairól. Ennek egy példája a mátraverebély-szentkúti kegyhelyről készült propaganda film és könyv, cikkem záró részében ezeket mutatom be.

Elme Imre magyar népénekgyűjteménye

2026-01-20T08:17:24+00:00

2020 decemberében, az Újvidék melletti Temerinben, a Szent Rozália plébániatemplomban teljesen véletlenül bukkantam rá Elme Imre néhai zentai segédkántor, későbbi temerini főkántor ötkötetes kántorkönyv gyűjteményére. Az 1870-ben és 1872-ben rögzített katolikus népénektár feltehetőleg a II. Vatikáni zsinat rendelkezései óta, használaton kívül, elfeledve hevert a hulladékban, a régi orgonapad belsejében. A kántorkönyvekben dokumentált repertoár főleg magyar, kisebb részt német nyelvű népénekek gyűjteménye, mely kiterjed az egész egyházi évre. A gyűjtemény teréziánus-jozefinista és későjozefinista énekeket tartalmaz. Elme kántorkönyvei értékes, hiánypótló egyházzenei dokumentumok ebből a korszakból, melyek új himnológiai kutatások kiindulópontjai is egyben.